Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-06-22 / 25. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. XV. évfolyam. 25. szám. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Gyümölcs-piacunk. Tulajdonképpen ilyen piacunk most nincs is. Most kellene a cseresznyétől pi­roslania a piacnak, azonban ez a gyü­mölcs, ellenére a bőséges termésnek, mintha teljesen eltűnt volna a látóhatár­ról, sem a piactereken, sem a gyümölcs­kereskedésekben, sehol sem látható. A hatósági ármaximálásí okolják ezért az állapotért. Amióta ez az intéz­kedés megjelent, azóta a termelők, mintha csak összebeszéltek volna, egy szemet sem engednek piacunkra. Legalább így mondják azok, akiket vagy közvetve, vagy közvetlenül érdekel az ügy. Mi is elhisszük, hogy a termelőnek a mai árdrágító világban egyáltalán nem esik jól a hatóságilag megszabott ár, még ha az tisztességes is. Ő szabadon akarja emelni a maga terményének árait, hogy mennél többet vegyen be utánok, nem törődik, ha uzsorával vádolják is. Ez eddig — ismételjük — igaz. Azonban az sem légből kapott állí­tás, hogy a termelő, ha van termése, hozzá bő termése, bármely gyümölcsből, kivált a cseresznyéből, azt értékesíteni, eladni törekszik mihamarább és e szán­dékának végrehajtásától még a maximális árral való bojkott sem tartja vissza. Meg­engedjük, hogy egy rövidke ideig duzzog a maximálás ellen s megpróbálja a dacot is, de csakhamar a jobbik eszébe kap és ha nem lehet máskép, hát eladja cseresznyéjét és egyéb gyümölcsét a hatósági áron. Ha e felfogás ellenére a termelők bojkottja, mint most nálunk, tovább tart, annak más oka van. Még pedig igen egyszerű oka. Ők t. i. egyszerűen nem is szorulnak rá, hogy behozzák piacunkra gyü­mölcsüket. Az a sok nem hivatásos kofa felkeresi őket a gyümölcsösben és meg­adja nekik az árat jóval a maximálison felül. Ezekre a jogosítatlan és bujkáló kiskereskedőkre kellene, ha birna, ható­ságunknak jobban vigyáznia. Ezek a tulajdonképpeni akadályai annak, hogy maximális ár mellett piacunkra cseresznye és egyéb gyümölcs kerüljön, Mert ezek a zugkereskedők és zug­kofák nem a nyilt piacon, hanem utca­sarkokon és utcák más-más helyein, ahol őket a rendőrség szeme észre nem veszi, árulván portékájukat, olyan árat zsebel­hetnek be a legócskább gyümölcsökért is, amennyit csak akarnak az avatatlan vevőktől és ennek tudatában ők is bát­ran vásárolhatják a termelőktől a gyü­mölcsöt olyan árban, a^ogy a termelőnek tetszik. így játszák ki e nem hivatásos és nem kofák, a nagyközönség és a tisz­tességes hivatásos gyümölcskereskedők kárára, a maximális árakat. Jól teszi tehát hatóságunk, ha ezekre a bujkáló uzsoráskodókra jobban ügyel az eddiginél. Helyesen cselekednék, ha nem engedné meg egyáltalán ezeknek a gyümölcsárusítást. Ez alkalmi kofáknak legfőbb segítő eszköze az űrmérték. Az ő félliíereivel végzi csalásait, annyit mér bele, amennyit akar s így annyit is nyer, amennyit akar. A közönség érdekében, de meg mi­niszteri rendeletnek megfelelően is, újra kérjük hatóságunkat, hogy úgy a gyü­mölcs, valamint a hüvelyesek árusításánál tiltsa meg a literezést és kérlelhetlenül követelje a súlymérték használatát. Ne engedje meg továbbá á darabszámra áru­sítást sem, mert ez is áruuzsorára vezet. Aki a piacon árulni akar, lássa el magát súlymértékkel. Ez a reíid és ez igazsá­gos kereskedői eljárás. És így van ez már minden rendet szerető városunkban. A cseresznyeszezon szomorú tapasz­I talatai után félő, hogy az egész éven át üres lesz piacunk a maximális árak mellett, vagy ily áruk hiányában horri­bilis pénzt kell fizetnünk még a rothadt gyümölcsökért is. Ennek elkerülhetése végett talán okosan járna el hatóságunk, ha a hiva­tásos gyümölcskereskedőkkel, kivált azok­kal, akik távolabb vidékről is szokták cikkeiket beszerezni, a maximális árak érvényben tartása mellett oly megegye­zésre lép, mely egyrészt biztosítja az illető kereskedőknek is a megérdemelt polgári hasznot, másrészt a közönség is, a helyzetnek megfelelő méltányos árért jut gyümölcshöz s igy nem fenyegeti őt gyümölcsinség. Tapintattal, jó akarattal és ügy buz­gósággal rövid idő alatt eleven élet váltja fel*gyümölcspiacunk mai holt állapotát. Figyelő. A Jókai Mór-utcán (a vizsoron) egy modern ház, melyen több úri lakás van, szabadkézből eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. — —p—• Galamb Józseí Pápa város közélete ismét megfogyatko­zott egy régi szabású tiszteletreméltó alakjával. „Régi szabású" oly értelemben, hogy a puritán munkát, a jellemszilárdságot a sivár tülekedések e mai idején egy régi kor hagyományának te­kintjük, mely a maga gerinces férfiaival egy­idejűleg ma-holnap lassanként végleg elenyészik. Akit e héten bánatos lélekkel kisértünk utolsó útjára: Galamb József, a hatvanas évek ideális légkörében nevelkedett fel s ennek ne­mes eszméit értékes talizmánok gyanánt vitte magával nyilvános pályájára. Forrongó világ volt, amikor megszületett, még vészesebben forrongott a világ, mikor belőle önként eltávo­zott. 1848 március 18-án született Veszprémben, hol apja — szintén Galamb József — köztisz­teletben álló ügyvéd volt. Középiskoláit szülő­városában, a VI. és VII. osztályt a pápai kol­légiumban végezte, mig érettségit 1866-ban a soproni evangélikus líceumban tett. Sok jeles tanulótársa között egyike volt az elsőknek, kit úgy akkor, mint később nyilt szivéért, egyenes szókirnondásáért, természetes humoráért társai mindig szerettek és becsültek. A jogot Pozsony­ban és Pesten tanulta, 1869-ben Pozsonyban szolgált a legelső egyéves önkéntesek sorában. 1870-ben vármegyei esküdt gyanánt Pápára került és megszerezvén zl ügyvédi oklevelet, itt nyitotta meg ügyvédi irodáját. Az ügyvédi karban hamar becsült lett neve. Komoly jogi tudása, színtiszta becsületessége előkelő klien­sek nagy számát szerezte meg számára. Néhai Esterházy Móric gróf 1889-ben kinevezte ura­dalmi ügyészévé s e bizalmi tisztet 1913-ig látta el mindenkor hűséges sáfárjaként a rábí­zott nagy érdekeknek. Hasonlókép uradalmi ügyésze volt Batthyány Lajos grófnak, számos nagyobb peres ügyét intézte Esterházy Ferenc és Sándor grófoknak is. Városunk közgazdasági életében tevékeny részt vett, mint a Pápai Ta­karékpénztár igazgatósági tagja, alelnöke és 1908-tól öt éven át, mint annak elnöke. A du­nántúli református egyházkerületnél évek hosszú során át fáradhatlan buzgósággal töltötte be a világi számvevő tisztét, majd pedig mint tanácsbiró szolgálta egyháza közügyeit. Mind­ezen közéleti munkája számára igaz közbecsü­lést szerzett meg. Bár a szerencse magasra emelte, irigyei soha nem voltak, férfias őszinte­sége, minden ténykedésében megnyilvánuló em­beries érzése és jóindulata csak barátokat szer­zett számára. 1874-ben nősült, elvevén Lázár Laura úrhölgyet, kivel 44 évig élt ideálisan boldog házaséletet. Négy leánya és egy fia volt. Egész­ségét az rendítette meg először, mikor több mint tiz év előtt ez az egyetlen, dédelgetett fiacskája, a család szemefénye 12 éves korában egy főiskolai majálison, bakonyi kiránduláson szikláról alázuhanva tragikus halállal halt meg. Ezt a csapást soha nem birta kiheverni. Ez okozta neuraszténiáját, mely az évek folyamán mind jobban elhatalmasodott rajta úgy, hogy már 4—5 év előtt kénytelen volt köztisztségei­től visszavonulni, sőt az ügyvédséggel is fel­CTFRNRFRfi HARMONIKA sr g l\ háromvá,,ó sK 5 0- í I Iw II II ftJP WLmt 1 m \„M m m Még finomabb, orgona­^ jg — hangja nagyszerű! hangú k 80­^^^^ ... ^ i „ A ^-w. ^ , ,, _ „ 2-soros, 21 billentyűs, finom KI 20'— BUDAPEST, VII., RAKOCZI-UT bO, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom