Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-09-29 / 39. szám

hogy különbséget tesznek a városok között, mikor valamennyinek közösek az érdekei. A privilégium mindig gyűlöletes azok előtt, akik nem részesülnek benne. Hogy mire képes egy jó városi törvény, látjuk ezt Poroszországban. Mikor 1808-ban Poroszország sűlyedésének legmélyében volt, akkor Stein miniszter egy új városi törvényt alkotott, mely mostanáig érvényben van, s en­nek következménye volt, hogy Poroszország már néhány évtized múlva annyira felvirult és oly hatalmasan fejlődött, hogy most már ver­senyez ipar és kereskedelem terén Angliával és az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezt kizárólag városi törvényének köszönheti. Nálunk is kell egy hasonló városi törvény s ekkor hazánk fel fog virágozni, mert egy ország fejlesztésére csak egy jó városi törvény képes. Ezen két feltétel elkerülhetetlenül szüksé­ges ahhoz, hogy hazánk állapota jobbra fordul­jon, mert ha ezt nem teljesítik, akkor megmara­dunk az eddigi tespedésben és drága életmód­ban. Természetes, hogy a kormánynak még nagyon sokféle intézményt kell életbe léptetnie, melyek sok száz millióba fognak kerülni és bizonyos, hogy ezeket az intézményeket csak a nagyobb városokban fogják elhelyezni, minek folytán ezen városok fel fognak lendülni. Pápa, mint középnagyságú város, nem számíthat a kormány ilyen támogatására; nagyon meg fo­gunk elégedni, ha végre-valahára visszaállítják törvényszékünket, melyet 1876-ban eltöröltek. Mivel Vasmegyében csak egy törvényszék van és ennek hatásköre 11 járásra terjed ki, ez túl­ságos nagy ; ha Pápán törvényszéket állítanak fel, akkor talán Vasmegyéből a kemenesaljai járást és Sopronmegyéből a csornai járást ide csatolják. Ezen két járás legnagyobb része ugyanis Pápára gravitál. A drága országos intézményeket a mi vidékünkön csak Győr, Pozsony, Sopron, Szombathely, Nagykanizsa, Kaposvár, vagy Székesfehérvár fogják megkapni; középnagyságú vagy kisebb városok azonban nem. Ha kormányunk eddigi vámpolitikáját igaz­ságosra változtatja, mely nemcsak az ország lakói egy részének, hanem az egész lakosság­nak egyformán kedvez; ha a városokat a megyei gyámkodás alól teljesen kivonja és új, célszerű városi törvényt hoz: akkor a városok gyarapodásához és felvirágozásához még egy harmadik feltétel is szükséges, de amely csak az illető város lakosságától függ. Kell tudniillik minden városban lokál patriotizmusnak lenni. Ez az elengedhetetlen feltétel meg van ugyan meglehetős nagy mértékben a nagyobb és nagy városokban, de csaknem teljesen hiányzik a közép és kisebb városokban, különösen Pápán. Nézzük csak két szomszéd városunkat, Győrt és Szombathelyt. Ezek mindegyikében voltak vállal­kozó emberek, akik egymaguk építettek gyára­kat, minek folytán meggazdagodtak, de egyúttal nagyot lendítettek ezen városok sorsán. Ha nem voltak maguk azon helyzetben, hogy gyárat építhettek volna, iparkodtak mást, vagy akár külföldi gyárosokat megnyerni gyárak alapí­tására. Ha máskép ^em ment, úgy részvény­társaságot hoztak össze és ezek építettek gyára­kat s csaknem mind boldogultak és meggazda­godtak. Győrött már több mint 70 gyár van, Szombathelyen is nagy számmal vannak gyárak; még az eddig oly konzervatív Veszprémben is építettek egy trikógyárat részvények utján. Győrött van egy nagy cukorgyár; ehhez nem kell sem nagy tőke, sem valami ügyesség, sem különös tudomány; Pápán még ilyent sem tud­nak csinálni, pedig ez lehet és boldogulhat bárhol. És így van ez a többi gyárakkal is. Hát még ha citálnánk Morva-, vagy Csehország számtalan városkáját, melyek mindegyikében 30—40 gyár van a legkülönfélébb cikkel. Pápán teljesen hiányzik a lokál patriotizmus. Nincs is több, mint két gyárunk, melyeket nagy nehéz­séggel szereztünk meg, de még egy pápai lakos­nak sem jutott eszébe ilynemű vállalat létesí­tése. Itt is vannak — habár nem nagy szám­mal — gazdag emberek, de ezek nem tudnak mást tenni, mint pénzüket takarékpénztárnak adni 3 V2 v agy 4% kamatra és szép lassan éldegélnek; de hogy gyárépítéssel pénzük nem 4 %-ot, hanem ennek többszörösét hozná, arra nem gondolnak, vagy ha gondolnak is, hiány­zik a bátorság, a vállalkozó szellem. Ugyanez áll városunk három pénzintézetéről. Áruosztálya sincs egyiknek sem, pedig más városokban több pénzintézetnek van áruosztálya és ezzel boldogul, s nagy osztalékkal örvendezteti meg részvényeseit. Pénzintézeteink nem mennek ki a megszokott ökörlépésből, az újnak, a hala­dásnak nem barátai. Színházi hét. A háborús három év alatt harmadrendű mozivá sülyesztett színházunkat egyetlen szezon íme fényesen rehabilitálja. Elsősorban eredeti rendeltetésének lehet és kell is élnie, ezt bizo­nyítja a közönség nem lankadó érdeklődése, a telt házak szakadatlan sora. Jóleső elégtétellel jegyezzük fel, hogy ezt előre láttuk s minden garasoskodó kishitüséggel szemben nem szűn­tünk meg az élő művészet számára reklamálni színházunkat. A krónikás tiszte egyébként könnyű, mindössze két új előadásról kell beszámolnia; a többi est — mivel szinházunk kicsi s a közönség nagy — ismétlésekből telt ki: A Három a kislány azoknak az operettek­nek sorát van hivatva gyarapítani, melyekben egymás után következő nemzedékeknek egy­forma gyönyörűsége fog telni. Örök életét a muzsika adja, ami nem csoda, hisz Schubert szívhez szóló szép melódiái szólalnak meg benne, ezek értékét meg fényesen igazolta az idő. A darab szövege is kedves, régi módi, l de soha meg nem unható opperettfigurák ár­tatlan, bájos cselekvényt pergetnek le előttünk. A lényeg azonban a zene s e szempontból csak sajnáljuk, hogy a társulat nem rendel­kezik olyan énekessel, akinek hangja a Schu­bert énekszerepének nehézségeit megbírná. Mol­nár János szinészileg a lehető legjobbat pro­dukálta, zenei készsége, énektudása is fölénye­sen biztos, de hogy hangja nem tud a maga­sabb régiókba szárnyalni, arról már igazán nem tehet. így is elismerésre méltót, élveze­teset nyújtott. Juhász Margit Médi szerepében énekben, játékban tökéletes szubrett-alakítást produkált. Minden énekszáma^ megújuló tetszést aratott. Dezső Vilmos és Medgyessy Erzsi az öreg Tschöll-házaspárt kifogástalanul alakítot­ták. A többi szereplők közül megemlítjük Er­dösi groteszk titkos rendőrjét és Szigethy Annus édesen selypítő Grisijét. De dicséretre érde­mesek a mellékszereplők, a kar és zenekar is, mely utóbbiak — és ez Fekete Andor kar­mester érdeme — nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a „Három a kislány", társulatunknak férfiénekesekben való fogyatékossága ellenére, nálunk is nagy és őszinte sikert aratott. Csütörtökön ismét Bródy-bemutató volt. Konstatáljuk, hogy a bemutató sikere leg­nagyobb részben a művészek érdeme és nem a darabé. A Timár Liza előadása a legkénye­sebb nézőt is kielégítette. Legfőbb érdeme van ebben a címszerep kreálójának, Nagy Erzsinek. Nagy Erzsi igazi művész, aki egyszerű, póz­nélküli játékával hat reánk. Játéka olyan, mintha nem is játék volna, mintha igazában az a gaz­dagsággal jóllakott, valami rendkívülire, roman­tikusra vágyó szép bankárlány állana előttünk. Szerepét teljesen átérzi, behatol a legmélyébe Timár Liza lelkének és napfényre hoz minden érzést, minden gondolatot. Akármelyik fővárosi színházban nagyon jól megállná helyét. Pogány Béla talentumos színésznek mutatkozik, de já­téka néhol erőltetett, túlságosan realisztikus, mimikája sem nagyon sikerült. Molnár János, 1 e kitűnő, sokoldalú színészünk most szalon­szerepében, épúgy, mint már annyiszor a leg­változatosabb szerepekben, megállta helyét. Jók voltak még Kállay és Homokay Gabriella. A teljesen telt színház többször nyíltszíni tapssal rótta le elismerését a szabatos előadás iránt. A darabot pénteken hasonló sikerrel meg­ismételték. Nyilatkozat Kijelentem, hogy a Pápai Hirlap-, továbbá Pápa és Vidéke cimü lapokban ellenem közzétett és köztisztviselői minőségemre vonatkozó vádak tárgyi alappal nem birnak. A fegyelmi eljárás megindítását Önmagam kérelmeztem. Fegyelmi hatóságom döntése után fel­hatalmazást kérek a megtorló bírói eljárás meg­indítására. Pápán, 1917. évi szeptember hó 28-án. Mészáros Károly polgármester. * * * E rövid nyilatkozatra mi is röviden válaszo­lunk: A polgármester úr a fegyelmi eljárás megindítását maga ellen már régen kérelmez­hette volna ezen az alapon. Hisz a szelőztetett dolgok régebbi keletűek és sok közülök köz­szájon forgott. A fegyelmi hatóság döntését érdeklődés­sel várjuk, annál is inkább, mert még más öt olyan, eddig a hírlapban még nem közölt esetre is kihívjuk a fegyelmi hatóság döntését, amelyek szintén magukon viselik a törvényei lenesség, illetve a hivatali szabálytalanság bélyegét. Szerk. ? HETI ÚJDONSÁGOK. — A reformáció emlékezete. A protes­tánsok ez év október 31-én ülik meg a refor­máció négyszázados jubileumát. Ebből az alka­lomból a dunántúli református egyházkerület őszi közgyűlésével kapcsolatban, a pápai refor­mátus gyülekezet templomában f. évi október hó 4-én" délelőtt fél 10 órakor istenitisztelettel egybekötött ünnepélyt rendez, melynek műsorá­ban az ünnepi prédikációt Németh István püspök, az emlékbeszédet dr. Antal Géza egyházkerületi főjegyző tartja, Fülöp József körmendi lelkész alkalmi költeményét pedig Benedek József pol­gárdi lelkész szavalja. Az egyházkerület minden egyházközsége külön is megünnepli a világ­történelmi évfordulót. — Kapi Béla ev. püspök szintén elrendelte, hogy a dunántúli evangélikus egyházkerület területén, így Pápán is méltó ünnepségek keretében üljék meg az évfordulót s október valamenyi vasárnapján a lelkészek az egyházi beszédekben a reformáció jelentő­ségét méltassák. — Személyi hir. Dr. Vadnay Szilárd vármegyei főorvos, f. hó 3-án Pápán tartóz­kodott a vérhas járvány elleni óvintézkedések ellenőrzése céijából; ugyanekkor a járvány­bizottsági ülésen is részt vett. — Uj tankerületi főigazgató. Á vallás­és közoktatásügyi miniszter legfelsőbb királyi elhatározás alapján Dsida Ottó, központi szol­gálattételre berendelt tankerületi kir. főigazgatót a győri tankerületi kir. főigazgatósághoz át­helyezte, illetve annak vezetésével megbízta. Dsida Ottó régebben Győrött állami főreál­iskolai tanár volt s e minőségben tanártársai becsületét, tanítványai szeretetét vivta ki. A minisztériumban viszont a tanárság ügyének mindig lelkes szószólója volt. Ez okokból ki­nevezését Győrött és az egész fankerületben is osztatlan rokonszenvvel fogadják. — Szabadságon. Dr. Domonkos Géza ezredorvos, a Ferenc József-rend lovagja, a harctérről három heti szabadságra a mult hét végén haza érkezett. É^M ff 1% ^ • Rájöttem, hogy az áStalam gyártott UVnd • f>MODIANO-CLUBSPECIALITÉ"-szivarkahüvclgnck nHHHHHI^HH utánzatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedül i y>™ védelem a védjegy és aláírásom pontos megfigyelése. ^ V'fáytS'ÓCU*^

Next

/
Oldalképek
Tartalom