Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.
1915-11-06 / 45. szám
HETI ÚJDONSÁGOK. — A temető ünnepe. A halottak napján rengeteg közönség kereste fel a temetőket, hogy áldozzon elhunyt kedvesei emlékének. Virágok, koszorúk borították a sirokat, s este felé kigyúltak a hantokon a gyertyák, mécsek, hogy a temető sötétségébe belevilágítsanak a hit szövétnekével, mely a síron túl egy jobb, egy boldogabb hazával biztat. De nem maradtak árván, elhagyatva a Pápán elhunyt hősök sírjai sem. Áldott honleányi kezek, amelyek egész nyáron gondoskodtak róla, hogy el ne száradjon rajtuk a fű, a virág, a halottak ünnepén felékesítették őket kegyeletük friss virágaival; ezek a derék leányok ott őrködtek hűségesen a háború forgatagában a messze idegenből ide sodródott hős katonák sirjai mellett, mintegy képviselve azokat, akiknek nem adatott meg a lehetőség, hogy e napon drága hozzátartozóik sírjánál zokoghassák el bánatukat. A vöröskeresztegyesület pedig egy lombfüzérrel befont hatalmas keresztet állíttatott a katonasirok fölé, mely a rajta kigyújtott mécsek fényében már messziről figyelmeztette az ünneplő közönséget a hősök közös temetkező helyére. Meghatóan szép volt a bencés főgimnázium megemlékezése. Az intézet növendékei a délután folyamán tanáraik vezetése mellett kivonultak az alsóvárosi temetőbe a katonák sírjaihoz, hol Mátrai Guidó tanár a nyugvó hősöket dicsőítő, emelkedett szellemű, hazafias beszédet mondott. — Egy öreg tanár temetése. E hót szerdáján vitték ki utolsó útjára Farhas Dezsőt, a kollégium nyugalmazott tanárát. Csaknem 30 esztendőt töltött el a főiskolánál s 1900-ban nyugdíjazták. Nagyon nehezen vált meg a kathedrától, hol annyi ifjút tanított a valóban nemes életelvekre, tiszta erkölcsi felfogásra és törhstetien hazaszeretetre. Nyugalomba helyezése nem hozta meg számára a teljes pihenést, ő maga akarta így. Nem tudott tanítás nélkül élni. órákat vállalt hát a helybeli izr. polgári iskolánál s ott is teljes erővel felelt meg elvállalt kötelezettségének. Egész élete a kötelességteljesítés volt minden téren, ahol mozgott. A közviszonyok nem igen vonzották őt, csakis családjának és tanári pályájának szentelte minden idejét. Az igazi meggyőződéses férfiak közül való volt, akik nem a nagy hang, hanem a csendes munka emberei, de akikben, ha egyszer kimondottak valamit, meglehetett bízni. Ez a minden izében kedves ós valóban derék, nemes ember, nem jár többé köztünk. Oda vonult ő is, ahol a nyugalmat tettekre fölcserélni többé nem lehet. A vógtisztessógen a főiskolai tanári karon ős ifjúságon kivül nagy közönség vett részt. A temetést egykori kedves tanítványa Pongrácz József theol. tanár végezte, akit még életóben kórt meg ez előre látható gyásszertartás végzésére. A sírnál nagyon szép búcsúbeszédet tartottak Sarudy György főisk. tanár és Blau Henrik izr. polgári iskolai igazgató. Ugy a háznál, valamint a temetőben is a főiskolai énekkar énekelt megható gyászdalokat. — Örökbefogadás. A m. kir. igazságügyminiszternek 1915. I. 534, számú rendeletével László István Budapest szókesfővárosi főjegyző örökbefogadta Fodor Böskót, a Pápa városi ós vidéki Takarókpénztár könyvelőnőjót azzal a meghagyással, hogy az a „László" családi nevet köteles használni. — Az ev. egyház köréből. Horváth Lajos pápai segédlelkészt Gyurátz Ferenc püspök az újonnan rendszeresített dombóvári hitoktató-lelkészi állásra nevezte ki; helyébe pedig Tomka Gusztáv segédlelkószt rendelte Pápára. — A város lobogói. A főispán megkeresésére városunk beszerezte a velünk szövetséges hadviselő államok : Németország, Ausztria, Törökország ós Bulgária zászlóit, melyeket a háború kiváló eseményei alkalmával a városházára ki fognak tűzni. A mi dicső piros-fehérzöld trikolórunk mellett tehát ott fog lobogni a német fekete-fehér-piros, az osztrák feketesárga, a vörös alapú török félhold s a bulgár fehór-zöld-piro8 zászló. Adja a magyarok Istene, hogy minél gyakrabban történjenek a harctereken reánk nézve a bókét közelebb hozó olyan örvendetes események, miknek hiróre ki kelljen tűznünk a vitéz szövetségesek lobogóit városházunk ormára. — Megnyílt az izraelita népkonyha. November 1-én nyitották meg a pápai izraelita ingyen népkonyhát az eddigi helyiségnek katonai kórház céljára történt igénybevétele folytán a Chevra Kadisa helyiségében. Az első ebédet — melyen 65 adagot osztottak ki — az intézmény bőkezű pártfogója: özv. Blau Adolfnó adta. A népkonyha vezetősége ez úton is kéri régi pártfogóit, hogy akár pénzbsli, akár természetbeli adományaival a nemes cólu intézményt felkeresni kegyeskedjenek, mert a vezetőségnek az óriási drágaság miatt nagy nehézségeket kell leküzdenie, hogy a népkonyhát fenntarthassa. — A népkonyhának újabban adakoztak: Kovács Ignácnó (Egyed) 40 K, Adorján Miksáné szül. Spiegel Jolán (Vinczefő), dr. Balla Róbertné, özv. Krausz Vilmosné, dr. Rechnitz Edénó, özv. Kohn Adolfné, Marton Kálmánné, Klein Józsefné (Mátyusháza) 20—20 K, Klein Vilmosné, dr. Fürst Sándorné, dr. Lővy Lászlónó, özv. Blum Mórné 10—10 K, Krausz Miksa (Lakiutca) 7 K, Biedermann Tóbiásnó 6 K, Krausz Gábor 5 K, Bodánszky Dávidnó 4 K. — Halálozás. Arat sorainkban a halál. Részvéttel vettük a gyászos hírt, hogy Schneider Jenőné szül. Debrői Döbrössy Terézia, Schneider Jenő molnár-mester fiatal felesége, e hó 3-án életének 33., boldog házasságának 11. óvóben rövid szenvedés után elhunyt. Halálos ágyához katonai szolgálatot teljesítő férjét az olasz harctérről táviratilag hivták haza. Temetése pénteken délután nagy részvét mellett ment végbe. Három kis árva siratja a pótolhatatlan édes anyát. — A vöröskereszt-egyesület ülése. A helybeli vöröskereszt-egyesület folyó hó 4-én választmányi ülést tartott, melynek határozataiból a következőket emeljük ki: December hó elején helybeli zeneművészek közreműködésével a Griff-szálló nagytermében - zeneestélyt fognak tartani. Baldauf Gusztáv indítványára kimondották, hogy az estély jövedelméből egy külön alapot létesítenek, amelyből városunk harcban elesett hőseinek szegény hátramaradottjai ós a rokkantakká váltak sególyeztetnek. — A helybeli katonai kórházakban elhelyezett beteg ós sebesült katonák részére karácsonyi ünnepélyt rendeznek, amelynek rendezésére a helybeli jótókonycólu egyesületek bevonásával fölkérték dr. Teli Anasztáz bencósrendi igazgatót. — A hadi kórházak részére 250 pár papucsot adnak át a helybeli kórház parancsnokságának. — Örömmel vették tudomásul, hogy koszorú-megváltás cirnón az egyesület javára 546 korona folyt be. — Végül hálás köszönettel vették tudomásul az elnökség bejelentésót, hogy gróf Esterházy Jenő, elődjének nemes példáját követve, 48 méter tűzifát bocsát az egyesület rendelkezésére. — Uj orvos. Krausz Imrét, Krausz Dávid pápai lakos fiát, ki a pápai ref. főgimnáziumnak volt növendéke, a budapesti egyetemen okt. 30-án orvosdoktorrá avatták. — Orosz fogságban. Laptársunk a Veszprémi Hirlap a napokan levelet kapott Oroszországból, melyet fogságba esett magyar katonák küldöttek hozzá. A levelet öten irták alá, kik között egy pápai is van: Varga Imre hadapródjelölt — Korona-utca 26. szám. A levelet szeptember 19-én keltezték. A levélben az aláirók arra kérik a Szerkesztőséget, hogy nyilvánosan értesítse a sorsuk iránt érdeklődőket, hogy fogságba estek. Beke Gyula, a főiskolai nyomda régi szedője, lapunk volt mettőre, október hó 10-ről keltezve Oroszországból levelet irt feleségének, melyben tudatja, hogy fogságba esett s szállítják az orosz fogolytáborba. Egyébkónt — úgymond — egészséges. izizii ajánlja kitűnő zzzzz ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölosönöz, Pá pa, javít és hangol zongorát, pianinót. Főtér. — A harmadik hadikölcsönre a jegyzések az elmúlt héten is nagy összegekben történtek. A Pápai Takarékpénztárnál az eddigi jegyzések összege 1,314.700 K, a Pápa város ós vidéki Takarékpénztárnál 450.000 K, a Pápai Közgazdasági Banknál 219.000 K-ra megy. A Pápa városi és vidéki Takarékpénztárnál a mult héten a következő nagyobb összegű jegyzések történtek: Wittman Ignác 50.000 K, Kupner Paula 25.000 K, özv. Weltner Miksáné 8300 K, özv. Wittman Mártonné 6000 K, pápai Izr. Ápolda 3400 K, Horváth Pál 3300 K, özv. Hannig Ferencné 2000 K, Balogh Sándor (Takácsi) 1500 K, özv. Kopstein Ignácnó 1200 K, Pápai ref. egyház 9000 (a három hadi kölcsönre öszszesen 25.000) K. — A kárpáti falvakért I A pápai leányegyesület — mint már jeleztük — egy, az orosz dúlás folytán hajléktalanul maradt kárpáti család házának felépítésére f. évi november hó 15-ón és 16-án a városi színházban két estére terjedő művész-estélyt rendez. Az első est műsora : 1. Prológ. Irta és előadja Kohn Irma. 2. Godard : a) II. Mazurka; b) Chován: Magyar ábránd. Zongorán előadja Singer Margit. 3. Dalok. Énekli Goldstein Klára, zongorán kiséri Weisz René. 4. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Antal Géza. 5. Opera-ária. Előadja Goldstein Klára. 6. Csiribiri első felvonása, Móricz Zsigmondtól. Előadják : Deutsch Elza, Goldberg Irma, Krausz Irén, Klein Jolán és Bakó Béla. — A második est műsora: 1. A királyné apródja. Vígjáték egy felvonásban. írták Höltai Jenő és Makai Emil. Előadják : Ambrus Jolán, Rozenberg Margit, Lövi Ilonka, Vajda Rudolf és Trebitsch Károly. 2. Wágner: Lohengrinből Elza belépője. Énekli Tóth Annus, zongorán kiséri Klein Jolán. 3. Hegedü-szám. Előadja Steiner Hugó, a m. kir. opera tagja, zongorán kisóri Révész Arnoldnó. 4. Fehér vacsora. Vígjáték egy felvonásban. Idegenből fordította Kosztolányi Dezső. Előadják : Halmi Bódognó, Oláh Rózsika, Kolumbina ós Révész Viktor. Jegyek előre válthatók H*jnóczky Árpád könyvkereskedésóben és este a pénztárnál. Kezdete pont 8 órakor. — Huszárezredünk felhívása. A pápai m. kir. 7. honvéd huszárezred parancsnoksága lelkes hangú felhívást küldött szét a városok polgármestereihez, melyben a háborúban elesett és elhunyt hőseink emlékének megörökítésére szólítja fel őket, többek között mondván a következőket; „A hála, lelkiismeret ós hazafias kötelesség azt parancsolja, hogy elesett és elhunyt véreink, hőseink emlékét maradandó módon megörökítsük és örök időkre, „mig magyar él a, halhatatlanná tegyük. Készüljön tehát minden városban, helységben emlékmű, habár egyszerű is, amely tanuja, de egyszersmind tanítója és bucsujárója is legyen a magyarnak, amelyhez kegyelettel zarándokoljon és amely lehetővé tegye, hogy a késő unokák nagy ós hős elő1 deik emlékén felbuzdulva és fellelkesülve, megtanulják, hogy miként kell a hazáért — amelyen kivül „e nagy világon nincsen számodra hely", a legnagyobb vész és viharral szembeszállani és ha kell, meghalni ..." — Lapunk egyik előző számában megírtuk, hogy a fenkölt gondolkodású gróf Esterházy Jenő hazafias áldozatkészségéből a hősök emléke városunkban méltó módon fog megörökíttetni. — Összedőlt házak. Az abnormis időjárás, a rendkivüli esőzés nemcsak a mezőgazdaságban okoz óriási károkat, hanem megrongálja a házakat is, különösen amelyeknek régi mód szerint agyagból van a faluk. A viz az átázott talajból fokozatosan felszívódik a falakba, amelyeknek összekötő ereje így meglazulván, egyszerűen kidőlnek. A héten nem kevesebb, mint hat helyen törtónt a külvárosok ban ilyen baj, s ha az időjárás tovább is így viseli magát, az összedűlt házak száma növekedni fog, különösen a tavasszal, amikor a megfagyott nedves falak a melegebb idő beálltával szétomlanak. Jó lesz tehát az ilyen házakban a biztonsági intézkedéseket megtenni.
