Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-09-23 / 39. szám

az új üzletben két egyént alkalmaz. Ezek egyi­két a helybeli hadikórházhoz beosztottak közül kéri, a másikat a helybeli honvéd huszárez­redtől. Erősebb vitát provokált a burgonya-ügy. Két ajánlatot terjesztett elő az elnöklő polgár­mester. Az első, a Pátkai—Wittmann-féle ajánlat szerint a burgonya ára a városnak eladva lenne mm.-ként 17 kor., de a városnak az egész 30 waggont ez év november végéig át kellene vennie s az árát kifizetnie. A másik a Drach­féle ajánlat kötelezi magát egész éven át a la­kosságnak elég krumplival való ellátására, an­nak kicsiben való elárusítására s mindenféle rizikó elvállalására s ennek biztosításául kellő nagyságú óvadék letételére, azonban a burgonya kilóját kg.-ként 27 fillérért mérné. A bizottsági gyűlés véleménye megoszlott. Az egyik a Pát­kai—Wittmann-féle ajánlatot tartotta jobbnak, a burgonya megvételét és házi kezelését s áru­sítását javasolta. A másik felfogás féltette a vá­rost a nagytömegű vásárlás rizikójától és a házi kezelés és árusítás nagy kiadásaitól és e miatt, noha a 27 fillért ő is sokalta, mégis a helyzet kényszere előtt meghajolva a Drach-féle aján­latot fogadta el. A bizottság ez értelemben határozott. Örömmel hallgatták Pápai Lajos v. állat­orvos jelentését az egy évi városi sertéshús kimérésről. Az üzlet ugyanis egy év alatt több mint félmillió K forgalmat mutat ki, amely­nek tiszta jövedelme több mint 11 ezer korona. Erre való tekintettel javasolta, hogy a zsir­szalonna árát kg.-ként 40 fillérrel szállítsa le a város. A bizottság jól eső érzéssel vette tudo­másul a preciz és a v. főszámvevőtől tételről­tételre átnézett kimutatást, a zsirszalonna árá­nak leszállítására vonatkozó javaslatát elfogadta s addig is, mig ügybuzgóságát más formában is honorálhatja, az állatorvosnak köszönetét fe­jezte a szép eredményért s odaadó munkájáért. Ezek voltak a bizottsági gyűlés közérdekű és legfontosabb tárgyalási pontjai, a többi időt elnöki bejelentések foglalták le. Beszámoló az erdélyi menekültek segélyezéséről. Tekintetes Szerkesztő Úr! Alulírottak az erdélyi menekültek támo­gatására gyűjtést indítottunk, miért is tisztelet­tel kérjük, hogy működésünkről szóló, alább részletezett jelentésünknek becses lapjában helyt adni szíveskedjék. Célunk az volt, hogy a vasútállomáson átvonuló honfitársainkat élelemmel láthassuk el, de a nemes szivü adakozók akciónkat oly nagy mérvben támogatták, hogy nemcsak erre, ha­nem a „Hungária műtrágyagyár" telepén, a Bá­nóczy-major és a város belterületén elhelye­zett menekültek részére is képesek voltunk me­leg reggelit, ebédet, vacsorát nyújtani, úgy hogy átlag naponta három héten át mintegy 700 sze­mélyt élelmeztünk. E tevékenységünket nagymértékben elő­segítette Szőke Bálint helybeli alezredes úr, aki kérésünkre átengedte a főzőedényeket két huszár szakáccsal, kinek ez úton is hálás köszöne­tünket nyilvánítjuk. Főzés, ételkiosztás körül támogattak ben­nünket özv. Baloghné leányaival, Blaha Jánosné, Bélák Rózsika, Rédey Istvánné, Cságolyné Mayer Annuska, dr. Fürst Sándorné, Németh Imréné, dr. Jerffy Józsefné, Udvardy lányok, Balla lányok, Rédeyné és nővére, Vilmácska, Zsilinszky lányok, kik éjjel-nappal a menekültek segítségére voltak, amiért ez úton fogadják hálás köszönetünket. Készpénzgyiijtésiink eredménye 1118 korona 50 fillér, azaz egyezeregyszáztizennyolc korona 50 fillér és pedig: Szóld Manó és neje 200 K; Csaplár Antal, Steiner József 100—100 K; M. kir. dohánygyár tiszti, altiszti kara és munkás­nők 75 50 K ; Pápai Péter, Róm. kath. hitközség, Harmos Zoltán 50—50 K ; Esterházy Mariánna grófnő legszükségesebb fehérneműre 40 K; Ud­vardy Miklós, Breuer Lázár, Sipitzky Jánosné, Marton Kálmán, Eisler Mór, Egy ismeretlen, Bélák Lajosné, özv. Hanauer Zoltánná, Czifra Józsefné 20—20 K ; Blaha János 11 K ; Saudek Miksa, Krausz és Koréin, Kalmár Károly, Mayer István, Strausz Kornélné, Koperniczki Ferenc, Fa Mihályné, Boksái Endréné, özv. Leitershofer Schultz Clotárné, Sült Józsefné, Pápai Lajos, dr. Fürst Sándorné, Nagyteveli plébános, Vaszary Gyula 10 — 10 K; Szüsz Bernát 6 K; Baronesse Karnap, özv. Kohn Adolfné, Párisi Áruház, Sebő Simon, Kraft József, Fischer Gyula 5—5 K; Haas testvérek, dr. Herczog Manó, Loidold János, Mayersberg Samu, Kellner Vilmos, P. tüzér önkéntes, Lőwenstein Adolf, özv. Holi Lászlóné 4—4 K; Pollák Rudolf, özv. Ober­mayer Józsefné, Blazovits Jákó, dr. Olvasha­tatlan, dr. Olvashatatlan, Kopácsi Pál (Vaszar), Varga István, Pap József 3—3 K; Viz Ferenc, Kohn Mór fiai, Wallenstein D., S. I., Gutstein Jónás, Valkó Vilma, Steinhof Regina, Kreutz János, Lewinczki őrnagy, Rosenberg Jakab, dr. Olvashatatlan, Stein Vilmos 2—2 K; Száva Sunpelit, Koritschoner Adolf, Fekete Ferenc, Schwartz M., Kuti József, Nagy Ferencné 1 —1 K. Élelmiszerek. Bélák Lajosné, Zathureczky Mártonné, Kluge Károlyné, Németh Imréné, Vaszary Gyuláné, Blaha Jánosné, Irgalmas nő­vérek, Benczés székház, Meinhardt nővérek, Sipiczky Jánosné, özv. Zsilinszky Lajosné, Rédey Istvánné, Megyeri Jánosné, Sörensen Béláné, özv. Baloghné, Czelldömölki vasútállomás, Tar Gyuláné, Nagy Sándorné (Konviktus), Schönfeld Károlyné, Kalmár Károlyné, Kristóffy Gyuláné, Mayer Istvánné, dr. Fürst Sándorné, Hunka Anna, Wuest Ferencné, Sipos Istvánné, Lukátsi Mária, Nagy Pál, Zsiha Vilmos, Langráf Zsigáné, Tömböl Józsefné, Porpáczi Józsefné. Kenyér, termények, zsir, fa. Vaszar község (zsák bab, kenyér, tojás, liszt), Klein József Mátyusháza (50 liter tej, 1 birka, liszt, burgo nya és naponta 15 liter tej), Wittmann Mihály (tej, szekérszám termények), Pátkay József és fia Nóráp (egy szekér burgonya), Matskásy ezredes csóti fogolytáborból (80 drb. kenyér), Seidler testvérek Dióspuszta (1 szekér kenyér és termények), Schönfeld Károlyné (ecet), Pollák Rudolf (fűszer), Fischer Gyula (italok), Föld­bérlő részvénytársaság (40 liter tej, kenyér és naponta 20 liter tej), Hajnóczky Béláné (nagy­kosár kenyér), Eszlinger Tera (kerti termények), Németh Ilona (kerti termények), Sulyok Józsefné (4 tábla szalonna, 4 kenyér, 5 liter tej), Koréin Vilmosné (só és fűszerek), Tar Gyula m. kir. földmives-iskola (egy kocsi termény), Kovács Mihályné, Szűcs Gyuláné, Kasza Ferenc, Né­meth Pálné, Rosta Flóriánné (termények), Diós­pusztai cselédek (1 zsák bab, termények), Zom­bori István, Fodor Gyuláné (Mezőlak), Szekeres Gyuláné, Polgár Józsefné, özv. Tompa Sándorné, Surányi Vilma (termények), Mészáros Elek, özv. Hokhold Ferencné (kenyerek), Braun Dezső (zsir, cukor, kenyér, élelmiszerek), dr. Burgits Tivadar (1 zsák kenyér), Ker. fogy. szövetke­zet (élelmicikkek), Langmayer (italok, élelmi­szer), Kohn Mór és fiai (fűszer), Balla nővérek (termény). Ruhanemüek. Vaszary Gyuláné, Sipitzky Jánosné, Kristóffy Gyuláné, Mayer Istvánné, dr. Fürst Sándorné, Braun Dezső. Tűzifa. Billitz Ferenc és fia a szükséges mennyiségű tűzifát felajánlotta és Révay István egy köbméter fa. Tapolczafő község az elöljáróság utján minden egyes ház hozzájárulásával egy nagy kocsin 5 zsák bab, 5 zsák burgonya, liszt, zsir, mák, vöröshagyma, kenyér, tojás. A felsorolt neveken kivül még nagyon sokan járultak természetbeni adományaikkal a nemes célhoz, de képtelenek voltunk azt följe­gyezni, miért is elnézésüket kérjük s amennyi­ben a pénzadományok körül tévedés volna, szí­vesen utólagosan igazoljuk. A készpénz adományból készpénz segélyre, továbbá kenyér, hus, zsirra, stb. kiadtunk 817 K 94 fillért, a fennmaradt 300 korona 56 fillért beszolgáltattuk Kis Tivadarné őnagyságához, ugyancsak az erdélyi menekültek javára való felhasználás végett, — a természetbeni adomá­nyokból fennmaradt 6 zsák babot, egy kocsi burgonyát, tojást, ruhaneműt a menekültek kö­zött a Hungária műtrágyagyár telepén, a Bánóczy majorban és a Fa Mihály-féle téglagyárban ki­osztottuk az ott elhelyezett menekültek között. Fentiek után az erdélyi menekültek nevé­ben is a leghálásabb köszönetünket nyilvánít­juk a nemeslelkü adakozóknak. Yaszary Gyuláné Mayor Istvánné Udvardy Miklós. Ne feledkezzünk el a pápai hadikórház sebesültjeiről. ÁTELLENBEN A HALÁL. Vacsorára terít az öreg gazdasszony, Közbe meg' újságol : A postásék fia, a katona fiók, meghalt tegnap délbe'. Úgy hallottam, holnap lesz a temetése. Biz' Isten, kár érte! Nézzen csak ki az úr! Ott az a két ablak, ott a ravatala a fiatal úrnak. Ki van világítva. Pedig hát hiába, Kinek koporsóba nyúlik ki a lába : az már, úgyse látja . .. Kimászik az öreg. Hozza a vacsorát. De hiába hozza. Elment az étvágyam. Az ablakhoz megyek, nézek átellenbe'. Ha én ott lehetnék s ő lenne helyembe, de sokkal jobb lenne ! Fiatal legény volt Tele életkedvvel. Az élet neki még gyönyörűség lett vón. S elvitte a Halál élete tavaszán. Engem meg' nem csíp el. Pedig de itt hagynám. Élni nekem, baj már. S elkeseredetten, nagy halálvárással vacsorához ülök. Úrrá lesz az állat. S jóizüen végigeszem vacsorámat, amig átellenben a gyertyák lobognak s itt maradottjai az ifjú halottnak térdelve zokognak . . . Vértesy Gyula. HETI ÚJDONSÁGOK. — Elismerő oklevél. A hivatalos lap közli, hogy a király fölhatalmazta a pénzügy­minisztert, hogy mindazoknak, akik a hadiköl­csönök sikerének előmozdítása körül kiváló te­vékenységet fejtettek ki s ezáltal a hazának jeles szolgálatot tettek, elismerő oklevelet állít­hasson ki. Az elismerő oklevéllel kitüntettek első névsorát szintén közölte a hivatalos lap. A kitüntetettek között találtuk Gyurátz Ferenc dunántúli evangélikus, Németh István dunán­túli református püspökök és Hunkár Dénes főispán neveit is. — Tanfelügyelőnk kitüntetése. Király Ő felsége dr. Vértesy Gyulának, Veszprémvár­megye kir. tanfelügyelőjének a királyi tanácsosi cimet adományozta. Ez a felségi kitüntetés vármegyeszerte őszinte örömet kelt, mert igaz érdemnek, a magyar kultúrát emelő kiváló irói s költői munka érdemének jutalmát látja benne. — Vöröskeresztes kitüntetés. Ferenc Szalvátor főherceg, a vöröskereszt egylet véd­nökhelyettese Jákói Géza szolgálaton kivüli viszonyban levő főhadnagynak a háború allatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló ér­demei elismeréseül a vöröskereszt hadiékítmé­nyes II. osztályú díszjelvényét díjmentesen ado­mányozta. — Signum laudis. Freiszberger József aktiv honvéd hadnagy, földink, a Ludovika­akadémia volt növendéke, aki a volhyniai harc­téren mint századparancsnok teljesít szolgálatot, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz maga­tartásáért a Signum laudis hadi éremmel lett kitüntetve. — Szabadságon. Dr. Domonkos Géza ezredorvos három heti szabadságra haza érkezett. — Esküvő. Lenkey Lajos, a helybeli ref. főgimnázium tanára, tart. cs. és kir. tüzérhad­nagy, aki a háború kitörése óta állandóan a harctéren van, e hó 20-án, Pápán esküdött örök hűséget szive választottjának Lampérth Valiká­nak, Lampért Lajos v. tanácsos és h. polgár­mester leányának. A polgári házasságkötést, amely d. e. 11 órakor a városházán folyt le, Szűcs Gyula h. anyakönyvvezető végezte. Tanuk voltak: Sarudy György ref. főgimn. tanár és Lampérth Jenő, a menyasszony bátyja. Az egy­házi áldást a ref. templomban Kis József főisk. gondnok, espereslelkész adta az új párra, akik­hez gyönyörű beszédet intézett. A fiatal pár még aznap délután elutazott. — Katonai előléptetés. Jüek Józsefet, cs. és kir. tüzérhadapródot, Jílek Ferenc ref. elemi iskolai igazgató fiát a hadvezetőség zász­lóssá léptette elő. — Kitüntetett őrmester. Strausz Arnold őrmestert, a Singer Mihály és fia cég beltagját, ki már a háború kezdete óta a harctéren van, az ellenség előtt teljesített hű és kitűnő szol­gálatai elismeréséül a koronás vas érdemkereszt­tel a vitézségi érem szalagján tüntették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom