Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.
1916-07-01 / 27. szám
Emberismeret szerzésre bőven van alkalmunk a háború alatt, bevallhatjuk, hogy sokakat nem ismertünk, akit pedig ismerni véltünk, most kitűnt, hogy ki mit ér, mindenki megméretett. Csalódtunk jobbra és balra s most tisztábban látunk és ha ránk kerül a sor, hogy büntessünk, vagy jutalmazzunk, igazságossak lehetünk. Nem kevesebb jelentőséggel bir az sem, hogy megismertük magunkat, tisztában vagyunk erőnkkel, teljesítő képességünkkel. Mennyi önbizalom kél bennünk ennek az ismeretnek nyomán. Aztán ennek a kapcsán megtanultuk igényeinket lemérsékelni, számot vetni a körülményekkel és alkalmazkodni azokhoz. Ugyebár nem hal bele az ember, ha nem eszik naponta kétszer hust, vagy ebédre hat tál ételt, nem kell szégyelnie magát, ha nem angol szövet a ruhája és drága egészsége sem szolgál roszszabbul, amiért nem a Riviérán töltötte a tavaszt és nem Ostendében a nyarat, sőt az sem ártott meg nagyon, ha egyáltalán nem fürdőztünk feltétlen szükség nélkül? Ezerszámra hozhatnánk fel példákat arra nézve, hogy milyen kevés bajjal nélkülöztük a nélkülözhetetlennek hitt kiadásokat is. Katonáinkon kivül mi is nagy részben őtőlük megtanultuk a kötelességérzetet, a munka szeretét, a kitartást, a türelmet, az önmegtartóztatást. Sok katona fog csodálkozni azon, hogy az ő távolléte alatt is ment itthon a dolog rendben, sok helyen pedig olyan eredménnyel, hogy itthonmaradása esetén sem lett volna különb elérhető. Mennyi alvó és rejtett energia került most napfényre és értékesítődni fog ezután is. Áll ez nemcsak az itthonmaradtakra, hanem a katonákra is. Ők tanulhatták meg legjobban, hogy ebéd után nem feltétlen szükséges a két órás alvás, sőt a napi két-három óránál tovább tartó munkába bele se hal az ember, pláne mikor biztosított éjjeli nyugalomban és jó táplálkozásban lesz része és a több munkának ő veszi hasznát. Minden vagyonnál többet érő kincsek ezek a tanulságok s minél többen szerezték meg azt, annál értékesebb zálogot szereztünk egy boldogabb jövőre, mely jönni fog a békével, mint „egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán". Yajda Rudolf. HETI ÚJDONSÁGOK. — Gróf Esterházy Pál emlékezete. A fiatal, nemes főúr, gróf Esterházy Pál hősi halála még mindig úgy él emlékünkben, mintha tegnap történt volna. Pedig azóta egy egész esztendő telt. Mult év junius hó 26-án terjedt el villámgyorsan a hiób hir, hogy Pápa és Ugod örökös- úra, gróf Esterházy Pál, a Vilmos huszárok századosa, junius 26-án, az orosz harctéren, Dzievietnik mellett hősi halált halt. Őszinte részvéttel és igaz fájdalommal kisértük ki a messze idegenből ide hozott hült porait a végső útra, a gannai családi sírboltba. Azóta egy év lepergett. A család és az uradalom, hogy benső kegyeletének adjon kifejezést a hős halott emléke iránt, a halál évfordulóján, hétfőn reggel fényes gyászistentiszteletet rendezett a főtéri templomban. A templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban helyet foglaltak az uradalom tisztikara, megboldogult ezredének, a debreceni huszárezrednek és a pápai honvéd huszárezred tiszti küldöttsége, a városi tisztikar a polgármester vezetése alatt, sok városi képviselő, a Szt. Benedekrend, az apáca zárda, a helybeli jótékony nőegyletek tagjai, stb. A gyászmisét fényes segédlettel Kriszt Jenő, apátplébános, a Ferenc József-rend lovagja tartotta. A gyászünnep végeztével a 7-es huszárok küldöttségének tiszteletére a kastélyban fényes vendégség volt. — Vöröskeresztes kitüntetések. Ferenc Szalvátor főherceg, a Vöröskereszt Egylet védnökhelyettese dr. Darányi Árpád törzsorvost, Seitler Antal főhadnagyot a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényével, Tanos Ferencné, Cseh-Szombathy Flóra, Goldberg Irma és Weisz René önkéntes ápolónőket a Vöröskereszt hadiékítményes ezüst díszéremmel tüntette ki. — Török vendégek Pápán. Ahmed Hikmet bey budapesti török főkonzul, gróf Teleki Pál, a Turáni Társaság alelnöke és Eszterhay Jenő, földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsos kíséretében f. hó 26-án délután Pápára érkezett a földmives iskolában elhelyezett török mezőgazdasági növendékek megszemlélése végett. Ez alkalommal megtekintette az iskola berendezését és az állatállományt s a tapasztaltak felett a legnagyobb tetszésének és megelégedésének adott kifejezést. A főkonzul az esti gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Ibrahim /?Ű/Z/2Í effendi török főiskolai tanár, ki a magyar mezőgazdasági szakintézmények tanulmányozása végett már hosszabb ideje Magyarországon tartózkodik, a helybeli m. kir. földmives iskola tanulmányozása céljából Pápára jött s pár hetet itt fog tölteni. — Gyűjtés a Vöröskereszt javára. A háború alatt oly áldásos tevékenységet kifejtő Vöröskereszt egyesület javára Péter-Pál napján országos gyűjtést rendeztek. Városunk minden szépért, jóért lelkesedő közönsége ez úttal is szívesen hozta meg az áldozat adóját a nemes célra. A lelkes gyűjtők perselyébe bőven hullottak a kisebb és nagyobb pénzösszegek, kinek milyen mértékben állott módjában az adakozás, s nem akadt senki, aki szivtelenül elzárkózott volna a bájos hölgy-gyüjtők kérése elől. A gyűjtés — noha a délutáni eső ártalmára volt — 1100 koronán felül jövedelmezett, amit a közönség jószívűségén kivül első sorban a buzgó gyűjtők agilitásának eredménye. Önzetlen fáradozásukkal a legteljesebb elismerésre tették magukat érdemessé. — A főisk. igazgató-tanács ülése. A ref. főiskolai igazgató-tanács junius 29-én tartotta évi rendes ülését Kis József és dr. Beöthy Zsolt gondnokok elnöklete alatt. Az ülésen Németh István püspök is jelen volt. A főiskolai, a gimnáziumi és leánynevelő-intézeti igazgatók sorban előterjesztették jelentéseiket, melyeknek kapcsán több, az iskolai életet érdeklő indítvány merült fel és fogadtatott el. Az igazgató-tanács a gimnáziumnak a háborús viszonyok miatt való szétdaraboltatása miatt nem tartja megengedhetőnek, hogy oda leányok ez idő szerint nyilvános tanulókként felvétessenek. Ugyancsak a viszonyok okozta szükség miatt a fiu-internátust is szűkebb körre kellett szorítani ; csak 42 tanuló lesz elhelyezhető az internátus épületében, mivel a termek egy részét tantermekül fogják használni. — Az ev. egyház gyűlése. A pápai ev* egyház vasárnap délelőtt Gyurátz Ferenc püspök és dr. Kluge Endre felügyelő elnöklete mellett gyűlést tartott, melyen a többek közt örömmel vették tudomásul, hogy Szenthe Károly postafőtiszt elhunyt neje emlékére egy takarékpénztári részvényt adományozott az egyháznak azzal a nemes céllal, hogy annak jövödelme évenként egy szegénysorsu szülő nőnek adassék segítségül. Ugyancsak hálás érzelmeket keltett az elnökség ama bejelentése, hogy egy magát megnevezni nem akaró jóltevő 2000 korona alapítványt tett az egyháznál gyülekezeti közcélokra. A veszprémi ev. egyházmegye közgyűlését a nyár folyamán Pápán tartja. — Megkerült egy eltűnt katona. A m. kir. nagykanizsai 20. népfelkelő parancsnokság még a mult évben közölte a városi hatósággal, hogy Németh István 1878. évi születésű népfelkelő tizedes 1915 szeptember 13-án a harctéren meg nem jelölt helyen eltűnt. A héten újabb értesítés érkezett a parancsnokságtól, amely szerint kétségtelen megállapítást nyert, hogy az eltűnt Németh István orosz hadifogságban van. — Halotti értesítés. A jövőben minden katonai személy haláláról a katonai lelkészek levelező-lapon értesíteni fogják az elesett hős hozzátartozóit. Az értesítésben pontosan közölni fogják az elesett nevét, rangját és beosztását, úgyszintén amennyire lehetséges eltemetésének helyét. — Hadi érettségi. A mult hét hétfőjén ért véget a ref. főgimnáziumban az a tanfolyam, amelyet a kultuszminiszter a már hadban álló és a hadba most vonuló végzett hetedik osztályosok részére engedélyezett. 50-en vettek részt a tanfolyamon, akik az érettségit megelőző nyolcadik osztályú vizsgán valamennyien átmentek. Az érettségit 48-an tették le sikerrel, még pedig jelesen érett lett 4, jól érett 17, egyszerűen érett 27, egy két hónapra, egy pedig egy évre bukott el. Jelesen érettek: Gáncs Lajos, Szakái Zsigmond, Szalay Sándor, Tóth Géza. A bencés főgimnáziumban mult hó 23-24én tartották meg a hadi érettségit. 22 vizsgázó állt a bizottság elé, akik közül 20 megállta a helyét, 2 két hóra visszavettetett. A 20 közül jelesen érett 3, jól érett 6, egyszerűen érett 11. Jelesen érettek: Holba Miklós, Lisztner Ferenc, Józsa Ferenc. — Ugod hármas ünnepe. Ritka, nevezetes napja marad az ugodiaknak az idei PéterPál napja. Három ünneplés tette emlékezetessé rájok nézve e napot. Első sorban is ekkor volt a falu búcsúja, amely régi jó szokáshoz hiven kellő ünnepélyességek és szives vendégbarátkozások közt folyt le. — Ugyancsak erre a napra esett a róm. kath. hivek másik öröme is, szeretett lelkipásztoruk, Alasz Miklós 25 éves áldozárságának jubileuma. A mindenfelé kedvelt papot a vidéki plébánosai és saját hivei szeretetök sok jelével halmozták el, köztük a nagyközség intelligenciája egy remekmívű ezüst kazettával lepte meg. A melegségtől áthatott ünneplést gazdag lakoma zárta be a jubiláns házánál. — A harmadik nevezetes eseményt képezte az új jegyző választása. Ez is az ünnepi hangulathoz méltó módon ment végbe. A már minden tekintetben jól ismert és megkedvelt helyettes jegyzőjüket, Kozlovszky Iván volt bakonyjákói rendszeresített jegyzőt választották meg egyhangúlag, nagy lelkesedéssel. A választáshoz mi is gratulálunk a nagyközségnek, mert oly férfiút kapnak új jegyzőjükben, aki valóban hivatása magaslatán áll és faluja javára szolgál. — Tanítóképesítő vizsgálatok. A pápai m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző intézetben junius hó 26-án fejeződtek be a tanítóképesítő vizsgálatok. Vizsgát tett 45 növendék (ezek közül tanfolyamhallgató volt 34); képesítetett 30 tanító (ezek közül hadi oklevelet kapott 5 és tanfolyamhallgatói oklevelet 22 jelölt). Az osztályképesítőn javítóvizsgálatra utasíttatott 9 növendék (mind tanfolyamhallgató), az osztályképesítő vizsgálat ismétlésére utasíttatott 1 rendes növendék és 1 tanfolyamhallgató. A befejező képesítő vizsgálaton javítóvizsgálatra utasíttatott 1 rendes növendék és 2 tanfolyamhallgató; a befejező képesítő vizsgálat ismétlésére utasíttatott 1 rendes növendék. Általános kitűnő oklevelet senki sem kapott. Jeles oklevelet kaptak : Hofstádter József, Móra Mihály, Platz Lajos, Tóth Sándor (mind a négy hadi okleveles) és Mátyás Sándor (tanfolyamhallgató). A vizsgálatok általános gyenge eredményének okát, különösen a tanfolyamhallgatóknál abban lehet keresni, hogy sokat felejtettek, a tanulástól elszoktak s más gondolatokkal és érzelmekkel lévén elfoglalva, nem is igen tanultak. Általában a tanfolyam nem valósította meg a hozzá fűzött reményeket s nem éretett el általa a kivánt cél. Szakpályára való előkészítés egy évi munkáját 21 nap alatt lehetetlen is elvégezni s így csak természetes, hogy a tanári kar nem adhatott nyugodt lelkiismerettel a szakpályára képesítő oklevelet azoknak, akiknél e képesség meglétéről nem volt módja meggyőződni. — Katonai kitüntetések. A hivatalos lap egyik utóbbi száma közli, hogy a hadseregparancsnokság Spáth György pápai m. kir. 7. honvéd huszárezredbeli tartalékos zászlósnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül az első osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. A hadseregparancsnokság továbbá a második osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta Gál Ferenc tartalékos zászlósnak, Tóth Gyula őrmesternek, Nagy Pál tizedesnek, Ondrejkó-Galbó János tizedesnek a 7. honvéd huszárezredben. — Hősi halál. A m. kir. nagykanizsai 2Q. népfelkelő parancsnokság hivatalosan közölte a várossal, hogy Szabó Károly 1895. évi születésű népfölkelő, 1916 április 2-án a harctéren meg nem jelölt helyen elesett.