Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-06-17 / 25. szám

az ünnepelt főispánt. Magasan szárnyaló lelkes beszédben vázolta Hunkár Dénes közéleti tevékenységét és főispáni működését, s ünnepli benne a közélet igazi férfiát, akit nem egyéni célok, hanem kizárólag a haza iránti lelkesedés vitt a közéleti szereplésbe. A főispáni állásban sem tisztán a kormány exponense volt ő, mert egész tevékenységét arra irányította, hogy a vármegye közönségének bizalmát kiérdemelje. Hü megtestesítője volt e mellett a diszes állásához fűződő történeti hagyományoknak. Szeretettel foglalkozott a vármegyei közigazgatás minden ágának összes kérdésével, de különösen elévülhetetlenek azok az érdemei, melyeket közgazdaságunk terén végzett lelkes és szakavatott munkájával szerzett. Legfőbb érdeméül tekinti Hunkár Dénesnek, hogy nagyszerű elődének: báró Fiáth Ferencnek nyomdokába lépve, megteremtette a vármegyének pártközi békéjét, amelyet csak oly tiszta és erélyes kezek tudtak fenntartani, mint Hunkár Dénesé. A páratlan ékesszólással elmondott hatalmas beszédet sürün szakították félbe a hallgatóság tetszésnyilvánításai s a mélyhatásu szónoklat végén az egész törvényhatósági bizottság lelkesedéssel hódolt a főispán érdemeinek. Hunkár Dénes főispán válasza méltó befejezése volt a szép ünnepélynek. A törvényhatóságnak köszönetet mond a lelkes és szeretetteljes ünneplésért, melyben a mai napon, s azért az odaadó támogatásért és bizalomért, mellyel működésének tiz esztendeje alatt mindenkor részesítették. E tiz év történetére visszatekintve, hivatkozik székfoglaló beszédére, melynek minden egyes pontját iparkodott megvalósítani. Működésének egyik legfőbb céljául tekintette a vármegye háztartásának és pénzügyeinek rendezését s ha e téren lényeges eredményt és sikert ért el, ennek ;legnagyobb fontosságát abban látja, hogy a vármegye közönségének nagyobb megterhelése nélkül történt. Nyugodtan elmondhatja, hogy hű maradt programmjához a vármegye autonómiájának tiszteletben tartása tekintetében is, sőt mindenkor arra törekedett, hogy a vármegye közönségének óhajai teljesüljenek. E munkájában nagy segítségére voltak — pártkülönbség nélkül — a vármegye országgyűlési képviselői, kiknek a megyei érdekek szolgálatában kifejtett tevékenységéért elismeréssel adózik. Hálával emlékezik meg munkatársairól: a vármegyei tisztviselőkről, kik fokozott kötelességtudással és szorgalommal teljesítették kötelességüket. A megyei közélet összes tényezőinek támogatását kéri további működéséhez is, melynek során mindenkor hü marad régi politikai elveihez. Az 1867-iki kiegyezés irányítja az ő politikai hitvallását, mert éppen a világháború igazolta legjobban e politika helyességét s különösen azt, hogy szövetségeseink egész állami életünknek mily erősségei voltak. Percekig tartó viharos éljenzés kisérte a főispán lendületes, szép szavait, melyek után az alispán elnöklésével folytatták a közel száz pontból álló napirend tárgyalását. Városunkat közelebbről érdeklő ügyek nem voltak szőnyegen. Mialatt a közgyűlési teremben a tárgyalások folytak, azalatt az alispáni fogadóteremben a küldöttségek egész sora tisztelgett a főispánnál, köztük Pápa város küldöttségét Mészáros Károly polgármester vezette, kinek üdvözlő szavaira a főispán sajnálatát fejezte ki affelett, hogy az utóbbi években nagy elfoglaltsága miatt ritkábban jöhetett Pápára, hol őt mindig szeretettel fogadták. Örömmel látja a város haladását és fejlődését s az erre irányuló törekvéseiben a várost mindenkor készséggel támogatja. * A megyegyűlésen városunkból: Böhm Samu, dr. Hoffner Sándor, dr. Jerffy József, Kis József, Mészáros Károly, Sült József és Wüest Ferenc vettek részt. MPHVFQ PAÍ ÍV tökéletes szigetelése szabanCilTCO fAU

R dalmazott Watproof-fal. — «Tdr<r> nnmif.r Bármily nemii ács- és kőVIZES PINCZEK mives munkák beton- és vasbeton munkák, teljes építkezések szakszerű kivitele és tervezése CZIFRA JÓZSEF építész = a Watproof művek képviselője Pápa, Anna-tér 9. szám. Telefon 123. szám. Hogyan lett katona Kinizsi Pál?* A hatalmas erejű, rettegett törökverő igen alacsony sorból emelkedett a vezéri méltóságba. A krónikák és mondák szerint kis korában molnárinas volt Kinizsi Palkó. Némelyek szerint Biharmegyéből, mások szerint Szegedről származott volna. A veszprémvármegyei Nagyvázsonyban, ahol Kinizsi egykori várának romjai most is láthatók, még ma is mutogatják azt a malmot, amelyben, hagyomány szerint, a Palkó gyerek reggeltől estélig hordta a gabonával és liszttel telt zsákokat. Becsületes munkával itt kereste meg a mindennapi kenyerét nemcsak magának, hanem öreg szüleinek is, akiknek eltartásáról szintén ő gondoskodott. Az egész vidék ismerte már nagy erejét, amellyel csak úgy hajigálta a lisztes zsákokat, mintha csupa tollpihe lett volna bennük . . . Biztatták, nógatták is egyre, hogy menjen fel Budára, Mátyás király udvarába. Fényes jövő várna ott ilyen hatalmas erejű daliára! De a jó ifjú — noha néha el-elfogta a vágy — mégsem hallgatott a csábító szóra. Mindig az jutott eszébe, mi lenne az ő tehetetlen öreg szüleivel, ha itt hagyná őket? Ki viselné gondjukat? Egyszer aztán nagy dolog történt a csendes bakonyi községben. Arra vonult át fényes hadaival Mátyás király fővezére, Magyar Balázs. Rekkenő nyári nap volt, nagyon szomjúzott a vezér, megállt a kis vázsonyi malom előtt és vizet kért az ajtóban csendesen pipázgató öreg molnármestertől. — Gyere csak, Palkó fiam! — szól be inasának a mester — szolgáld ki a generális urat egy pohár vizzel. Kinizsi nem volt rest, felkapott egy hatalmas malomkövet tálcának, arra tett egy kancsó friss vizet s úgy nyújtotta fel a vezérnek, hogy annak még csak le sem kellett hajolnia a nyergéből. Az egész ármádia elcsodálkozot a molnárinas nagy erején. — Ejnye, szép öcsém, téged az Úristen is katonának teremtett! Nem csapnál fel közibénk? — kérdezte Magyar Balázs, mikor kihörpintette a vizet. — Felcsapnék én, vitéz nagy uram, csak az édes öreg szüléimről gondoskodjék valaki — felelte Kinizsi. — Majd gondoskodik rólunk Mátyás király — mondta a vezér —, ide a kezedet és jöszte velünk! Kinizsi falcsapott s nemsokára Mátyás király világhírű hadvezére lett. De öreg szüleiről ezután sem feledkezett meg holtuk napjáig. Amikor csak tehette, meglátogatta őket s bőven ellátta mindennel. Később pedig hazaköltözött és ott épített magának hatalmas várat, hol azelőtt szüleinek szegényes viskója állott. Ilyen gyengéd, jó szive volt a rettegett katonának. * Lampérth Gézának „A magyar katona ezer éven át" cimü, most megjelent kötetéből vesszük ezt az apróságot, amely veszprémvármegyei vonatkozásánál fogva különös érdeklődésünkre tarthat számot. HETI ÚJDONSÁGOK. — Katonai kitüntetések. Dr. Körös Endre népfölkelő főhadnagyot, lapunk kiadótulajdonosát és főszerkesztőjét, továbbá dr. Gergely Károly m. kir. pápai 7. honvéd huszárezredben népfölkelő ezredorvost őfelsége a király az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréseül legfelső dicsérő elismeréssel tüntette ki. — A Leánydiákszövetség Pápán. Az Evangéliumi Leánydiákszövetség e hó 22—26. napjain tartja nyári gyűlését Pápán, a református nőnevelő intézetben. A kibocsátott meghívóban a többek közt a következőket mondják: „Országos konferenciánkat Pápán fogjuk megtartani, e történeti, különösen kultúrtörténeti emlékekben gazdag városkában, hol, hogy többet ne is említsünk, Petőfi, Jókai és a „Karthagói harangok" hőse lelkesedtek és tanítottak lelkesedni a hazáért." Az előadások és előadók: Junius 23. Materiálizmus és evangélium, lic. Rácz Kálmán. A nő emberi értéke, Pongrácz Józsefné. Este. A biblia értéke, Fazekas Lajos. Junius 24. A szenvedés problémája, Kiss Géza. A leánydiákság feladatai, Kayser Margit. Este. A jellemképzés eszközei, Gábor Zsuzsánna. Junius 25. A természetfeletti realitása, Benkő István. A nők, mint a nemzet munkásai, Orth Ambrusné. Este. Szolgálat, uralkodás, szabadság, Tildy Jolán. Junius 26. Krisztus istensége, Pongrácz József. A család és társadalom. Este. Bucsuest. — A konferencián szívesen látnak minden érdeklődő hölgyet. — Piaci visszaélések. A gazságig elfajult áruzsorának és piszkos spekulációnak egy-egy kövér példájáról értesültünk. A mi piacunkon történt mind a kettő. E hét szerdáján délelőtt kiment egy úriember a piacra, hogy újkrumplit vegyen. Talált is hamar. De mikor az árát kérdezte, megrémülve hallotta, hogy kilója 2 korona. S midőn felháborodott ezen, még neki kellett az árusítótól durvaságokat elhallgatni. Mint halljuk, az illető rögtön jelentette az esetet a városházán. A másik történet pedig már nem is új, hanem ismétlődő. Tavaly is a város olcsóbban vásárolt kukoricáját adták el tovább haszonra egyesek. Most is ezt cselekedte egy atyafi. A városházára megérkezett vetőmag kukoricából szerzett magának kg.-ként 42 fillérjével másfél métermázsát és a piacon 1 K 20 fillérjével adta el. Meg is vették tőle. Ilyen áruzsorák és gálád spekulációk ellen a hatóságnak legnagyobb szigorral fel kell lépnie. — Ipari továbbképző tanfolyamok. A budapesti m. kir. technológiai iparmúzeum igazgatósága az ország ipari központjain, így Győrött is, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter megbízásából az 1916. és 1917. években ipari továbbképző tanfolyamokat szervez. A tanfolyamok a következők lesznek: építőipari-, fém-vasipari-, asztalosipari-, cipészipari, szabóipari szaktanfolyam. A tanfolyamokon iparosok és segédek egyaránt részt vehetnek. A tanfolyamokat csak kellő számú jelentkező esetén szervezik, azért érdekében áll iparos-mestereinknek és segédeinknek, hogy a tanfolyamokon résztvevési szándékukat az ipartestületnél minél többen jelentsék be. — Hatósági sertéshús és zsirfogyasztás egy hónap alatt. Egybeállítottuk azt a húsés zsirmennyiséget, amelyet négy hatósági székünk f. évi május 15-től junius 15-ig elárusított. E szerint hust 4046'80 kilogrammot, zsirt 3528-12 kilogrammot, együttvéve 757492 kilogrammot mértek ki. De csak a lisztirodába beszolgáltatott hus- és zsirjegyek szerint áll ez így. A valóságban jóval kevesebb volt, mert igen sokan nem vitték el azt az egész mennyiséget, amelyet a beszolgáltatott jegy mutat. Ha ebben az ügyben teljes precizitást akarunk, a jegyeknek csak a tényleg elvitt hust és zsirt kell feltüntetniük. — A burgonya új maximális ára. A hivatalos lap közli a miniszterelnök rendeletét, amely a burgonya maximális árát állapítja meg. A rendelet szerint az 1915. évi termésből származó étkezési burgonyáért, nevezetesen a rózsa, hópehely, magnum bonum, a sárgahéju és husu burgonyáért követelhető legmagasabb ár métermázsánként 11 korona, minden más burgonya maximális ára pedig métermázsántént 9 korona. — Sebesültek érkezése. F. hó 14 én a délutáni vonattal Győr felől 196 beteg katona érkezett hadi kórházainkba. Az állomásnál a kórházi orvosok várták őket s gondoskodtak a városba beszállításukról. — Mezőgazdasági ülés lesz vasárnap délelőtt 11 órakor a városházán, a szokott helyen. Tárgy: miniszteri és alispáni leiratok felolvasása és az ezek kapcsán szükséges intézkedések elrendelése. — Jegyzőhelyettesítés. Nagy Béla, a pápateszéri jegyző, betegeskedése miatt szabadságolását és egyúttal nyugdíjaztatását kérte főhatóságától. Mig kérvényének ügye végleg eldől, a pápai járási főszolgabíró Bélák Lajos, helyetteséül Tétényi János dákai rendszeresített segédjegyzőt alkalmazta és e hét péntekén a hivatalt neki át is adta. — Gondoskodás a cséplés biztosításáról. A vármegyei gazdasági egyesület az idei cséplés zavartalan biztosítása végett a maga kebelében műszaki osztályt létesített, amelynek feladata lesz a gazdákat cséplési munkájukban nemcsak tanáccsal, hanem gépekkel, gépkezelő személyekkel ellátni és a megromlott gépek kijavításáról, vagy pótlásáról sürgősen gondoskodni.