Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-12-23 / 52. szám

amellyel az építkezések nem remélt lendületet nyernének az olcsó és könnyű vasúti szállítás következtében, a város utai a kő- és kavics­bánya termékeivel elsőrendűvé volnának tehetők. Ezen vasút építése tehát a város fejlődé­sének biztos alapját vetné meg, különösen azáltal, hogy a Tapolcza-patak vizi ereje job­ban és célszerűbben volna kihasználható. Neve­zetesen a vízimalmok, miután a gőzmalmokkal ma már úgy sem képesek versenyezni, mind átalakíthatók volnának más gyártelepekké, annál is inkább, mivel a vizierő a város villamos telepéről villanyerővel könnyű szerrel volna kiegészíthető. Különösen alkalmasak volnának ezen malmok famegmunkáló-ipartelepekre, olaj, szeg, kasza, drót, mészkőliszt, keményítő, bur­gonyaliszt stb. gyáraknak, tekintve, hogy közel esik ide a fában gazdag Bakony, továbbá a Bakony aljában elterülő termékeny földek, az olajmagvak és burgonya bőséges termelésével mind biztosítékai lennének a felállítandó gyár­telepeknek, de a mészkőbányák is nagy mérték­ben kihasználhatók volnának. Tapolczafő köz­ség pedig, mely 22 méterrel magasabban fekszik Pápa városánál, a maga gyönyörű forrásaival, e körül elterülő árnyas berkei és ligeteivel Pápa város lakosságának nemcsak kiránduló, hanem kedves nyaraló- és fürdőhelyévé is válna, miután a források állandóan 12 fok meleg vizet ömlesztenek. Ezen viz üdítő hatása mellett nagy gyógyerővel is bir, minek kö­vetkeztében gyógyfürdővé nőhetné ki magát Tapolczafő. A gyártelepekre pedig megbecsül­hetetlen hajtóerőt biztosít, különösen azáltal, hogy soha be nem fagy. Innét nyeri Pápa városa is zárt csöveken egészséges ivóvizét. Ezekből láthatja Nagyméltóságod, hogy a tervbe vett vasút mily áldást hozó volna Pápa városára, de magára az államra is, mi­után temérdek kihasználatlan erő volna az ipar, kereskedelem, közegészségügy szolgála­tába fogható. Ezek a tényezők egyúttal bizto­sítanák a vasút rentabilitásságát is. Pápa városa érdekében tehát csak a leg­melegebben üdvözölhetem a tervet, amely hivatva lenne a város szebb jövőjét meg­alapozni. A tervbe vett vasútnak a pápai állomás­ból kiindulva, végig kellene haladni az Ester­házy-út, Győri-út, Fő-utca, Jókai-utcán és Veszprémi-úton, amelyek — leszámítva egyes helyek szűkületét — általában több mint 20 méter szélesek. A város falait elhagyva, a veszprémi törvényhatósági úton haladna Tapolczafő községen át egész a falu déli végén levő városi kavicsbányáig, hol úgy a kő, kavics, mint a mészre alkalmas rakodó­helyek volnának biztosíthatók. Ezen tervbe vett vasút kellő állati erő hiányában, amely még hosszú éveket át lesz érezhető, nagy közgazdasági értéket nyújtana, miért is annak megvalósíthatására az elő­munkálati engedély megadását a legmelegeb­ben ajánlom. Pápán, 1916. évi november hó 17-én. Mészáros Károly polgármester. NÉMET KÁRTYA. Német kártyán irhát csupán Mégis e német Írástól A fogoly hős haza, Magyar szinte éled Nehéz orosz rabság ellen Boldogító vigasztalás Nincs panaszos szava. Bánatos szivének. Német kártyán nem igen ir Német kártya magyar tanyán, Különleges dolgot; Furcsa is az élet — „Jól vagyok, viseljen rátok Székely honvéd németül ir A jó Isten gondot". A szeretőjének. A barna l'ány nem is érti Mi van bele irva; Mégis, mégis csókolgatja Minden sorát sirva. Halmi Bódog. zzz= ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölosönöz, Pápa, javít és hangol zongorát, pianinót. Főtér. RÉTI ÚJDONSÁGOK. T. olvasóinknak és munkatár­sainknak boldog karácsonyi ünne­peket kívánunk. — Ünnepi istenitiszteletek. A r. kath. templomban a karácsonyi ünnepek első napján a misét és szentbeszédet Kriszt Jenő esperes­plebános mondja; a második napon ugyancsak ő miséz, prédikálni pedig Németh Imre káplán fog. — Az ev. templomban ünnep első napján Gyurátz Ferenc ny. püspök, más napján Dubovay Géza segédlelkész végzi a délelőtti istenitiszte­letet. — A ref. templomban mindkét nap dél­előttjén Kis József esperes-lelkész, a délutáno­kon Csizmadia Aladár legátus prédikál. — Személyi hir. Dr. Vértesy Gyula, megyénk kir. fanfelügyelője, e héten hivatalos ügyekben, több napon át, városunkban tartóz­kodott. — Gróf Esterházy Jenő szeretetado­mánya. Gróf Esterházy Jenő, a pápa-ugodi hitbizomány ura, itthontartózkodása óta való­sággal a szegények, a sorsüldözöttek patrónusa lett. Alig múlik el hét, hogy áldott szivének megnyilatkozásáról ne hallanánk. A többek közt a hideg idő beálltával felállította a Kossuth Lajos utcában a melegedő szobát, majd hetenként 100 szegénynek ingyen ebédet osztat szét, most pedig arról értesülünk, hogy karácsonyi aján­dékul 1000 kétkoronás szeretetadományt ad, mit a polgármesternek megküldött jegyek elle­nében holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor osz­tanak ki a kastély udvarán. A „Noblesse obiige" elv ilyen nemes értelmezése és alkalmazása hódoló tiszteletre késztet Pápa város legelső polgára iránt, s a szegények hálájába belevegyül a mi hálánk és örömünk is, hogy városunk ilyen fenkölt gondolkodású, nagy jóltevővel büszkélkedhetik. Ugyanitt említjük meg, hogy Esterházy Marianna grófnő folyó hó 26-án d. u. 3 óra­kor 700 apró szegény gyermeknek fog különböző ajándéktárgyakat kiosztani a Kossuth Lajos utcai melegedő-szobában. A kicsikék ártatlan öröme tegye boldoggá a nemes grófnő karácsonyát. — Vármegyénk a koronázási ünne­pélyen. Veszprémvármegyét a koronázási ünne­pélyen Hunkár Dénes főispán vezetése alatt dr. Véghely Kálmán alispánból és Hunkár Béla törvhat. bizottsági tagból álló három tagu kül­döttség fogja képviselni. A küldöttség magával viszi a vármegye zászlóját, amelyet Hunkár Béla törvényhatósági bizottsági tag mint zászlóvivő fog hordani. — A megyés püspök körlevele. Hornig Károly báró veszprémi püspök körlevelet adott ki a koronázás alkalmából, melyben elrendeli, hogy a koronázást megelőző napon délután félórán át zúgjanak a harangok, a koronázás napján pedig az egész aktus alatt, tehát délelőtt féltíz órától egy órán keresztül. — Szabadságon. Dr. Kőrös Endre fő­hagnagy, lapunk főszerkesztője, Wittmann Mihály honvéd huszár főhadnagy, dr. Weltner Sándor ezredorvos, dr. Györké Sándor főhadnagy és dr. Scheiber Jenő zászlós rövidebb-hosszabb szabadságra haza érkeztek. — Katonáink karácsonya. Mint az előző háborús esztendőkben, idén is valamennyi hadi­kórházunkban ünnepséggel és ajándékosztással ünneplik meg a szent karácsony előestéjét. Eb­ben, mint minden jótékonyságban, előljár váro­sunk érző szivü főura, gróf Esterházy Jenő, aki már e hó 22-én este tartott a kastélyában levő beteg katonák részére gazdag ajándékosztással karácsonyfa-ünnepélyt. — Veszedelmes ragályos betegség. E héten olyan hir keringett a városban, hogy ki­ütött nálunk a feketehimlő. E rémkacsát az szülte, hogy tényleg egy hólyagos himlő eset fordult elő, amelynek csiráját Mezőlakról hurcolták be hozzánk. A hatóság rögtön megtett minden in­tézkedést, hogy a veszedelmes ragadós beteg­ségnek tova terjedését megakadályozza. Ez egy eseten kivül másról nem hallottunk. — A gyermekvédelem érdekében. Az Országos Gyermekvédő Liga veszprémi helyi bizottsága elhatározta, hogy a Liga áldásos működését az egész vármegye területére kiter­jeszti. E célból folyó évi december hó 27-én délelőtt 11 órakor Veszprémben, a vármegyeház kistermében a vármegyei bizottság alakuló köz­gyűlést tart. A kibocsátott meghívón arra kéri a bizottság mindazokat, akik a gyermekvédelem magasztos ügyét előmozdítani óhajtják, hogy lépjenek be minél számosabban a Liga veszprém­megyei bizottsága tagjai közé. „Mi nem pénzt kérünk, nem kincseket gyűjtünk, — úgymond a szép felhívás — csupán szeretetért esengünk és hazánk jövő nemzedékének megoltalmazásá­hoz kérünk nemes szivet, melegen érző lelket és buzgó tevékenységet! A veszprémi bizottság csak 3 hónapja működik és máris 9 hadiárva és 8 erdélyi menekült középiskolai tanulót ne­veltet és részesít nevelő-szülői gondozásban." — A bizottság elnöke a minden szép és jó ügy melegszívű pártfogója : Óvári Ferenc orsz. kép­viselő. — Eljegyzés. Hajdú Hugó nagyváradi gyógyszerész, dr. Hoffner Sándor városi tiszti ügyész testvér öccse, eljegyezte Wechsler Lili kisasszonyt. (Minden külön értesítés helyett.) — Megindult a rekvirálás. Az előre­jelzett, házról-házra történő rekvirálás e hó 21-én vette kezdetét. A hat tagból álló bizott­ságok, a nekik kijelölt utcák valamennyi por­táját fölkeresik és amit fölöslegeset találnak, azt bizony elviszik. Ha az eddigi eredményből akarnánk következtetést levonni, akkor az egész nagy fáradságra igen sovány siker vár. Való­ban ez a közszólás illik rá a mostani rekvirá­lás eredményére : Ha nem csurran, csöppen. A munka mindenütt elég simán folyik s a rendelet intézkedéseivel mindenhol megbékül­nének, csak azt nem értik, hogy ha már a sertéshizlalásra bizonyos mennyiségű kukoricát engedélyez a rendelet, mért vonja meg a józan kedvezményt a baromfihizlalástól. Hisz több ezer olyan polgár él köztünk, akiket rítusok tilt a sertéshús és zsir használatától s akik egész éven át libazsírt használnak, ezekre nézve az emberiesség is, de az egyenlő elbánás pol­gári elve is azt parancsolhatná, hogy legalább bizonyos quantumban kukoricát használhatná­nak libahizlalásra. Egyszerre elvinni baromfi­hizlalásra vett tengerijöket és azt mondani nekik : vegyenek ocsút; ám lehet rendeletszerü, de nem igazságos. E sérelmet mielőbb orvo­solni kell. \ — Leíkészbeiktatás. Az adászteveli ret egyházközség új lelkészét, Fazekas Lajost f. hó 17-én iktatta be ünnepélyesen hivatalába Vikár Vince tapolczafői lelkész, egyházmegyei fő­jegyző. A beiktatott rokonai és barátai közül számosan megjelentek vidékről is. Délután a gyülekezet részére templomi ünnepély volt, melyen Kiss Zoltán nyárádi lelkész, Tapsonyi Sándor, Farkas István theológusok, az adász­teveli énekkar, Pongrácz József és Czeglédy Sándor theol. tanárok működtek közre* A szép ünnepély mély nyomokat hagyott a gyülekezet tagjai körében. — Karácsonyi ünnepély. A Keresztény Munkásegyesület a felsőváiosi r. kath. Olvasó­körrel karöltve folyó hó 25-én és 26-án, vagyis karácsony napján és másnapján este 5 órai kezdettel, a felsővárosi r. kath. Olvasókör helyi­ségében (Csáki-utca) karácsonyi ünnepélyt ren­dez. Ünnepi beszédet Németh Imre káplán mond. Belépődíjak 25-én, hétfőn: az első 4 sorban 80 fillér, a következő sorokban 50 fillér, állóhely 20 fillér; 26-án kedden: ülőhely 50 fillér, állóhely 20 fillér. — Takarékoskodás a villammal. Mint értesülünk, a villamos-telep vezetője beadvány­nyal fordult a városi tanácshoz, hogy tekintet­tel a váratlanul és szokatlanul beállott nagy szénhiányra, a nappali áramfogyasztást reggeli 8 órától délután 3 óráig szüntesse be. Egy­úttal hivja fel az esteli magánfogyasztókat is a legnagyobb fokú árammegtakarításra. Noha információnk szerint a beadvány megokolása eléggé elfogadható, de mégis kell, hogy hozzá­szólása legyen mielőbb a villamos bizottság­nak is, amelynek első sorban is kötelessége az ilyen fontos kérdésben a közérdek megóvása végett is tárgyalni és határozni. Különben erről i jövőre bővebben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom