Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-01-29 / 5. szám

örökíteni a pápai 7. honvéd huszárezred hősi halált halt vitézeinek emlékét is, alapos a kilátásunk, hogy a huszárezred tisztikarának bevonásával sikerülni fog oly emléket emelnünk, mely méltó lesz az elesett hősök dicsőségéhez s amely egyúttal egyik ékessége lesz fejlődő városunknak is. A közgyűlés egyöntetű helyes­léssel tette magáévá az elismerésnek és hálá­nak ama szép szavait, melyekkel az elnöklő polgármester az áldozatkész főúr nemes aján­latának adózott. Ezután áttértek a napirend tárgyalására s elfogadták a pénzügyi bizottságnak és állandó választmánynak az 1914. évi zárószámadá­sok ügyében tett s lapunkban már közölt javaslatait. A városi tisztviselők és alkalmazottak ré­szére adandó háborús segély összegét az ál­lami tisztviselőkével egyformán a törzsfizetés 20%-ában állapították meg. E tárgynál szót kért Győri Gyula és lelkes szavakban tolmá­csolta a város háláját dr. Antal Géza iránt, azért, hogy az országgyűlésen a városok és városi tisztviselők ezen méltányos igényének érvényt szerzett s hathatós befolyásával kivívta, hogy a városi tiszviselők is megkapják a háborús segélyt. A közgyűlés köszönete mellett Mészáros Károly polgármester a tisztikar háláját is tolmá­csolta s a közgyűlés tagjai lelkes éljenzéssel tüntettek a jelenlevő városunk orsz. képviselője mellett. Friebert Miksa bérleti szerződését a Jókai utca 11. számú fatalepre hat évre meghosszab­bították. Özv. Bognár Jánosné kérvényét nyugdíjá­nak felemelése iránt elutasították. Szente Gyula vendéglősnek a Korona­vendéglőre vonatkozó szerződését annak hadba­vonulása miatt május l-re felbontották, de na­gyobb vita keletkezett a vendéglő további értéke­sítésének kérdésében. A polgármester ugyanis megpendítette azt az eszmét, hogy a vendéglő helyiségét a lókórháznak adják bérbe s ezt Sarudy György is helyesnek találta, mert így a város még május elseje előtt is felment­hetné Szente Gyulát a szerződés alól. Ezzel szemben Csoknyay Károly, dr. Lövy László, dr. Kende Ádám és Böhm Samu azt kívánták, hogy a városra nézve bizonyos értéket képviselő italmérési jogot ne adják fel s a vendéglő bérle­tére a pályázatot azonnal hirdessék ki. Ugyanily értelemben szólalt fel dr. Antal Géza is, de azzal a javaslattal, hogy a tanács lehetőleg oda törekedjék, hogy az új bérlő esetleg május 1. előtt is vegye át a vendéglőt, hogy így a régi bérlő a szerződés terhétől mielőbb szabadul­hasson. A közgyűlés az indítvány szerint hatá­rozott. SZIBÍR MEZŐKÖN. Szibír mezőkön átsüvölt a szél, Rongyos pakrócán fekszik egy legény. Zokogva sirnak társi bús szaván: „Pajtás; nem látom többé szép hazám, Örömmel mentem érte s lelkesen — Hisz nem volt gyáva eggyőnk szive sem — S hol bátrak serge kévemódra dől, Hol ég sem látszik lőporfüstitől, Hol srapnel, gránát búgva szállanak: Valék árjába' hősi harcoknak. A hős halált ott, mért nem értem én ? Azért bolyongtam kínnak tengerén, Hogy gyors napom, ha majd leáldozand, Mi majd borít, nem ismerős a hant ?. .. Testvér! ha győzelemnek hajnalán „Hozsánna"-ének zeng a harsonán, S miként tavasszal, dél madárai — Hová úgy szálltak lelkünk álmai — Csapatba' látjátok hazánk egét: Örömmel zengi minden énekét, A fáknak lombjuk serdül zöldelőn, Öröm virága nyilik friss mezőn 1... De akkor nem leszek már köztetek, Nézd! nyitják nékem már a kék eget. A zöld akácos kis falumba hát Hiába mondott jó anyám imát. Fehér virágos ablakán reám, Kisirt szemekkel hijába vár arám .. . Ha majd a győzelemnek hajnalán, Testvér! találkozol velük talán, Óh mond nekik, hogy: végső sóhajom Hozzájuk szállott szellő szárnyakon ... Mégis! ... ha mondnak értem hő imát, Kinyiinak hantomon az ibolyák; S ha ejtnek értem néha könnyeket, Tavaszba nyilik itt a környezet. . . Hiába várnak vágyva engemet . . . Nézd! nyitva nékem már a kék egek . . . Testvér! Már hivnak ! Én megyek .. . megyek " Szibír mezőkön átsüvölt a szél, Pokrócán holtan fekszik egy legény. Csizmadia Aladár. HETI ÚJDONSÁGOK. — Előkelő vendége volt kedden délután a városházának. Esterházy Mária Anna grófnő, a bécsi savojai hölgyalapítvány tb. tagja, viszo­nozta polgármesterünknek nála tett tisztelgő láto­gatását. A grófnő már hónapok óta állandó la­kója városunknak és sok érdeklődéssel és szere­tettel foglalkozik azzal a filantróp munkával, amelyet fivére, a grófi kastély új ura, városunk szegényeinek istápolásában kifejt. A grófnő mintegy háromnegyed óráig időzött a város­házán és melegen érdeklődött a város ügyei iránt s megnézte a városházának több hivatali helyiségét is, hol a neki bemutatott tisztviselők mindegyikéhez volt egy-egy lebilincselően ked­ves, szeretetreméltó kérdése. Ugyanakkor láto­gatást tett az irgalmas nővérek zárdájában, majd megnézte az irgalmas-rend kórházát is s annak az óhajának és tervének adott kifejezést, hogy az irgalmasok kórházának kibővítésével és modern alapokra fektetésével nyerjen meg­oldást Pápa város közkórházának régóta függő­ben levő ügye. A grófnőt látogatásainál Wüest Ferenc uradalmi felügyelő kisérte. — Tanfelügyelőnkről. Dr. Vértesy Gyula, vármegyénk kir. tanfelügyelője súlyos beteg­ségéből némileg felépült ugyan, de mihelyt elutazhat, további szanatóriumi gyógykezeltet­hetése végett hosszabb szabadságot kefl igénybe vennie. — Szép kitüntetés. Őfelsége a király a háború alatt kitűnő szolgálatai elismeréséül Zikely József ezredesnek, győri hadkiegészítő parancsnoknak, a Ferenc József-rend lovag­keresztjét adományozta a katonai érdemkereszt szalagján. — A kitüntetett ezredes a háború folyama alatt városunkban tartott ellenőrzési szemléket vezette, s lekötelező, finom modo­ráért, szeretetreméltó egyéniségéért, a szemléken tanúsított igazságosságáért a legnagyobb tiszte­letünkre és megbecsülésünkre tette magát érde­messé, így királyi kitüntetésének hire nálunk is őszinte örömet keltett. — Házasság. Dr. Froreich Ernő, néhai Froreich Ernő cs. és khr. altábornagy, a pápai 7. honvéd huszárezred volt parancsnoka és neje Puchnovsky Jozefin fia, a héten vezette oltárhoz Budapesten dr. Egyedi Arthur nagy­birtokos és neje, Friess Zsófi leányát, Ilonkát. Tanuk voltak a menyasszony részérőPa" két nagybátyja, Egyedi Lajos és dr. Friess Heinrich nagyiparosok, a vőlegény részéről Weiss Fülöp, a Pesti M. Kereskedelmi Bank alelnöke. — Kitüntetés. Ő felsége a király el­rendelte, hogy Fehér Jenő tart. honvédhadnagy­nak az ellenség előtt tanúsított vitézségeért a legfelsőbb elismerés tudtul adassék. Az ez idő szerint épen Pápán tartózkodó derék földinknek a folyó hó 26-iki tanácsülésben adta át a signum laudis érmet városunk polgármestere, ki mele­gen üdvözölte a kitüntetett tisztet. — Pápai esküdtek. A folyó évre Pápá­ról a következő esküdtek sorsoltattak ki: Kis József, Krausz Adolf, Kristóffy Gyula, Piatsek Gyula. — A városi rendőrségek fejlesztésére az országgyűlés által kiutalt 3 millió koronából Pápa városára jutó 18000 koronát a belügy­miniszter kiutalta; a tanács utasította a városi pénztárt, hogy a segélyt vegye fel. — A szentbenedekrend névtára. A pannonhalmi szentbenedekrend most megjelent 1915—16. évre szóló névtára szerint a rend összes tagjainak száma 242, kik közül oki. gimn. tanár 120, a tanítás terén működik 94. A rend vezetése alatt áll 1 főiskola 77 tanulóval, 6 főgimnázium 2082 tanulóval; ezenkívül 25 plébánia és 35 község tartozik a rend kegy­urasága alá. — Öngyilkos úriasszony. Ma reggel megdöbbenve értesült városunk közönsége arról a tragikus hirről, hogy Molnár Elekné szül. Berger Róza, Molnár Elek volt helybeli polgári iskolai tanár fiatal neje, pénteken éjjel öngyilkos lett. Fürdőszobájának ablakvasára felakasztotta magát. Végzetes tettét csak ma, szombaton reggel vették észre, noha az öngyilkosságot már előtte való este követhette el, amikor is nyomban beállott a halál. A boldogtalan úri nő általában zárkózott természetű volt, és éppen semmivel nem árulta el, hogy milyen sötét gondolatok forrnak agyában. Hozzátartozóinak sejtelme sincs róla, hogy miért dobta el magá­tól fiatal életét. Valószínű azonban, hogy örök­letes családi betegség vitte az öngyilkosságba, mert már két testvérje lett öngyilkos. Férjével, aki most katonai szolgálatot teljesít, csak két év óta élt boldog házaséletet. — Elhunyt városi képviselő. Németh János alsóvárosi földmives gazda kedden éjjel életének 61. évében hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult régi idők óta tagja volt a városi képviselőtestületnek, s józan felfogásáért, egyenes jelleméért, liberális gondolkodásáért közbecsülésben állott. A maga kis gazdaságá­ban mintaképe volt a szorgalomnak, a gondos családapának. Hozzátartozói méltán hullatták koporsójára az igaz bánat könnyeit. Temetése csütörtökön délután ment végbe, amikor is a városi képviselők, valamint a gazdaközönség köréből sok-sok tisztelője kisérte el utolsó útjára, az alsóvárosi temetőbe. — A jéggyár forgalma. A városi jég­gyár mult évi forgalmát a mult szombaton terjesztette a városi állatorvos a tanács elé. Termeltek 41652 tömb jeget 9756 kor. 55 fill. értékben. Ezzel kapcsolatban a jég árát ez évre a nagyban volt fogyasztóknál 25 fillérben, a kisebb fogyasztóknál 30 fillérben állapította meg a tanács — tömbönként. Nagyobb fogyasz­tóknak azokat veszi a tanács, kik egyszerre legalább 6 tömböt vesznek. — A városi főmérnök ügye. Mint ismeretes, a v. tanács a Singer-ügyből kifolyó­lag a v. főmérnököt felmentette a tanácsülésen való megjelenésektől mindaddig, amig az ellene emelt súlyos vádat a bíróság elé nem viszi. Minthogy ezt a felszólított nem teljesítette, a tanácsüléseken nem jelenhetett meg. Ez a tart­hatatlan állapot mind a mi lapunk hasábjain szellőztetve lett, mind a városi közgyűlésen szóvá tétetett. Ennek eredményeképpen az egész ügy a vármegyéhez került Ítélet végett. A megye alispánja 5 hónap után Ítélkezett benne, még pedig úgy, hogy a főmérnököt háromszáí korona pénzbüntetéssel sújtotta erős megokolás kíséretében. Ezzel azonban, szerintünk, még mindig megmarad a tarthatatlan helyzet a tanács és a főmérnök között, amibe semmiképpen bele nem nyugszunk. Egyelőre ennyit! — A családi pótlékot is megadóztatják^ Kellemetlen dologról értesültünk. Azt hallottuk ugyanis, hogy a városi tisztviselők családi pótlékára a mi megyei pénzügyigazgatóságunk kivetette a kereseti adót és ezt az eljárást a fellebezési fórum, a közigazgatási bíróság is jóváhagyta. Úgy okoskodtak ugyanis: Igaz ugyan, hogy az 1912. évi törvény expressis verbis kiveszi minden adóból a családi pót­lékot, ámde ez a törvény csak az állami és a megyei tisztviselők családi pótlékáról szól, a városi és egyéb közhivatalnokok, tanárok ily­nemű járandóságáról nem intézkedik. Nem hisszük, hogy a törvénynek ily erőltetett és szűkkeblű magyarázatát a legfelső fórum helyben­hagyja. Hisz az a városi tisztviselő és felekezeti tanár is csak úgy szolgálja a hazát és csak úgy rá van szorulva az adómentes családi pót­lékra, mint az állami és a megyei tisztviselő. A törvénynek ily sértően megkülönböztető szándéka nem lehetett s ennélfogva reméljük, hogy a legfelsőbb bíróság igazságosabb alapon dönt e kérdésben. — Leesett a padlásról. Szalai Sándor 54 éves gazdasági cseléd e hó 22-én délután Pálháza pusztán az istálló padlásán takarmányt készített az etetéshez. Munka közben a takar­mány leszórásához szükséges nyíláshoz került s a földszintre zuhant, minek következtében jobb karját törte. Beszállították az irgalmasok kórházába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom