Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-11-03 / 44. szám

XIV. évfolyam. 44. szám. Pápa, 1917 november 3. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÖRÖS BNDKE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kof n Mór fiai, Oigler Béla urak üzletében is. * Elmélkedés halottak napja alkalmából. Lelkileg felemelőbb érzés talán soha nem hatotta át úgy az embert, mint a mostani halottak napján áthatotta. Az enyészetnek, az elmúlásnak szállt-e reánk valaha olyan megdöbbentő érzése és kábított-e a feltámadás, egy szebb jövő reménye oly vakító világossággal, mint most? Minden esztendőben halottak napján sok ezer és ezer családi tűzhely körében dobbannak u eg a szivek és szentelnek egy pár szót a mult emlékének, de a mostani halottak napján valami megkapó, fájósabb érzés töltötte el keblünket. Nemcsak a múltnak emeltünk oltárt sziveinkben s róttuk le rajta a kegyelet adóját szeretteink iránt, hanem a jövőt is lelki szemeink elé állítottuk, hittel és bizalommal néztünk elébe, szebb, boldogabb időket váriunk ép úgy, mint ahogy remélünk a túlvilági éleitől is egy békésebb, szebb jövőt. Többet vártunK, remenyeink talán vérmesebbek, de többet is áldoztunk ezekben az években s alig akadhat ember, aki ne érezné át a mostani idők fontosságát, aki ne érezné át, hogy az élet és halál milyen közel vannak egymás mellett. Lelkileg felemelkedve álltunk halottak napján a sírhalmok felett, ahol a hazáért elvérzett honfiak hült tetemei nyugszanak, melyek közelebb hoztak bennünket egymáshoz, eloszlatták az ellentéteket s melyeknél azt éreztük, hogy mindenki sirat egy-egy halottat, aki értünk és a hazáért vérzett el, hogy egy család vagyunk s hogy csak egy cél lebeghet szemeink előtt! Ezeréves multunkban volt idő nem egyszer, amikor fegyverekben állott az egész nemzet, amikor patakokban folyt a magyar vér s ágyuk dörejétől visszhangzott a Kárpát, s palotát, kunyhót özvegyek és árvák sóhaja töltött be. Mi csak néma szemlélői vagyunk e nagy tragédia jeleneteinek, hős katonáink oda állottak egy nagy és magasztos eszme szolgálatába, odaadtak hazájukért mindent; kincset, gyönyört megtagadták és feláldozták magukat, mindnyájunk üdvéért. Elfeledni, feláldozni magát, erős, számtalan bátor lélekkel : ez a katona, ez a hős kiváltsága; az élet rózsafájáról őnekik nem viruló rózsák, hanem tövisek jutottak osztályrészül. Holdfényes, avagy zimankós éjszakán, amikor mi édesen pihentünk, ők virrasztottak felettünk, hogy az ágyuk döreje meg ne zavarja álmainkat és el ne érjen bennünket a vad, ádáz ellenség szuronya; ők ezért megérdemlik, hogy sirjuk felett az emlékezet és kegyelet virrasszanak örökre. A már pihenő hősök mind keresztül mentek a legnagyobb szenvedéseken, a megpróbáltatás tüzén. Drága halottaink! A Ti nemes életetek kötelességtudásával, hazaszeretetével, áldozatkészségével elvonulhat-e szemeink előtt minden hatás nélkül? Nem! A Ti példáitokból századok fognak tanulni. Ti lesztek vezetőink az élet göröngyös utain, hitünk, bizalmunk a jövőben, a Ti drága emléketek fog balzsamot csepegtetni fájó sebünkre. A Ti nemes példaadástok az utódokban a tett embere lesz, mindenki szivébe a hazaszeretet szent igéit fogja beirni. Ha meglep a kisértés, ha elcsüggedünk, Ti buzdítatok bennünket a heteknél nagyobb, forróbb hazaszeretetre ! Azért mig lesz szivünknek egy dobbanása, mig e tájékot magyar szó zenéje tölti be, mig bír koszorút fonni kezünk, élni fog emléketek. Ha pedig majd megszűnik az ágyuk bömbölése, a halál aratása ott künn a nagy mezőn, amikor a háború sötétségének kárpitja ketté hasad és a borzalmak éjszakájába a béke napja fog fényözönével bevilágítani, add óh nagy Isten, magyarok Istene, hogy a győzelem e ragyogó hajnalán hős fiaink vérével megáztatott és a csaták viharában megtépett lobogónk diadalmasan lenghessen s hirdethesse egy szebb kornak hajnalhasadását. Yajda. Régi képeket, régi arcképeket (kicsit és nagyot) vesz előkelő műkedvelő. Mielőbbi értesítést kérek, hol és mely időben ===

= tekinthetem meg. zzzzzzzz A Trieszti Ált. Biztosító Társaság irodájában R. R. (Langráf iroda). Műszaki vélemény a vágóhidról. Mint olvasóink tudják, a legutóbbi közgyűlés a vágóhid épületének megvizsgálására műszaki szempontból két tagú szakértőből álló vizsgáló bizottságot kért fel. E bizottság a kérésnek engedve, a vizsgálatot megtartotta mult hó 11-én és e vizsgálatról a jegyzőkönyvet vette fel. Jegyzőkönyv. Felvétetett Pápán, 1917 okt. 11-én a városi vágóhídon található hiányok megállapításáról, illetve annak orvoslási módjáról. Jelen voltak az alulirottak, akik a helyszínén a vágóhid épületének alapos vizsgálata után véleményüket és javaslatukat a következőkben terjesztik elő: Észleltük, hogy az egyúttal tetőnek is szolgáló vasbeton-menyezeten :912 december 8-án és a következő év julius 3 án, végül 1915 szeptember 24-én megtartott vizsgálatok alkalmával talált hiányok, illetve repedések ez idő szerint is fennállónak. E repedések valószínű okai a fönt említett jegyzőkönyvekben vannak részletesen felsorolva és ezek ismétlése helyett a most tapasztaltak alapján csak hangsúlyozhatjuk, hogy a menyezeten, illetve tetőn levő aszfaltréteg nem volt elegendő a vasbeton megvédésére. A hőmérséklet hatása alatt a dilatációs hézag nélkül készített vasbeton-rnenyez-et egyes részei olyan mértékben tágultak, illetőleg összehúzódtak, hogy ilyen nagyobb mértékű térfogatváltoztatást a nagyobb területű vékony menyezet már nem volt képes követni, hanem megrepedt. Ennek elkerülésére kívánatos lett volna a szóban levő menyezetet egymástól független részekre osztani és azok között a terület nagyságának megfelelően u. n. dilatációs hézagokat hagyni. Ez a szóban levő menyezetnél nem történt meg, mert a tervezők biztak abban, hogy a menyezetekben elhelyezett vashálózat bizonyos mértékig képes lesz e repedéseket megakadályozni, vagy legalább is a koncentrált nagyobb repedéseknek elejét venni. Ez nem következett be, a nagyobb bajt nem okozó számtalan, szabad szemmel alig látható kis hajszálrepedések helyett, több helyen vastagabb, vizet átbocsájtó repedések keletkeztek. Ezt előre segítette, hogy a hőmérsékleti különbségek mérséklésére, illetve némi kiegyenlítésére szolgáló védő rétegnek nem a szokásos facement fedés alkalmaztatott, hanem az egyúttal tetőnek is szolgáló vasbeton-menyezet aszfalttal lett burkolva. Az aszfalt és az alatta levő vasbetonmenyezet repedésein átszivárgó viz e helyen a vasbetonban levő vasak rozsdásodását okozza, ami idővel, ha elejét nem veszik, a szerkezet teherbírását is veszélyeztetheti. A mutatkozó hiányok megszüntetésére javaslatba hozzuk legelsősorban a hűtő helyiségek fölötti épület résznek rendes tetőszerkezettel való ellátását és a többi részen az A koncentrált