Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-11-04 / 45. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler 'Béla urak üzletében is. Lampérth Lajos és Herz Dávid, Legutóbb tartott képviselőtestületi közgyűlésünk zajtalanul ugyan, de annál nagyobb bensőséggel a város két régi munkását ünnepelte. Mind a két férfiú szerény és a külvilág zajától, ha nekik szóló tüntetések is azok, vissza vonuló. És ha mi ennek ellenére is, lapunk vezető hasábján, róluk akarunk szólni és a közszolgálatban gyűjtött érdemeikre rámutatni, azt azon belső kényszerből tesszük, amely lapunkat mindig irányította, hogy a nyilvánosság elismerését is nyujtsuk azoknak, akik a nagyközönség, a város egyeteme érdekeit hivatali székökben odaadással a szivükön viselték. * * * Lampérth Lajost, a városi árvaügyek tanácsosát, mint a mult hó 30-án tartott képviselőtestületi gyűlésről szóló tudósításunk is közli, saját kérésére a közgyűlés 45 évi szolgálat után nyugdíjazta. Mondhatni, hogy a képviselőtestület nem szívesen tette ezt. Mert a nyugalomba vonuló férfiút magas kora ellenére is még mindig oly munkaerőnek ismeri, akinél az árvaszéki ügyeket senki jobban ezután sem végezheti el és akinek helyére hozzávaló méltó és szakavatott embert találni nem könnyű dolog. Ámde Lampérth Lajos tovább maradni nem akart semmi áron és a képviselőtestületnek meg kellett hajolnia annak a hivatalnokának a kérelme előtt, aki csaknem félszázadon át, ifjúsága és férfi erejét a város szolgálatára szentelte teljes mértékben s aki talán soha semmit sem kért a képviselőtestülettől, csak most azt, hogy oly hosszú idejű közmunkája után engedjék őt pihenni. A képviselőtestület, midőn kérelmét teljesítette, nem csupán becsületesen megszolgált nyugdíját szavazta meg egyetértő akarattal, hanem elismerésének is igen szép kifejezést adott határozatában, méltót a búcsúzóhoz, s méltót a város nemes gondolkozásához. A szép elismerés, amelynek igazságát valamennyien átérezzük, ekképpen hangzik: Pápa város képviselőtestülete midőn egyik kipróbált tisztviselőjének 45 évi szolgálata után az igazán megérdemelt nyugdíjat megszavazta, kötelességmulasztást követne el, ha a legmélyebb elismerését, háláját nem fejezné ki, azon lankadatlan, mindig a város jól felfogott érdekében teljesített hasznos és eredményteljes munkásságáért. Puritán jelleme és lelke szolgáljon fáklyául a tisztviselői karnak, adjon az Isten neki még hosszú életet és egészséget, hogy jól megérdemelt nyugdíját háboríttatlanul élvezhesse. A közgyűlés eme szavait a nagy nyilvánosság nevében mi is magunkévá tesszük és a nyugalomba vonuló veterán tisztviselőnek őszinte szivből kívánjuk, hogy hosszú évsorokon át teljes erőben s friss egészségben élvezze azt a pihenést, amelyre szinte félszázados közszolgálatával méltó érdemet szerzett. * * * Hasonló érzéssel s kitűnő elismeréssel vagyunk mi is, a legutolsó közgyűlési határozattal egyetértve, Herz Dávid, ipariskolai igazgató iránt is. Nem kell bővebben szólnunk, hogy kicsoda nekünk, pápaiaknak Herz Dávid. Mindnyájan tudjuk, hogy annak az iskolának, amelynek most is az élén áll, 41 év óta szive-lelke, mindene. Négy évtized alatt a kis intézményből virágzó és a maga nemében elsőrangú iskolát fejlesztett. Négy évtized alatt sok ezer iparos lelkét és szellemét művelte atyai s bölcs tanításaival, akik közül olyan igenigen sokan lettek éppen az ő szeretetteljes vezetésének hatása alatt városunknak, de más városoknak is elismerésre méltó iparosai és tiszteletet érdemlő polgárai. Az ő iskolájából kikerült építőmunkások közül nem egy dicsérő hírnevet szerzett a pápai ipariskolának hazánk más városában is. Nemcsak mi pápaiak tudunk Herz Dávid kiváló sikerű működéséről, hanem tudomást szerzett róla az oktatásügyünk legfőbb vezetője, a vallás- és közoktatásügyi miniszter is, aki ebből az alkalomból elismerését fejezte ki a mi igazgatónk működése iránt. Méltó tehát és kötelességteljesítő cselekedet volt a közgyűlés részéről, hogy e férfiúnak érdemei előtt 40 éves közszolgálata alkalmával maghajtotta elismerése zászlaját és a magas kormánnyal együtt ünnepelte őt. Szivünkből kívánjuk, hogy a mi nagyérdemű igazgatónk romlatlan egészségben s erőben még sokáig oktathassa az ő szeretett iparos tanulóit! Városi közgyűlés. Több mint két hónapi szünet után, mult hó 30-án, rendkívüli közgyűlésre egybegyűlt a városi képviselőtestület. Sok képviselőnk elmaradt e gyűlésről, noha egypár pontja a tárgysorozatnak közérdekűségénél fogva megérdemelte volna a megjelenést. A gyűlés egyike volt különben a szép gyűléseknek. Részint a benne uralkodó hangulatánál, részint lefolyásánál fogva. Az elején is és a végén is a belső érzelemnek, a hálás elismerésnek akkordjai uralkodtak, amelyek a város két, régi s érdemekben gazdag munkásának szólottak. A többi pontokat is, amelyek legnagyobb részét a városi alkalmazottak háborús segélyezése képezte, a leghumánusabban és egyöntetű hozzájárulással intézte el a kápviselőtestület. Napirend előtt. Ami a gyűlés lefolyását illeti, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a napirend előtt az elnöklő polgármester javaslatára lelkesedéssel elhatározták, hogy gróf Esterházy Jenőt, abból az alkalomból, hogy állandó tartózkodásra városunkba jött, a legmelegebben üdvözölték s büszke örömüknek adnak kifejezést afelett, hogy a Pápa város sorsával egy beforrott történelmű nevű grófi családnak e nemeslelkü tagját polgárai között s azok élén köszöntheti. Ugyancsak a napirend előtt a polgármester indítványára a közgyűlés mély részvétét fejezte ki Billitz Ferenc városi képviselő halála felett s elhatározta, hogy e részvétnyilatkozatát jegyzőkönyvi kivonatban a gyászoló családnak is tudomására hozza. Ezután dr. Antal Géza orsz. képviselő emelkedett szavakban emlékezik meg azokról a sikerekről, amelyeket Herz Dávid, a városi ipariskola igazgatója, ezen iskolánál 41 évi működése alatt elért s amély érdemek a kultuszminisztert is arra indították, hogy értök magas elismerését nyilvánítsa ki. Indítványozza, hogy Herz Dávidnak ebből az alkalomból a közgyűlés is fejezze ki elismerését és üdvözölje őt. A javaslatot lelkesedéssel fogadták el. Szintén a napirend előtt Halasz Mihály talpraesett beszédben szóvá teszi a városunkban végrehajtott kukorica-rekvirálást és fölhívta a polgármester figyelmét a rekvirálás szertelenségeire, amelyek a pár darab sertésöket hizlaló kisemberekre nézve sérelmesek. Sokalja a városunkra kirótt 1500 métermázsa rekvirálását. Kér enyhítő intézkedéseket. A polgármester kijelenti, hogy amire valóban szüksége van a lakosságnak, az a kukoricamennyiség a városban marad. A szükségletet senkitől sem viszik el. A választ tudomásul vették. Baráth Károly kifogásolja, hogy az adásvételi szerződés ellenére, a városmalmot az új tulajdonosok továbbra is malomnak akarják fenntartani, holott azt csakis gyári célra adtuk OsTcXHl iiiiiniiiirtMfiiim „.uiiiiiiimiiiilllllllllll fJBP""^ Z M«*m / -dróflampa ^^L** ^^ . í f í i rirriíf >í ff f f íflff f Iff > f > ri f f Ff fff f f Wf fí/ff/ffffíffffíMí FFí íf ír f frffr rrf fm^líifríf 11 íllffífllBil^^ 75%-os áramme útakariíás Ragyogd, fehér fénnyeléé L