Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-06-26 / 26. szám

célok érdekében vivott küzdelemben és ember­társunk iránt való kötelezettségünk egyre lát­hatóbban lép előtérbe. Az emberi lélek két erős érzést foglal magában; az egyik az önfenntartás érzése, a másik embertársunk iránt való rokonszenv érzése. Ebből a két érzésből két kötelesség fakad; egyik önmagunk iránt, a másik ember­társunk iránt. Az első könnyen mehet túl az erkölcsileg megengedettnek határain s lehet önzéssé, egoizmussá; a másik meg van óvva attól, hogy az erkölcsileg megengedett határain túl menjen, mert legerősebb megnyilatkozásá­ban is csak azokat a kötelességeket valósítja meg, melyek az emberre, mint társaságban élő erkölcsi lényre várnak. Egoizmus és altruizmus nemcsak az egyes lelkeknek, hanem a világ­történelemnek is mozgató erői. Mindazokban a korokban, melyekben az egoizmus uralkodik, vele együtt uralomra jut mindaz, amit dekadens korok jellemző kísérőjéül szoktunk tekinteni: az élvezetvágy, az eszmények kigúnyolása, a teljes erkölcsi nihilizmus. Mig mindazokban a korokban, melyekben az altruizmus jut ura­lomra, vele együtt jönnek mindazok a kisórő jelenségek, melyek az emberi lélek legszebb tulajdonságait tükrözik vissza: ragaszkodás az eszményekhez, önfeláldozásig menő felkarolása embertársunk ügyének, odaadó önzetlen mun­kásság mindazért, aini a szép, jó ós igaz hármas egysége alatt foglalható össze. Ki tudná megmondani, hogy melyik pilla­natban jut túlsúlyra az egyik a másik felett? Hogy ezt a nagy világháborút megelőzőleg tényleg az egoizmus foglalta el az emberek lelkét legalább is túlnyomó részben, az kétség­telen, hiszen a világháború a maga összes borzalmaival együtt, ebből az egoizmusból született meg. És ennek az egoizmusnak rette­netes példáit mutatja az a lelkiismeretlenség, melyet a posztócsalások, a papiros bakancsok, az élelmiszer uzsora cimón eléggé ismer közön­ségünk. Ezek az undorító megnyilatkozásai az egoizmusnak, mikor egyesek mások életének könnyelmű kockáztatásával s szorult helyzetük kizsarolásával igyekeznek maguknak minél több hasznot szerezni, a maguk utálatosságában az egyetemes társadalom közmegvetósót s közös gyülöletót hívják ki. Mivel kihatásaikban minden egyesre kiterjednek, minden egyes természet­szerűleg reagál ellenük s kitörölhetetlenül be­vésődik a lélekbe az önzés túlhajtásainak iszonyatossága s a társadalomra romboló volta. Ez az érzés lesz — biztosan reméljük — az altruizmusnak diadalra juttatója. Az évezredes bölcsesség szerint „Post tenebra lux", „Post nubila Phoebus", „boru után derű", .felhőből süt ki a ragyogó napfény". Az éjt fölváltja a hajnal, nemcsak a természeti világban, hanem az erkölcsi világban is s nemcsak az egyesek, hanem a nemzetek, az egész emberi társadalom életében is. Miért ne remélhetnék, hogy azok a nemes érzések, melyek a most értünk küzdők szenvedésének láttára szivünkben felélednek, egyre hátrább szorítják az önzést s egyre tisz­tábban felragyog a felebaráti szeretet társa­dalmat éltető s annak létet adó napja? Igen! Miért ne lennénk optimisták, miért kellene a visszataszító jelenségek, az ember erkölcsi életének e romjai mellett megállanunk. Sursum corda! Fel a szívvel! Mondja a latin; fel a szívvel, egy jobb jövő reményében, bármily sivár is a jelen, mint halhatlan költőnk Tompa mondja : Mért időznél, mért mulatnál Óh én lelkem e romoknál ? Felfelé, csak felfelé ! Nagyszerűen bavált a harctéren küzdőknél és Általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsöl és meghűlés, rhetuna, köszvény, influenza, torok-, mell- és hátfájás stto. eseteiben Dr. Richter-féle Horgony-Liniment. Horgony-Pain-Expeller pótléka. Üvegje K --80, 140, 8—. Kapható gyógyszertárakban vagy közvet­lenül az „Arany oroszlánhoz" cimzett Dr. Eichter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Naponkénti szétküldés. A közélelmezési bizottságból. A héten ismét zajos ülése volt a köz­élelmezési bizottságnak, melyet még mindig a rizs-eladás ügye foglalkoztatott. A szűkebb körű bizottság tagjai lemondottak az ez ügyben őket ért gyanúsítások miatt. A szűkebb körű bizott­ság tagjai ezen elhatározásuk bejelentésénél a sajtó támadásaira is utaltak s noha e kérdés már magában az ülésben is tisztázva lett, e helyütt is hangsúlyoznunk kell, hogy a szűkebb körű bizottság lemondásának okai között a sajtó támadásait emlegetni — a legsúlyosabb igazságtalanság. Lapunk mult heti vezércikkén kivül a Pápa és Vidéke is irt cikket a rizs­eiárusítás ügyében hozott határozatról s nyugod­tan konstatálhatjuk, hogy mindkét cikk szigorúan tárgyilagos hangon foglalkozott a tárggyal ós egyik cikkben sincs semmit éle személyi vonat­kozás, vagy bántó él, amely miatt az ellen­nézetüek a cikkek hangján vagy tartalmán fennakadhatnának. A sajtó jogos kritikájától pedig nem vonhatja el a maga ténykedéseit és határozatait még ez a bizottság sem, amelyet pedig mi működésében mindenkor kötelessé­günkhöz hiven támogattunk. Majdnem teljes számban jelentek meg a hétfői ülésen a közélelmezési bizottság tagjai, elsősorban elhatározták, hogy a főszolgabírói hivatal közbenjárása folytán a közélelmezési irodához szállított tojásokat 11 fillérjével veszik át és árusítják, de a jövőben csak 10 fillérért fognak vásárolni. Dr. Kende Ádám a miatt interpellált, hogy a helybeli katonai kórház parancsnoksága épen egy olyan tejgazdaságban rekviráltatta a tejet, amely eddig egy pápai tejkereskedőnek szállított, minek következtében a pápai közönség tejszükségletének kielégítése nehézségekbe ütközik. Indítványára a bizottság megkeresi a pápai főszolgabírói hivatalt, hogy olyan termelőktől rekvirálja a lejot, akik külföldre szállítanak. Ezután következett Hajnóczky Béla és dr. Fehér Dezső bejelentése arról, hogy a szűkebb körű bizottság megbízatását visszaadja ós hogy Koritschoner Fülöp lemondott a rizs elárusítá­sáról. Elhatározásuk okául azt hozták fel, hogy a bizottság több oldalról támadásoknak volt kitéve. Oyurátz Ferenc felszólalásában utal arra, hogy a közpályán működők sohasem térhetnek ki a támadás ós a bírálat elől s mivel a bizottság működésének helyességét immár eredmények is igazolják, arra kéri a szűkebb körű bizottság tagjait, hogy folytassák továbbra is működé­süket a köz javára. Hasonló értelemben szólal­tak fel még többen is s maga a polgármester is, mire úgy Hajnóczky mint dr. Fehér ki­jelentik, hogy a szűkebb körű bizottságot el­határozásuknak megmásítására fogják birni. Az ülés legfontosabb tárgya a jövő évi közélelmezés biztosítása volt. Áz e tárgyban megjelent kormányrendelet ismertetése után a bizottság elhatározta, hogy a szükséglet nagy­ságának megállapítása vógett népszámlálást fog tartani, melyben természetesen arra helyezik a fősúlyt, hogy kik szerzik be maguk szükség­leteiket és kik várják annak fedezését a város­tól. A népszámlálás munkáját részint a bizottság, részint a tantestületek erre felkérendő tagjai fogják végezni. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Beke Manó, a kir. magyar tudományegyetem kiváló hirü tanára, vasárnap rokonai látogatására városunkban tartózkodott. — Kirendelés. A m. kir. igazságügy­miniszter dr. Török István csepregi járásbíró­ság! betétszerkesztö birót a pápai járásbíróság­hoz rendelte ki az itteni betótszerkesztési mun­kálatok vezetésére. — Polgármesterek értekezlete. Mészáros Károly polgármester f. hó 25-én Budapesten részt vett a városok polgármestereinek érte­kezletén, melyet Bárczy István, Budapest fő­város polgármestere hivott egybe. Az ülés egyik legfontosabb tárgya az élelmiszerek árának szabályozása volt. — Királyi kitüntetés. Dr. Szíjártó Antal cs. és kir. főtörzsorvost, kit városunkkoz rokoni és baráti kötelékek szálai fűznek, a király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. — Megyegyülés. Junius 30-ára rend­kívüli közgyűlésre hivja össze a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjait a főispán. Az egyébkor 100 pontra terjedő tárgysorozatu gyűlé­sen ezúttal csak három ügy szerepel s nyilván a Veszprém városi villamos telep váro3Í keze ­lésbe való átvételének ügye tette szükségessé e rendkívüli közgyűlés egybehivását. — Hivatalvizsgálat. A veszprémi kir. törvényszék elnöke Juraszek János, az elmúlt hetet Pápán töltötte a kir. járásbíróság ügy­vitelének megvizsgálása végett. — Tiszteletbeli szolgabíró. Hunkár Dénes főispán a legutóbbi megyegyűlésen Békeffy Pál közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolga­biróvá nevezte ki. — A szent-Benedekrend köréből. Lapunk mult számában említettük, hogy a szent-Benedek­rendi főgimnázium négy tanárát elhelyezték Pápáról. Helyökbe Hajdú Tibor pannonhalmi főapát a következő tanárokat helyezte Pápára : Vörös Balduint, Kováts Adolfot, Pammer Odilót, Barcza Leándert ós Heszler Emődöt. — Állatorvossá avatás. Szutter Lászlót, Szutter Dániel helybeli ev. elemi iskolai igazgató tanító derék fiát, hétfőn a budapesti katonai állat­orvosi akadémián katonai állatorvossá avatták. — Hazafias tüntetés. Lemberg vissza­foglalásának örömére városunk összes középü­leteit ós számos mágánépületét fellobogózták, a még itthonlevő ifjúság pedig szerdin este fáklyásmenetet rendezett, mely hazafiias dulok éneklése s a hadsereg éltetése közben hangos zeneszóval járta végig városunk főbb ulciit. A hatalmasra nőtt tüntető tömeg a Széchmyi téren állott meg, hol dr. Antal Géza képvíse őn!c tartott gyújtó hatású szép beszédet, s lelkes hangon emlékezett tneg vitéz seregeink nagy diadalairól. — A sokadalom ez után a leg­nagyobb rendben oszlott szét. — Egyházmegyei közgyűlés. A vesz­prémi ev. egyházmegye Takács Elek esperes és Bélák István felügyelő társelnöklete alatt csütörtökön délelőtt tartotta évi rendes köz­gyűlését városunkban, az ev. egyház tanács­termében. Gyűlés előtt reggel gyámintézeti istenitisztelet volt, melyen Nagy Kálmán göcsei lelkész, egyházm. főjegyző tartott lélekemelő imát, könyörögvén fegyvereink győzelméért is. Istenitisztelet után kezdetét vette a gyűlés, melyet Bélák István felügyelő tudományos szín­vonalon álló, rendkívül tartalmas beszéddel nyitott meg, a háborús viszonyok között a vallás jelentőségét fejtegetvén. Kimondották, hogy úgy az elnöki megnyitót, mint a főjegyző imáját jegyzőkönyvbe iktatják. A gyűlés mun­káját igen megkönnyítette és meggyorsította az a körülmény, hogy az esperes nagy gonddal megszerkesztett jelentését ez úttal először előre kinyomatták, a tagoknak megküldötték, így az intézkedést igénylő ügyekről azok előre tájé­kozódást szerezhettek. Az esperesnek az egyházi élet minden mozzanatát felölelő jelentésót egyéb­ként egyhangúlag tudomásul vették s érette köszönetet szavaztak. Úgyszintén tudomásul vették a különböző bizottságok jelentését is, melyek arról tettek tanúságot, hogy az egyház­megye területén ékes rendben folytak mindenek. Rövid vitát csak a somlyóvidóki lelkészegyesület­nek az az indítványa provokált, hogy a nem parochus lelkészek katonai szolgálatra kötelez­tessenek. Három szavazat ellenében azután nagy lelkesedéssel kimondották, hogy felterjesztés intéztessék az országgyűléshez az iránt, hogy a lelkészeknek nyújtott hadmentességi kedvezmény általában megvonassék. Miután még az elhunyt Horváth Dezső veszprémi lelkész helyébe levél­tárossá és törvényszéki biróvá Horváth Sándor várpalotai lelkészt megválasztották, s a jövő évi közgyűlés helyéül Veszprém városát kitűzték, a gyűlés, melyen a lelkészeken kivül világiak és tanítók is szép számban vettek részt, esperes buzgó imájával véget ért. — A gyűléssel kapcsolatban Szutter Dániel elnök vezetése mellett értekezletet tartott az egyházm. tanító­egyesület is, melyen folyó ügyeket intéztek el. Elnök előterjesztése szerint az egyházmegye 23 tanítója teljesít katonai szolgálatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom