Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.
1918-06-22 / 25. szám
Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. XV. évfolyam. 25. szám. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Gyümölcs-piacunk. Tulajdonképpen ilyen piacunk most nincs is. Most kellene a cseresznyétől piroslania a piacnak, azonban ez a gyümölcs, ellenére a bőséges termésnek, mintha teljesen eltűnt volna a látóhatárról, sem a piactereken, sem a gyümölcskereskedésekben, sehol sem látható. A hatósági ármaximálásí okolják ezért az állapotért. Amióta ez az intézkedés megjelent, azóta a termelők, mintha csak összebeszéltek volna, egy szemet sem engednek piacunkra. Legalább így mondják azok, akiket vagy közvetve, vagy közvetlenül érdekel az ügy. Mi is elhisszük, hogy a termelőnek a mai árdrágító világban egyáltalán nem esik jól a hatóságilag megszabott ár, még ha az tisztességes is. Ő szabadon akarja emelni a maga terményének árait, hogy mennél többet vegyen be utánok, nem törődik, ha uzsorával vádolják is. Ez eddig — ismételjük — igaz. Azonban az sem légből kapott állítás, hogy a termelő, ha van termése, hozzá bő termése, bármely gyümölcsből, kivált a cseresznyéből, azt értékesíteni, eladni törekszik mihamarább és e szándékának végrehajtásától még a maximális árral való bojkott sem tartja vissza. Megengedjük, hogy egy rövidke ideig duzzog a maximálás ellen s megpróbálja a dacot is, de csakhamar a jobbik eszébe kap és ha nem lehet máskép, hát eladja cseresznyéjét és egyéb gyümölcsét a hatósági áron. Ha e felfogás ellenére a termelők bojkottja, mint most nálunk, tovább tart, annak más oka van. Még pedig igen egyszerű oka. Ők t. i. egyszerűen nem is szorulnak rá, hogy behozzák piacunkra gyümölcsüket. Az a sok nem hivatásos kofa felkeresi őket a gyümölcsösben és megadja nekik az árat jóval a maximálison felül. Ezekre a jogosítatlan és bujkáló kiskereskedőkre kellene, ha birna, hatóságunknak jobban vigyáznia. Ezek a tulajdonképpeni akadályai annak, hogy maximális ár mellett piacunkra cseresznye és egyéb gyümölcs kerüljön, Mert ezek a zugkereskedők és zugkofák nem a nyilt piacon, hanem utcasarkokon és utcák más-más helyein, ahol őket a rendőrség szeme észre nem veszi, árulván portékájukat, olyan árat zsebelhetnek be a legócskább gyümölcsökért is, amennyit csak akarnak az avatatlan vevőktől és ennek tudatában ők is bátran vásárolhatják a termelőktől a gyümölcsöt olyan árban, a^ogy a termelőnek tetszik. így játszák ki e nem hivatásos és nem kofák, a nagyközönség és a tisztességes hivatásos gyümölcskereskedők kárára, a maximális árakat. Jól teszi tehát hatóságunk, ha ezekre a bujkáló uzsoráskodókra jobban ügyel az eddiginél. Helyesen cselekednék, ha nem engedné meg egyáltalán ezeknek a gyümölcsárusítást. Ez alkalmi kofáknak legfőbb segítő eszköze az űrmérték. Az ő félliíereivel végzi csalásait, annyit mér bele, amennyit akar s így annyit is nyer, amennyit akar. A közönség érdekében, de meg miniszteri rendeletnek megfelelően is, újra kérjük hatóságunkat, hogy úgy a gyümölcs, valamint a hüvelyesek árusításánál tiltsa meg a literezést és kérlelhetlenül követelje a súlymérték használatát. Ne engedje meg továbbá á darabszámra árusítást sem, mert ez is áruuzsorára vezet. Aki a piacon árulni akar, lássa el magát súlymértékkel. Ez a reíid és ez igazságos kereskedői eljárás. És így van ez már minden rendet szerető városunkban. A cseresznyeszezon szomorú tapaszI talatai után félő, hogy az egész éven át üres lesz piacunk a maximális árak mellett, vagy ily áruk hiányában horribilis pénzt kell fizetnünk még a rothadt gyümölcsökért is. Ennek elkerülhetése végett talán okosan járna el hatóságunk, ha a hivatásos gyümölcskereskedőkkel, kivált azokkal, akik távolabb vidékről is szokták cikkeiket beszerezni, a maximális árak érvényben tartása mellett oly megegyezésre lép, mely egyrészt biztosítja az illető kereskedőknek is a megérdemelt polgári hasznot, másrészt a közönség is, a helyzetnek megfelelő méltányos árért jut gyümölcshöz s igy nem fenyegeti őt gyümölcsinség. Tapintattal, jó akarattal és ügy buzgósággal rövid idő alatt eleven élet váltja fel*gyümölcspiacunk mai holt állapotát. Figyelő. A Jókai Mór-utcán (a vizsoron) egy modern ház, melyen több úri lakás van, szabadkézből eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. — —p—• Galamb Józseí Pápa város közélete ismét megfogyatkozott egy régi szabású tiszteletreméltó alakjával. „Régi szabású" oly értelemben, hogy a puritán munkát, a jellemszilárdságot a sivár tülekedések e mai idején egy régi kor hagyományának tekintjük, mely a maga gerinces férfiaival egyidejűleg ma-holnap lassanként végleg elenyészik. Akit e héten bánatos lélekkel kisértünk utolsó útjára: Galamb József, a hatvanas évek ideális légkörében nevelkedett fel s ennek nemes eszméit értékes talizmánok gyanánt vitte magával nyilvános pályájára. Forrongó világ volt, amikor megszületett, még vészesebben forrongott a világ, mikor belőle önként eltávozott. 1848 március 18-án született Veszprémben, hol apja — szintén Galamb József — köztiszteletben álló ügyvéd volt. Középiskoláit szülővárosában, a VI. és VII. osztályt a pápai kollégiumban végezte, mig érettségit 1866-ban a soproni evangélikus líceumban tett. Sok jeles tanulótársa között egyike volt az elsőknek, kit úgy akkor, mint később nyilt szivéért, egyenes szókirnondásáért, természetes humoráért társai mindig szerettek és becsültek. A jogot Pozsonyban és Pesten tanulta, 1869-ben Pozsonyban szolgált a legelső egyéves önkéntesek sorában. 1870-ben vármegyei esküdt gyanánt Pápára került és megszerezvén zl ügyvédi oklevelet, itt nyitotta meg ügyvédi irodáját. Az ügyvédi karban hamar becsült lett neve. Komoly jogi tudása, színtiszta becsületessége előkelő kliensek nagy számát szerezte meg számára. Néhai Esterházy Móric gróf 1889-ben kinevezte uradalmi ügyészévé s e bizalmi tisztet 1913-ig látta el mindenkor hűséges sáfárjaként a rábízott nagy érdekeknek. Hasonlókép uradalmi ügyésze volt Batthyány Lajos grófnak, számos nagyobb peres ügyét intézte Esterházy Ferenc és Sándor grófoknak is. Városunk közgazdasági életében tevékeny részt vett, mint a Pápai Takarékpénztár igazgatósági tagja, alelnöke és 1908-tól öt éven át, mint annak elnöke. A dunántúli református egyházkerületnél évek hosszú során át fáradhatlan buzgósággal töltötte be a világi számvevő tisztét, majd pedig mint tanácsbiró szolgálta egyháza közügyeit. Mindezen közéleti munkája számára igaz közbecsülést szerzett meg. Bár a szerencse magasra emelte, irigyei soha nem voltak, férfias őszintesége, minden ténykedésében megnyilvánuló emberies érzése és jóindulata csak barátokat szerzett számára. 1874-ben nősült, elvevén Lázár Laura úrhölgyet, kivel 44 évig élt ideálisan boldog házaséletet. Négy leánya és egy fia volt. Egészségét az rendítette meg először, mikor több mint tiz év előtt ez az egyetlen, dédelgetett fiacskája, a család szemefénye 12 éves korában egy főiskolai majálison, bakonyi kiránduláson szikláról alázuhanva tragikus halállal halt meg. Ezt a csapást soha nem birta kiheverni. Ez okozta neuraszténiáját, mely az évek folyamán mind jobban elhatalmasodott rajta úgy, hogy már 4—5 év előtt kénytelen volt köztisztségeitől visszavonulni, sőt az ügyvédséggel is felCTFRNRFRfi HARMONIKA sr g l\ háromvá,,ó sK 5 0- í I Iw II II ftJP WLmt 1 m \„M m m Még finomabb, orgona^ jg — hangja nagyszerű! hangú k 80^^^^ ... ^ i „ A ^-w. ^ , ,, _ „ 2-soros, 21 billentyűs, finom KI 20'— BUDAPEST, VII., RAKOCZI-UT bO, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. é
