Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-05-26 / 21. szám

— Uj tanítónők. A pápai református tanítónőképző-intézetben a befejező képesítő­vizsgálatok folyó évi május hó 21—25. napjain voltak. Elnökölt Németh István püspök, az ál­lamkormányt dr. Lengyel Miklós képviselte. Vizsgálatot tett 33 rendes növendék és 4 magán­tanuló ; valamennyien képesítést, oklevelet nyer­tek, Tiszta kitűnő Kovács Ilona, általános ki­tűnő : Ambrus Vilma, Csányi Mária, Kis Juliska, Kovács Mária, Nagy Ilona, Schischa Frida, Stern Nelli; jelesek: Árvay Lenke, Breuer Margit, Gyimóthy Vilma, Hermann Sarolta, Jausz Emmy, Keresztes Judit, László Margit, Nagy Jolán, Purt Henrika, Pruzsinszky Paula, Rácz Erzsébet, Révai Sári, Rosenberg Olga, Szalay Aranka, Tatay Vilma. A kántori képesítést is megszerezte 10 református és 7 ág. h. ev. tanítónő. A kántor­képesítőn dr. Horváth József theol. tanár elnökölt. — A veszprémi hadiárvaházra újabban a következő adományok érkeztek: Jankovich Bésán Endréné 10.000 kor.; gr. Festetich Pál 1000 kor.; Franki Jenő 200 kor.; egy magát megnevezni nem akaró veszprémi 130 kor.; özv. Bibó Dénesné, gr. Esterházy György, gr. Esterházy Béla, Pongrácz Béla 100—100 kor.; Zirczvidéki Takarékpénztár 50 kor. Fogadják a kegyes adakozók hálás köszönetét az Orszá­gos Gyermekvédő Liga veszprémmegyei bizott­ságának. — A gyermeknap vármegyénk terüle­tén vagy pünkösd hétfőjén, vagy az ősszel; a * balatoni fürdőhelyeken pedig junius 22-én tar­tatik meg. — Országos Gazdagyülés Budapesten. A gazdasági egyesület országos szövetsége 1917. évi junius hó 10-én d. e. 10 órakor Budapesten a Köztelken országos gazdagyülést tart. A gazdagyülés főbb tárgyai a mezőgazdasági ter­mények árának és forgalmának, valamint a mezőgazdasági üzemhez nélkülözhetetlen ipari cikkek és anyagok árának szabályozása és a mezőgazdasági érdekképviselet kérdése. A Vesz­prémvármegyei Gazdasági Egyesület részéről dr. Magyar Károly országgyűlési képviselő, Reé Jenő és Rainprecht Antal földbirtokosok és Kajdacsy Endre egyesületi igazgató küldet­tek ki. — Kutat az alsóvárosi temetőbe! Mult évben kértük már a városi hatóságot, hogy az alaposan kibővült alsóvárosi temető keleti részébe, amely felé a terjeszkedés történik, ál­líttasson egy kutat. A meglevő kút ugyanis a temető felső részében olyan messzi van, hogy itt a sirok gondozása sok fáradságba, esetleg sok kiadásba kerül. A temető új részének köz­pontjába annyival inkább is indokolt volna egy kút felállítása, mert itt van a háború folytán elhunyt hőseink temetkező helye is, hol a sírokat kegyeletes honleányi kezek ápolják, ültetgetik tele virággal s öntözgetik a kiszáradás ellen. Kell lennünk irántuk annyi figyelemmel, hogy ez az önként vállalt, szép munkájuk ne kerüljön nekik olyan sok fáradságba, mert hiszen innen­onnan százra szaporodik a hősök sírjainak száma. Pénzügyi nehézség nem áll útjában a kút ásatásának, mert a kiadásokat bőven fede­zik a temető bevételei. Kérjük tehát a városi hatóságot, hogy a kutat mielőbb állíttassa fel. — A főiskolai gyorsirókör a budapesti országos versenyen kiváló diadalt aratott; há­rom kiküldött mindegyike díjat nyert: Ferenczy Géza 150 fokon 000 hibával 9 K, Magassy Gábor 120 fokon 000 hibával 7 K, Tóth Endre 120 fokon 000 hibával 9 K; 100 fokon mind­ahárman 000 hibával oklevelet; s vita- s le­velező-irás versenyen okleveleket, diszkönyve­ket, dicséretet nyertek 17-en. — A kör veze­tését is kiváló elismeréssel tüntették ki. — Tüz a vidéken. F. hó 17-én d. u. 7 óra körül Meiczinger Mátyás pápakovácsi lakos istállója kigyulladt és 600 K értékben le­égett. A tüz oka ismeretlen. Az oltás körül Juvscha András orosz hadifogoly igen kitün­tette magát. — Tilos a rozskaszálás. A vármegye alispánja távirati utasítást küldött a járási fő­szolgabiráknak, rendezett tanácsú városok polgár­mestereinek és a községi- és körjegyzőknek, hogy a rozsvetést takarmányozási célokra csakis azoknak szabad lekaszálni, akik azt erre a célra vetették, vagy pedig más takarmánynak teljesen hijjával vannak. Különösen tilos eladás céljaira lekaszálni, mert ilyen esetben a kihágási eljárást hivatalból indítják meg. — A legöregebb népfelkelési korosz­tály szabadságolása. A király legfelsőbb pa­rancs-iratot adott ki, amelyben elrendelte a nép­fölkelés legöregebb korosztályainak: az 1865­ben és 1866-ban született népfölkelési szolgálatra kötelezett polgároknak bizonytalan időre való sza­badságolását. A királyi parancs szerint tehát az 52 és 53 éves népfelkelőket záros határidőn belül szabadságolni kell. A legfelsőbb parancsirat így hangzik: Megparancsolom, hogy az 1865. és 1866. évi születésü évfolyamokba tartozó nép­felkelkelési szolgálatra bevont egyének — amennyiben a tényleges katonai szolgálatban való meghagyásukat önmaguk nem kérik —, nyugállományú és szolgálaton kivüli viszonybeli havidijasok, továbbá a népfelkelésre kötelezett testületekhez tartozók kivételével — mielőbb, legkésőbb azonban 1917. évi junius hó 30-án szabadságoltassanak. Ezen születési évfolyamok azon egyénei, akik önkéntes sorozás utján a közös hadseregbe (hadi tengerészeibe) vagy a honvédségbe a háború tartamára beléptek és így magukat ezen időre hadi szolgálat teljesíté­sére különösen kötelezték, ezen szabadságolásra nem jönnek tekintetbe. — Ki kell tisztítani a Tapolcza medrét. A rendőrkapitányi hivatal közhírré teszi, hogy a Tapolcza folyó vize f. évi május hó 26-án délután 6 órakor elfogatik, miért is felhivatnak a part­birtokosok, hogy a birtokaik végében elvonuló medert f. évi junius 1. napjának déli 12 órájáig annál bizonyosabban kitisztittassák, minthogy ellenesetben a meder a hatóság által fog a part­tulajdonosok költségére kitisztíttatni, s ezen­felül a mulasztók még meg is fognak büntettetni. — Gazdasági munkások pálinkája. A földmívelésügyi minisztérium közbenjárására a pénzügyminisztérium Veszprém vármegye ré­szére 97.530 liter zárolt szeszt oldott fel oly célból, hogy abból a gazdasági munkások ré­szére pálinka készíttessék. A vármegye részére kiutalt szeszt a miniszteri rendelet értelmében a mezőgazdasági művelés alatt álló terület ará­nyában, illetve a szántóföld és szőlőterület szerint az alispán elnöklete alatt működő bi­zottság, illetőleg a Veszprémvármegyei Gazda­sági Egyesület ossza szét a községek és birtoko­sok között. — A hadifoglyok munkabére. A katonai parancsnokság egy rendeletet tett közzé, amely­nek értelmében május hó 15-től kezdődőleg a munkaadók a hadifoglyoknak napi 1 koronától 2 50-ig terjedő munkabért kötelesek fizetni. A vármegyei gazdasági egyesület igazgató-választ­mánya május 19-én tartott ülésén foglalkozott a hadifoglyok újabb díjazásának kezdésével. A gazdák nagyon veszélyesnek tartják a katonai parancsnokság ezen rendelkezését. Tapasztalat­ból tudják, hogyha a hadifogoly pénzhez jut, az majdnem kivétel nélkül mind lerészegszik, napokig nem dolgozik, sőt a munkaadóra nézve meg közveszélyes is lehet. Az egyesület választ­mánya elhatározta, hogy felkéri a vármegyei munkabizottság elnökét, a vármegye alispánját, hogy sürgősen hivja össze a vármegyei munka­bizottságot, a munkabizottság pedig illetékes helyen eszközölje ki, hogy a hadifoglyok ne kapják kézhez esetről-esetre a heti munkabérü­ket, hanem a nekik járó díj letétbe helyeztessék és csak akkor kapja kézhez azt a hadifogoly, ha bevonul a fogolytáborba, vagy, ami még kívánatosabb, ha a békekötés után visszatér hazájába. — Az ország földje. A legértékesebb koronázási emlék. A káprázatos, örökké emléke­zetes koronázási ünnep kimagasló mozzanata volt az a lélekemelő jelenet, amikor délceg ifjú királyunk hófehér paripán fel vágtatott a koroná­zási dombra és Szent István kardjával a világ négy tája felé sújtva, fogadalmat tett, hogy az országot minden ellenségtől megoltalmazza. A nemes esküt azon a földön tette, amelyet ötvenhét magyar vármegye és hat magyar város valamely történelmi fontosságú területéről küldött a koroná­zási domb felépítéséhez. Az egész ország földjén. Ezt a földet a koronázási ünnepet rendező bizott­ság a Hadsegélyező Hivatal és az Auguszta Alap rendelkezésére bocsátotta, hogy megfelelő formában értékesítse a Nemzet Háza és a hadi­árvák javára. A két hadijótékonycélu intézmény a koronázási ünnep szent szimbólumát, Szent István koronáját üvegből elkészíttette, amelynek belsejét a koronázási domb földjével megtöltötte, • hiteles okirattal lezárta és most forgalomba hozza, hogy az ország földje, amelyen ifjú uralkodónk Szent István palástjával a vállán, Szent István koronájával a fején és Szent István kardjával a kezében esküt tett, históriai örök ereklyeként szálljon vissza az ország lelkes, hazafias népé­hez, a nagy idők nagy, nemes céljait szolgálja, a rokkantaknak, hadiözvegyeknek nyomorát eny­hítse, jövőjükről gondoskodjék, könnyeiket fel­szárítsa, gondjaikat eloszlassa. A királyi esküvel megszentelt föld maga is a fogadalom célját szolgálja: a legveszedelmesebb ellenséggel, a nyomorral szemben oltalmazza a háború hőseit, 'a háború könnyező martirjait. A koronázásnak szebb, hatalmasabb, örökké becsesebb emléke nincs, mint ez az üvegből készült magyar korona, amely a koronázási domb földjének egy darabját zárja magába. A két hadijótékonycélu intézmény csak korlátolt számban s ezért megszámozva | hozta forgalomba az emléket és így ajánlatos, | hogy aki hozzá akar jutni, minél előbb szerezze meg. Egy emlék ára a koronázási domb föld­jének história ismertetésével együtt 10 korona. Megrendelhető a „Koronázási Domb Földjét Értékesítő Bizottságnál", V., Akadémia-utca 17., Hadsegélyező Hivatal. — Takarékoskodjunk a vizzel! A városi hatóság értesíti a lakosságot, hogy az idei vizfo­gás /. hó 27-től kezdve junius 2-ig tart. Ezen idő alatt a vízvezetéki vizzel való mosástól, öntözéstől és bármi módon való vízpazarlástól a legszigoruab­ban tartózkodni kell, mert tüz esetén kellő mennyi­ségű vizzel a város nem rendelkezne, mely cél­ból még az utcai öntözéseket is beszüntetik. Aki ezen rendelet ellen vét, ellene a legszigorúbb eljárást alkalmazzák. — Értesítés. Alulírottak értesítjük a t. közönséget, hogy az iskolaév korábbi zárulása és a háborús visszonyok miatt, üzleteinket a nyári hónapokban u. in. junius 1-től szeptember l-ig, ünnep- és vasárnapokon egész nap zárva tartjuk, és kérjük igen tisztelt vevőinket, hogy szükségleteiket hétköznapokon este 7 óráig szerezzék be. Teljes tisztelettel Hajnóczky Árpád, Kis Tivadar könyvkereskedők. — Egyéves női kereskedelmi szak­tanfolyam Veszprémben. A tanfolyam 1917 szeptember 10-én nyilik meg. Beiratási díj 10 K. Tandíj 120 K, mely havi részletekben is fizethető. Felvehetők azok, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola, avagy gimnázium negyedik osztályát sikerrel végezték. Az isko­lázottságukat igazolni nem tudó, de tizenhat életévüket betöltött nők felvételi vizsgálat alap­ján vehetők fel. A beiratás 1917 május 26-án kezdődik és junius végéig tart. A beiratkozás a veszprémi felső kereskedelmi iskola igazgató­ságánál (Óvári Ferenc-utca) történik naponkint d. e. 10-től 12-ig. Mattuschek Richárd, igazgató. —- Gyűjtsünk gyógynövényeket. A m. kir. honv. minisztérium Hadsegélyező Hivatala az idén is kéri a vadon termő gyógynövények begyűjtését. A tavalyi gyűjtés szép eredménye sok beteg katonának hozott enyhülést, az érté­kesítésből befolyt jövedelem pedig sok özvegy­nek és árvának törölte le könnyeit. Az idén a munkáskezek hiánya folytán nagyobb lesz a szükség a gyógynövényekben, és így sokkal nagyobb mennyiségben kérjük azokat beküldeni. — Árnika, székfüvirág, cickafarkfüve, marti lapu, mezei zsurló, hársfavirág, beléndek, bodza, ezer jófü, nadragulya, pipacsvirág, redőszirom, üröm, ziliz, anyarozs, ökörfarkkoróvirág, erdei paizska azok a gyógynövények, melyekre különösen szükség van. — Ezeken kivül gyógyanyagok­nak és olajoknak. feldolgozható barackmag, szilvamag, cseresznyemag és szár, napraforgó és tökmag, továbbá vadgesztenye, gubacs és kőrisbogár beküldését kériük. Mindezen anya­gokról a Hadsegélyező Hivatal egy pontos, ut­mutató füzetet adott ki, amelyet kívánatra bélye­gekben beküldendő 50 fillér költségmegtérítés ellenében portómentesen küld meg. A gondosan kiszárított gyógynövényeket a Hadsegélyező Hi­vatal cimére Budapest V., Akadémia-utca 17. szám alá kell küldeni. A csomagokat vasúton és postán díjmentesen adhatjuk fel, ha azokat „gyógynövény" jelzéssel látjuk el. A gyógy­növényeket szeretetadományként kérjük, azon­ban a szilvamagvakat 12 fillérrel, a kajszin­barackmagvakat pedig 24 fillérért váltja be a Hivatal. Hisszük, hogy a lelkes magyar társada­lom minden izében megérti ez akció nagy nemzet­gazdasági jelentőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom