Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-07-14 / 28. szám

viselőtestület a legelőnyösebb ajánlatot tevő Braun Dezső szerződését fogadta el. A város 165 kat. hold kiterjedésű felsőtelki majorjára Mészáros Kálmán 6608 K és Heller József, a jelenlegi bérlő 8260 K évi bér és az összes adók fizetésének kötelezettsége mellett tett ajánlatot; a városi képviselőtestület az utóbbi előnyösebb ajánlatot fogadta el. Nagyobb vita indult meg a közélelmezési ügyek intézésére a háború elején kiküldött 48 tagból álló bizottságnak azon javaslata körül, hogy jövőben egy tiz tagból álló bizottság intézze a közélelmezés ügyét. E tárgyhoz elsőnek Schwarcz Vilmos szólalt fel, aki a bizottságban nem lateinereket óhajt látni, hanem szakembereket. Jilek Ferenc kéri, hogy egy értekezleten jelöltessenek ki az új bizottsági tagok kompromisszum alapján és egy külön közgyűlés válassza meg azokat. Sarudy György szerint ilyen bizottságot akár negyvenkét tagból áll, akár 10-ből, felelősségre vonni nem lehet. Egy ember, egy diktátor jobban tudja kezelni az ügyeket — mellé rendelt szakértők segítségével —, mint bármiféle bizottság. A szakértőket nem tartja önzetlennek. Sulyok József és Hajnóczky Béla tiltakoznak a szakértők megsértése miatt. Révész városi főmérnök szerint nincs szükség a bizottságra, az csak arra jó, hogy a polgármesternek, aki lefelé is, felfelé is felelősséggel tartozik, villámhárítóul szolgáljon. Leghelyesebb volna a polgármester mellé egy szaktanácsot állítani fel. — Végül dr. Kende Ádám és dr. Hoffner Sándor beható és alapos fejtegetései után a képviselőtestület az állandó választmány javaslatának elfogadása mellett a bizottság tagjaiul Harmos Zoltán, dr. Kluge Endre, dr. Kapossy Lucián, Braun Ármin, Langráf Zsigmond, Hajnóczky Béla, dr. Lakos Béla, dr. Kende Ádám, dr. Hoffner Sándor és Böhm Samu képviselőket választotta meg, a közélelmezési iroda vezetésével pedig a főjegyzőt bizta meg. Elrendelte továbbá a képviselőtestület, hogy a bizottság az élelmezési ügyek elintézésénél a helybeli gyárak képviselőivel, az internátusok vezetőivel és más szakértőkkel is tárgyaljon, ez utóbbiaknak azonban a bizottságban szavazati joguk nem lehet. A Pápai Takarékpénztár által a Pápán létesítendő városi polgári fiúiskola részére 1903. évben tett 2000 koronás alapítványra vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeletének megfelelőleg elkészített újabb alapító-levelet a képviselőtestület elfogadta. Illetőségi ügyek letárgyalása után a gyűlés véget ért. BETI ÚJDONSÁGOK. — Az új veszprémi püspök. A hivatalos lap szerdai száma közölte, hogy a király a Tisza-kormány volt vallás- és közoktatásügyi miniszterének előterjesztésére dr. Rott Nándor pápai praelátust, esztergomi főszékesegyházi kanonokot, a budapesti központi papnevelő intézet kormányzóját veszprémi püspökké nevezte ki. — Rott Nándor 1869-ben született a morvaországi Bodenstadtban. 1896-ban szentelték pappá. Több éven át az esztergomi papnévelő intézetben működött, később a bécsi Augustinum lelki igazgatója lett. 1908-ban nevezte ki a király kanonokká, 1911-ben pedig a központi szeminárium élére került. — Áthelyezett ezredorvos. Dr. Kovácsics Sándor ezredorvost Pápáról Nagykanizsára helyezték át. A kitűnő ezredorvos távozását őszintén sajnáljuk, nemcsak azért, mert helyi társadalmunk rokonszenves tagját, a betegek lelkiismeretes kezelőjüket vesztették el benne, hanem főként azért, mert a Pápai Hirlap szorosabb kapcsolatban állott vele, amennyiben több, nagyértékü közegészségügyi dolgozatát közlésre lapunknak engedte át, így jogos büszkeséggel munkatársunknak tarthattuk. Reméljük azonban, hogy a kellemes viszony az áthelyezéssel nem szakad meg közöttünk és ezután is lesz alkalmunk tanulságos közleményeit megjelentetni lapunkban. — Újból signum laudis. A király elrendelte, hogy Sibrik Györgynek, honvéd huszárezredünk főhadnagyának, a legfelsőbb dicsérő elismerés — a kardok egyidejű adományozása mellett — újólag tudtul adassék. — Pompás idő. Másfél hónapi perzselő hőség után, amikor már-már komolyan kellett aggódnunk a kapás-növények terméseredménye miatt, hétfőről keddre virradó éjjelen megeredtek az Égnek csatornái s bőven ontották a termékenyítő nedvességet a szárazságtól tikkadt földünkre. Az eső csendesen jött, romboló vihar nélkül s kedden délig szakadatlanul esett az emberek, főként a földmivesek kimondhatatlan örömére. Mert bizony ez az eső több volt, mint aranyeső, maga az élet volt. Az eső hatása hamarosan meglátszott a növényzeten, felüdült, felélénkült s szinte látni a növését. Egyes veteményekre ugyan későn jött már, de azért sok mindenen segített, s ami a legfőbb, szárnyra kapta csüggedő reményeinket. A magyar föld, a világ legáldottabb földje, idén sem lesz hozzánk mostoha. Búzánk, rozsunk — az elsőrendű kenyérmagvak — ha talán mennyiségileg teljesen nem is, minőségileg remek termést adtak. Szemük telt, nehéz, acélos. A krumplin, babon, kukoricán s egyéb növényeken pedig segített az egynapos kitűnő eső. Ha mindezekhez hamarosan csatlakoznék a béke is, talán felejteni tudnók, hogy három évig a legkegyetlenebb megpróbáltatásoknak voltunk kitéve. Bárcsak úgy lenne ! — Egyházi gyűlés. A pápai ev. egyház * vasárnap délelőtt Bélák Lajos felügyelő és i Dubovay Géza s. lelkész elnöklete alatt ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya volt, hogy a gyülekezeti hivatalnokok — lelkészek, tanítók — részére ritka egyértelműséggel háborús drágasági segélyt szavaztak meg, melyre fedezetül az egyházi adót tetemesen felemelték. — A reformáció ez év őszén tartandó 400-éves jubileumi ünnepének előkészítése tárgyában bizottságot-küldöttek ki, melynek feladata lesz,, hogy a nevezetes évfordulónak nemcsak méltó megünnepelésére, hanem valamely karitatív alkotással is megörökítésére javaslatot tegyen. — Kitüntetés. Barta (Blau) József egészségügyi hadnagyot az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül az arany érdemkereszttel tüntették ki a vitézségi érem szalagján. — Dr. FJsclier Ernő találmánya. Dr. Fischer Ernő, országos hirü műtőorvos földink, Fischer Gyula helybeli szesznagykereskedő testvére, fontos találmánnyal könnyített a háborúban lábukat vesztett rokkant katonák helyzetén. Olyan műlábát talált ki, mellyel nemcsak sik talajon, hanem göröngyös utakon, lejtős helyeken is jól és könnyen lehet járni. Dr. Fischer, aki jelenleg a pozsonyi katonai rokkantkórház orvosa, találmányát bemutatta a bécsi orvosegyesületben is, hol a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. — A fontos találmányról az Az Est csütörtöki száma a következőket irja: — Egy magyar orvos müláb-találmánya. A háború nyomorultjai és rokkantjai között talán a legtöbben vannak, akik lábukat vesztették el. Az egészségügyi és műszergyártó tudomány már régóta foglalkozik azzal a problémával, hogy minél tökéletesebb művégtaggal helyettesíthessék az elveszettet. Sokféle művégtagot gyártottak, de tökéletes egy sem volt, míg most dr. Fischer Ernő budapesti orvos olyan műlábát alkotott, amely képessé teszi az amputáltat arra, hogy a természeteshez hasonlóan hajló térdizülettel járjon, anélkül hogy a művégtag térdben összecsuklana. Dr. Fischer Ernő készülékét a Budapesti Orvos-Egyesület ezidei utolsó ülésén bemutatta, ahol érthető feltűnést keltett. De a bemutatás után semmi sem történt, és hivatalosan nem érdeklődtek a készülék iránt, holott nagy áldás volna minden rokkantra, akinek combját amputálták, ha műlábát azzal a kis szerkezettel ellátnák, a mely a magyar orvos találmánya. A mint már sok esetben történt, másutt méltányolták a magyar találmányt. Dr. Fischer, aki ez idő szerint a pozsonyi katonai rokkant-kórház orvosa, találmányát a bécsi orvosegyesületben is bemutatta. A Wiener Klinische Wochenschrift julius 5-iki száma így ír róla: „Ez automatikus térdizülettel nemcsak sik talajon lehet jól járni, hanem göröngyös és lejtős helyeken is, sőt lépcsőn is, az amputált munkaközben ránehezedhetik a művégtagra tetszés szerint hajlított térdizülettel is. Az automata-térdizület szerkezete igen egyszerű és könnyű, nem kopik és minden művégtagba beilleszthetőA bécsi bemutató után dr. Eiselsberg és Spitzy egyetemi tanárok szóltak hozzá a tárgyhoz. Spitzy a következőket mondta: „Eddig mintegy 10 művégtagot ismerünk, de mindegyik nagyon komplikált, tartóssága bizonytalan, vágy túl nehéz és ezért használhatatlan. Dr. Fischer, akinek már sok értékes műszert köszönhetünk, határozottan a legegyszerűbb és leghasznosabb készüléket alkotta meg és rokkantjaink érdekében kívánom, hogy a kérdés megoldásával éppen olyan sikert érjen el, mint eddigi konstrukcióival." Az osztrák rokkantgondozó hivatal rögtön elkérte Fischer készülékét, amely minden gyárban, ahol vas-esztergapad van, gyorsan, könnyen és tömegesen előállítható. A magyar rokkantügyi hivatal talán tudomást fog venni — a bécsi elismerés után ! — a magyar találmányról, amely annyi sok rokkantnak könnyítené meg szomorú helyzetét. — Kitüntetés. Szeberényi Gyula zászlós, derék földinket a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Közigazgatási bejárás. A gróf Esterházy rédei uradalma által kérelmezett lóüzemü iparvasut közigazgatási bejárása dr. Véghely Kálmán alispán és Molterer János kir. műszaki tanácsos kiküldésével a pápa—ugodi hitbizomány igazgatósága, a zirczi és pápai főszolgabirák, Bakonyszentlászló, Fenyőfő és Bakonytamási elöljárói közbejöttével a Sándormajor vasúti rakodó állomástól kiindulólag f. hó 13-án délelőtt történt meg. — Piaci csalafintaság, vagy mikép uzsorázzák ki a publikumot. A pénteki zöldségpiacon történt. Egy asszony kelkáposztát árult. Odamegy hozzá a vevő, s kérdi tőle, mennyiért adja darabját. „1 korona 20 fillérért" — volt a válasz. „1 koronát adok érte" — mondá a vevő. Erre oda lép egy lány s hallván az alkut, menten 1 korona 50 fillért ajánlott a kelkáposzta darabjáért, még pedig azzal a feltétellel, hogy ilyen áron az egész kosárral megveszi. Ám az első vevő sem hagyta magát, s még 10 fillért hegyibe igért az árat felhajtó leánynak és 1 korona 60 fillérjével meg is kapta a kelkáposztát, amiért tulajdonosa eredetileg 1 korona 20 fillért kért. A legérdekesebb a dologban pedig az, hogy az árat felhajtó leányzó a kelkáposztát áruló asszonynak a — cselédje volt. Ehhez sem kell kommentár. — Közgyűlés. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egylete pápai fiókja taggyűlését holnap, vasárnap délután 5 órakor tartja a városháza nagytermében. — A köz- és magántisztviselők és -alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezete e hó 8-án rendkivüli közgyűlést tartott. A közgyűlés összehívásának oka volt határozni affölött, hogy a devecseri járás tisztviselőit felvegye-e kebelébe vagy nem, továbbá, hogy a köztisztviselők beszerzési csoportját megalakítsák-e saját körükben. A közgyűlés mindkét tárgyban az elutasítás álláspontjára helyezkedett, illetve a második kérdésben úgy döntött, hogy megvitatás végett a szövetkezet igazgatósága elé terjeszti. A közgyűlést dr. Antal Géza orsz. képviselő, tisztbeli elnök nyitotta meg, üdvözölve a megjelent tagokat. Azután a szövetkezet ügyvezető alelnöke, Tánczos Antal fölolvasta a város polgámesteréhez intézendő felterjesztést, amelyben a szövetkezet a miniszternek ide vonatkozó leiratára kijelenti, hogy ámbár a kamatmentes kölcsönre kilátást a magas minisztérium nem nyújt, a szövetkezet mai formájában fennmarad és a legszebb eredményeknek nézhet elébe. Egyúttal jelzi, hogy a devecseri járás köztisztviselőit technikai akadályok miatt a körébe föl nem veheti. Az előterjesztéshez először Győri Gyula, ig tag szólt hozzá, ajánlva, hogy ha lehet, a mi kebelünkben alakítsák meg a köztisztviselők a beszerzési csoportot. Röviden ismerteti ennek előnyeit. Kőszeghy Jenő nem helyesli ezt, mert a szövetkezet mielébbi szétrobbantására adna okot. Sarudy György nem utasítja el a beszerzési csoport megalakítását, sőt hasznosnak véli, egyúttal javasolja, hogy lépjünk érintkezésbe az Orsz. Fogyasztási Szövetkezettel. Tánczos Antal nem javasolja a beszerzési csoportnak a magunk körében való megalakítását s kéri a felolvasott előterjesztése elfogadását. A közgyűlés elnök összefoglaló és meggyőző szavai után ügyvezető alelnök előterjesztését elfogadja, de a köztisztviselők beszerzési csoportjára vonatkozó kérdést az igazgatósághoz utalja megvitatás végett.