Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-11-20 / 47. szám

ben szerszám volt, hogy felépítsék azt, amit az ellenség lerombolt. A modern nemzetgazda­ság egyik sarkalatos elve: a munkamegosztás ma akként érvényesül, hogy vitéz harcosaink két kézzel harcolnak s az ellenség által feldúlt, elpusztított otthonok újraépítését az itthon­maradottak végzik. Nálunk lelkes honleányok, a leányegyesűlet kedves gárdája vállalta e szere­pet s az izgalmak, a szomorúságok e nehéz napjaiban két esténket tette derűssé ós széppé, hogy azok jövödelméből egy házat építtethessen a háború által hajlókuktól megfosztottaknak. Az első est. A szinház leeresztett függönye szétválik s elöíép egy komoly tekintetű ifjú leány s szív­hez szóló hangon adja elő saját szerzeményű prológját. Nem szaval, hanem keresetlen közvet­lenséggel mond el szép versekbe öltöztetett költői gondolatokat. De nini, ezt a hangot, ezt a stílust mintha már ismernők, talán éppsn a Pápai Hírlapban találkoztunk vele. S ime egy­szerre szétfoszlik egy gondosan őrzött inkognitó : hiszen a mi Irmelinünk áll előttünk s szép parafrazisát adja annak az építő munkának, amely ezernyi elhamvasztott tűzhely közé a pápai leányok házát akarja „kikomédiázni". Szokatlanul nagy volt a hatása a költői prológnak, mely után egy csöppke kis leány — rövid ruhás, alig 14 éves — zongorához ül s korát megcáfoló tudással s egy művészi jövő legszebb reményeit keltő készséggel játszik két nehéz darabot s a közönség lelkesen tapsol a kis Singer Manci kának. A szombathelyi zeneélet egyik sok sikert aratott szereplője Ooldstein Klára foglalta le a műsor két pontját s énekével mind a két izben óriási sikert aratott. Először Sámson és Delilából énekelt művészi tökéllyel egy áriát, majd Gounod két gyönyörű dalának finoman árnyalt, gyönyörű remek ragadta el a kö­zönséget, melynek viharos tapsait egy mély érzéssel énekelt Tarnay-dallal hálálta meg. E sikerből méltán vette ki a maga részét az ifjú vendégónekesnő huga: Ooldstein Irma, aki a zongorakisóretet szolgáltatta. * Az ünnepi beszédet dr. Antal Géza orsz. képviselő tartotta, költői gondolatokban gazdag érdekes elmefuttatást adva elő a háznak kultúr­történeti, etnográfiái ós szociális vonatkozásairól s beszéde végén lelkesen aposztrofálta a leány­egyesületnek hazafias vállalkozását. Az előadót a közönség zajos tapsviharral és meleg ovációval ünnepelte. Az első estét Móricz Zsigmond vígjátéká­nak a Csiribirinek pompás előadásával végződött. Deutsch Elza, Ooldberg Irma, Krausz Irén, Klein Jolán ós Bakó Béla voltak a szereplői a darab­nak s ügyes játékukkal mindvégig derültségben tartották a közönséget, mely nem fukarkodott tetszésének zajos nyilvánításával. A második est. Ha fényes sikere volt az első estnek, ez a siker egyenesen hatványozódott a második estén, mely egy idegenből fordított vígjátékkal, a Fehér vacsorával kezdődött. Halmi Bódogné, Krausz Irén ós Weisz René pompásan szavaltak és magas nívójú összjátékot produkáltak. Kisebb szerepét ügyesen töltötte be Révész Viktor. Tóth Annus ezen az estélyen aratta számos sikereinek legszebbikét. Gyönyörűen csengő, szép hangja teljes fényében ragyogott úgy a Lohengrín Elza belépőjében, valamint a remekül előadott Altató dalban is. A hálás közönség lelkesen ünnepelte ós szűnni nemakaró tapsok­kal jutalmazta a művésznőt. A régi ismerős viszontlátásának kedves örömei fogadták Steiner Hugót, aki a Nürnbergi mesterdalnokok híres Preisiiedjével kezdette meg hangversenyét, majd a Kremonai hegedűs hegedű­szólóját, Hubainak Hullámzó Balatonját és Tschaikowsky ós Gounod egy-egy koncert darab­ját játszotta el csudálatos technikával s az interpretált mestereknek igazi megértésével. Valahányszor játszik előttünk Steiner Hugó, mindig nagyobbnak ós nagyobbnak mutatja be művészi képességét s az a frenetikus tetszés, mely minden darabját kiséri, nem a földink iránt érzett elfogultságból fakad, hanem spon­tán megnyilatkozása annak a varázsos erő­nek, mellyel az igazi művészet megragadja a hallgatóság lelkét. Két bájos keringő eljátszá­sával köszönte meg a művész a meleg ünneplést. Dicsérettel kell adóznunk Klein Jolánnak és Révész Arnoldnónak, kik a zongorakisóretet szabatosan és diszkréten látták el. A művész-estólyt Makai ós Heltai bájos vígjátéka fejezte be. A színpadunkon már több­ször adott darab néhány új műkedvelőnknek első debutje volt, ami azonban egyáltalában nem látszott meg az előadáson, mely jól be­tanult, összevágó és preciz volt. Ambrus Jolán, Lövy Ilonka és Rosenberg Margit szépek és ügyesek voltak s pompás humorral adta szerepét Vajda Rudolf és Trebitsch Károly is" s mindannyian rászolgáltak a közön ­sóg elismerésére. * Végül még egy pár szót a külsőségekről. Mindkét este fényes közönség, zsúfolt ház. El voltak adva az összes helyek és mégis sokan, nagyon sokan hiányoztak, akiknek már csak a jótékonycélra való tekintettel is, melyet az elő­adások szolgáltak, illett volna ott lenni. De minek rekrimináljunk, mikor ennek ellenére is a siker teljes s az anyagi eredmény is minden várakozást meghaladó volt. A leányegyesület egész vezetősége vállvetve dolgozott a sikerért s a jelen voltak igaz hálával adóznak Fürst Sándornónak ós Nobel Jozefának, kik legtöbbet fáradoztak a fényes sikerű előadások rendezésén. Jean d'or. BETI ÜJDONSÁGOK. — A közélelmezési bizottság e heti ülésében tárgyalták Temesvár szab. kir. város­nak azt a köriratát, mely a tejhiányra való tekintettel a vajgyártás eltiltását szorgalmazza. A bizottság csatlakozott e mozgalomhoz ós hasonló értelmű feliratot küld a kormányhoz. Elhatározta a bizottság egy második ssrtóshus kimérés létesítését s e célból szerződést kötöttek Kis Antalnéval, aki a Török Bálint utcában fogja a városi sertéshúst mérni. A Lengyel Test­vérek dákai bérgazdaságából felajánlott 5 waggon burgonya megvételét a közélelmezési iroda vezetőjére bizták. i — Hősi halál. Ifjuságunk egyik rokon­szenves tagjának: Benedek Géza takarókpénz­tári főkönyvelőnek hősi haláláról kaptunk érte­sülést. A szerény modorú, kedves, derék fiatal­embert nemcsak hivatalában, de a társaságban is mindenütt kedvelték. A mozgósítás első napján már bevonult Székesfehérvárra, ahol mint oktató tiszt szolgált mindaddig, mig az olasz harctérre vezényelték. A doberdói fensikon folyó harcok közben október 21-én eltenséges golyó találta, mely nyomban kioltotta ifjú életét. Csornán lakó szüleihez, kiknek mind az öt fia katona, a napokban érkezett meg a hivatalos értesítés fiuk hősi haláláról, melynek hire városunkban is mindenütt mély részvétet keltett. A Pápa városi ós vidéki Takarékpénztár igazgatósága ós tisztikara külön gyászjelentésben emlékezett meg buzgó tisztviselőjének hősi haláláról. Halnak, halnak, egyre halnak. Ismét egy előkelő, kedves családunkat keresett fel a halál­hír, hogy egyik szeretett tagjuk hősi halált halt a messze csatatéren. Zsilinszky Lajos, özv. Zsilinszky Jánosné fia, a 44 ik közös gyalog­ezred póttartalékosa, amint értesülünk, az olasz harctéren, a selló-kozmarici ütközetben f. hó 8-án elesett. A futai hős életét egy a homlokába fúródó ellenséges golyó oltotta ki. Bajtársai a hőst Selló-Kozmaricon (Santa Lucia mellett) külön sírban temették el. Zsilinszky Lajos a hadjárat kezdetétől fogva a hnretéren volt. Először Szerbiában küzdött hazájáért, majd innen augusztus hóban az olasz hadszíntérre került. Itt órte őt a legszebb halál: «. hősök halála. — Népfelkelők szemléje. Az 1878. és 1890. évek között, valamint az 1892. és 1894. évek között született és egy izben már osztályo­zott, de alkalmatlannak talált pápai illetőségű és Pápán tartózkodó idegen illetőségű B. alosztályu népfelkelők II. pót szemléje folyó hó 13. és 15. napjain tartatott meg Pápa város részéről. A szemlebizottság tagjai voltak katonai részről: Zickely József ezredes, dr. Szedlák Ödön tart. főorvos és Komlósi honvéd­főhadnagy, polgári részről: Dr. Thury Etele tanár, mint a szemlebizottság elnöke, Mészáros Károly polgármester, dr. Cseh-Szomhathy László városi tiszti főorvos ós Kemény Béla városi tanácsos. — Rendkívüli közgyűlés. A veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegye Pápán, az ág. hitv. ev. egyházközség tanácstermében, 1915. évi december hó 8-án délelőtt fél 9 órakor rend­kívüli közgyűlést tart, melynek főtárgya a Bélák István felügyelő elhalálozásával megüresedett egyházmegyei felügyelői állás betöltóse iránti intózkedós lesz. — A vöröskereszt hangversenye. A magyar szent korona országai Vöröskereszt­Egyletének pápai választmánya — mint már jeleztük — a Pápa városi rokkanttá vált, illetve a háborúban elesett hősök szegónysorsu család­tagjainak segélyezésére f. óvi december hó 4-ón (szombaton) este 8 órakor a Griíf-szálló nagy­termében hangversenyt rendez. Műsor. I. rész 1. Megnyitó beszéd. Tartja dr. Teli Anasztáz Szt. Benedekrendi főgimn. igazgató. 2. Msndals 1 sohn: Konzert E-moll. Op. 64. Hegedűn elő­adja Kemény Bála városi tanácsos, zongorán kiséri Kis József zongoratanár 3. Hándel: Largo. (Trio.) Ének: Krausz Adrienne polg. isk. tanárnő, hegedű: Kemény Béla, zongora: Kis József. — II. rósz. 4. Szavalat. Előadja Alszeghy Erzsébet polg. isk. tanárnő. 5. Liszt Ferenc: Fantázia. Zongorán előadja Kis József. 6. a) Hubay Jenő: Idylle; b) Drdla : Scherzandó; c) Brahms: Magyar táncok. Hegedűn előadja Kemény Béla, zogorán kiséri Kis József. 7. Beethoven: Andante az 5. szimfóniából. (Trio.) Harmoniumon: Krausz Adrienne, hegedűn : Kemény Béla, zongorán: Kis-József. Az I. rész után 10 perc szünet. A hangversenyszámok alatt a teremajtó zárva. Helyárak: I—IV. sor 3 kor., V—VIII. sor 2 kor., többi ülő-" és álló­hely izemélyenkint 1 kor. Jegyek előre vált­hatók a Vöröskereszt-egyleti irodában (Langráf Zsiga irodája) ós aznap este a pénztárnál. — Lesz tavaszi buza. Egyik legutóbbi városi közgyűlésen Nagy Sándor képviselő indítványozta, hogy mivel a rossz időjárás és munkáshiány miatt az őszi buzavetések el­maradtak, gondoskodjék a város tavaszi búza­vetőmagról. Városunk polgármestere azonnal intózkedett ez ügyben s már meg is érkezett az alispán rendelete a szükségletek összeírása tárgyában. Akinek tehát vetési célra tavaszi búzára van szüksége, az forduljon a polgár­mesteri hivatalhoz. — Az izr*. népkonyha javára adakoztak: Kende Ádámné, özv. Fischer Adolfné 50—50 K, Spitz Mark 35 K, Koréin Ernőné 30 K, Kerpel Gusztávnó, Sági Ernőné (Budapest), Altstádter Jakabné, Spitzer Jakabné (Acsád) 20 — 20 K, Sági Gyula (Székesfehérvár) 15 K, dr. Horczog Manó, dr. Varga Zoltánné (Miskolcz), Steiner Árpádnó, Deutsch Ferencné (Magasi), Spiegel Jakabné, Kemény Béláné, Weisz Salamonné, Billitz Ferencné 10—10 K, Fleiner Pál 8 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom