Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-01-16 / 3. szám

választmány javaslata emelkedett határozattá, mely szerint csakis azon állások betöltésére kérik a tisztújítás elhalasztását, melyeknél a hadbavonult tisztviselők vannak érdekelve. Kisajátítási eljárás. A Zápolya-utca szabályozásához szükséges 50 •-ölnyi területért Polgár Mihály •-ölenként 30 K kártalanítást kér. Keresztes Gyula szükségesnek tartaná, hogy a tulajdonossal a város tovább tárgyaljon s esetleg adja meg a kért összeget is, de a közgyűlés a kisajátítási eljárás megindítására utasította a tanácsot. — Az utolsó tárgy a szemétkihordási szabályrendelet lett volna, de a közgyűlés az idő előrehaladása miatt már türelmetlen volt s miután dr. Löivy László szemrehányást tett a polgármesternek, hogy ily fontos ügyet, mely egymaga külön közgyűlésre volna kitűzendő, egy hosszú és fárasztó napirend 11-ik pontjául tüz ki, ennek tárgyalását későbbre halasztotta, s ezzel a közgyűlés véget ért. Elmélkedések. Az a hallatlan kegyetlenség, mellyel az oroszok az ő pogromjaikat rendezték s azok a rettenetes s sajnos, igaznak bizonyult hirek, melyek arról szólnak, hogy e vérfürdőket a háború alatt csak gyakoribbakká tették a fehér cár kozákjai, kell hogy minden kulturember gyűlöletét vonják maguk után az Orosz birodalom hadvezetőségével szemben. Félreteszem e negyed órára ellenséges érzéseimet az ellenséges állam irányában s igyekezem tárgyilagos maradni. Ha visszaemlékezünk az elmúlt idők borzalmaira s azokra az érzelmekre, melyeket a zsidógyűlölet orosz kegyetlenségei a kulturnépekből kiváltottak, meglepetéssel vegyes csodálkozással kell látnunk, hogy a demokrata francia sietett elsősorban a középkorból visszamaradt államrendszer támogatására s netn engedi, nem segíti elő e züllött s a megszűnésre nagyon is megérett állam tönkrejutását. Azt hittük, hogy a XX-ik század háborúja csak a kuliura nevében indulhat meg, az összemberiség javára. 1 S mit látunk? Anglia önző üzleti politikája, Oroszországnak közvetett támadása határaink ellen szülte az emberiség legnagyobb és legborzalmasabb háborúját. Az őszinte, igaz békeszeretet, mely benünket áthatott s mely hű szövetségesünkkel együtt csak arra törekedett, hogy ennek megtartásával belsőleg, gazdaságilag és kulturálisan megerősödjünk, dugába dőlt egy önző kalmár érdeken s egy vad, minden kulturérzéknek híjával levő igazi balkán állam ostoba fenhéjázásán és nagyzási mániáján. Anglia hosszú háborút és ezzel együtt jó billánszot akar, Franciaország rovására, mely ebből a háborúból csak vesztesként kerülhet ki. A reváns eszméje már rég meghalt a nép lelkében. Szimpátiája a németek iránt és a monarchiával szemben a legnagyobb volt. Hát miért ment Franciaország bele ebbe a rettenetes küzdelembe, hol fiainak java, országának nagyrésze fog elpusztulni ? Már hallunk hangokat, melyek arról irnak, hogy Franciaországban kezdenek kiábrándulni a nagy angolorosz szeretetből. Már látják, hogy az orosz nem az a legyőzhetetlen, mint aminek ők is hitték, hogy Berlinig még hosszú és igen veszélyes ut van s ha már ily hangokat hallunk s ha már az ántánt nem ragaszkodik az együttes békekötéshez, úgy reméljük, hogy az előttünk tagadhatatlanul szimpátikus francia nemzet békekötése nem áll oly messze. Még készülnek az offenzívára, még meg akarják törni a németek erős, összetartó sorait, de a nép már nem a gyűlölködő, a halottak hosszú számjegyeit faló nemzet. Nem; békét akar, nyugodtan élni, megbecsülni embertársait, értékelni őket s nem „vad

t

t-nak tekinteni az embert. S már látjuk a gyengülő sort. Franciaország kilépését az ántántból s ha egyelőre passzív marad is, Oroszország letörését, a kultur Európa nagy művét elősegíti. S ez hozza meg a mi biztos győzelmünket s ez lesz a várva-várt új kor, melyben az emberben csak az értéket keresik, jogot adnak mindenkinek, aki arra méltó s túltéve magunkat nemzetiségen, valláson, osztálykülönbségen, hozzájutni engednek mindenkit ahhoz, mire képessége predesztinálja. Krau«z Dóri. HETI ÚJDONSÁGOK. — Kitüntetett huszár tisztek. Örömmel és büszkeséggel közöljük, hogy honvéd huszárezredünk derék tisztjei közül a harctéren tanúsított hősies magatartásukért többeket kitüntetésre tartott érdemesnek a királyi kegy. így Bertalan Pál őrnagy a hadi diszítményes 8. osztályú vaskoronarendet kapta díjmentesen, Csenkey Géza főhadnagy a hadi diszítményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet kapta, RónaiHorváth Jenő főhadnagy és Pápai Pápai István tartalékos főhadnagy pedig legfelső dicsérő elismerésben részesültek. — Megyei virilistáink. A megyei igazoló választmány most adta ki az 1915. évre szóló veszprémmegyei virilisták névjegyzékét. Városunkból a következők vannak felvéve a névjegyzékbe (Fizetett adójuknál a filléreket elhagytuk) : Rendes tagok: Ifj. gróf Esterházy Pál 25811 K, Wittmann Mihály 2768 K, Billitz Ferenc 2548 K, Barthalos István 2442 K, Rechnitz Béla 2361 K, Gyurátz Ferenc 2292 K, dr. Kluge Ferenc 2206 K, dr. Antal Géza 1827 K, Németh István 1746 K, Ungár Mihály 1649 K, Kluge Károly 1554 K, dr. Scheiber Jenő 1520 K, Kis József 1464 K, Sült József 1454 K, Baranyay Zsigmond 1448 K, Lippert Sándor 1357 K, Saáry Lajos 1351 K, Beck Zsigmond 1292 K, Bőhm Samu 1221 K, Nagy Vilmos 1200 K, dr. Grosz Lajos 1128 K, dr. Kende Ádám 1083 K, Fischer Gyula 1056 K, Gaál János 1051 K, Hanauer Zoltán 1005 K, Steinberger Lipót 998 K, Böröczky Lajos 968 K, dr. Domonkos Géza 966 K, dr. Lőwy László 934 K, Ifj. Eisler Mór 896 K, Fa Mihály 868 K, Mikovinyi Ödön 831 K, dr. Thury Etele 779 K, Wittmann Ignác bérlő 777 K, Schlesinger Rezső 765 K, dr. Adorján Gyula 761 K, Hermán Tivadar 753 K, Schwartz Márton 744 K, Weisz Jónás 738 K. Póttagok: Ötvös Sándor 738 K, Koréin Vilmos 731 K, Koritschoner Adolf 725 K, Oszwald János 709 K, Lic. Rácz Kálmán 704 K. Schwarz Vilmos 703 K,, Steiner Zsigmond 695 K, Ifj. Schlesinger Mór 676 K, Haas Miksa 676 K, Koréin Ernő 634 K, Kriszt Jenő 628 K. — Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közig, bizottsága e hó 10-én tartotta rendes havi ülését Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt. A bizottság tudomásul vette az előadók javaslatait, megalakította az albizottságokat és megállapította az 1915. esztendő üléseinek sorrendjét. | Szekeres Mihály f I Városunkban • 1 is igen sokan őszinte részvéttel és megilletődéssel olvasták azokat a gyászlapokat, amelyek a család és az egyházközség részéről jelentették, hogy Szekeres Mihály, a takácsi-i ref. gyülekezet nagyérdemű lelkipásztora, életének 82-ik, lelkészi működésének pedig 50 ik évében elhunyt, A boldogult férfiú nemcsak gyülekezetének bölcs és tapintatos vezetésével szerzett hivei körében jól megérdemelt nagy tiszteletet, hanem mint sok időn át a pápai egyházmegye esperese és a dunántúli ref. egyházkerületnek a tanügyi dolgokban egyik fő bizalmi férfla, nagy körben éidemelt ki elismerést és méltánylást. Sok éven át ő volt, a dunántúli egyházkerület részéről a pápai főiskola egyik vizitátora, aki évközben és tanév végén a vizsgálatokon megjelent s nagy érdeklődéssel és hozzáértéssel figyelte meg a tanulók feleleteit s a tanítás egész menetét. E nemű munkálkodása közben élénk tanújelét adta jóindulatának s finom pedagógiai érzékének és tapintatának. A nőnevelő-intézet megnyílta után főleg ennek a vizsgáin szeretett megjelenni, mivel ennek a hasznos intézménynek megteremtésében ő is tevékeny részt vett s felvirágoztatásán szivvel-lélekkel közreműködött. Nagy lelki örömmel s fáradhatatlan türelem mel elhallgatta napokon át a leánykák élénk feleleteit s találó kérdéseivel és jóságos bátorí tásávai sok kellemes emlékeket hagyott az akkori növendékek szivében. Több év óta azonban egészen visszavonult a közéleti munkásságtól, érezvén az előre haladt életkorával együtt járó fáradságot. Azóta alig láttuk őt városunkban. Őszinte részvéttel mondunk az öreg tiszteletesnek végső istenhozzádot. Szeretet és hálás emlékezet virrasztanak sirja felett. — Alispánválasztás. Koller Sándor, vármegyénk alispánja, mint már jelentettük, újévkor nyugalomba vonult. Az alispáni teendőket Véghelyi Kálmán dr. megyei főjegyző látja el; mint helyettes alispán. Az alispánválasztás hogy mikor lesz, azt még biztosan nem tudjuk, de úgy hirlik, hogy a legközelebbi megyegyülés már nem hagyja üresen megyénk olső hivatali székét. Eddig az ideig három pályázó van az állásra és pedig Véghelyi Kálmán dr. megyei főjegyző, Bélák Lajos pápai járási főszolgabíró és Szélessy Dániel megyei árvaszéki ülnök. — Stetina Vince halála. Mály részvéttel vettük a hirt, hogy Stetina Vince mérnök január 12 én életének 94-ik évében Somlószőlősön elhunyt. Az elhunytat messze vidéken, túl vármegyénk határain is ismerték és szerették. Egyike volt a leghíresebb és legkeresettebb tagosító mérnököknek, kit hozzáférhetetlen jelleméért, szakavatott, precíz és jó munkájáért mindenütt nagyrabeesültek. Még 90 éves korában is szorgalmasan és korát megtagadó pontossággal dolgozott, mért, rajzolt. Stetina Vinca mint honvédtüzér hadnagy vett részt az 1818-iki szabadságharcban. Halálát gyermekein: dr. Stetina József ny. államtitkáron és Seichter Gyuláné ny. csász. és kir. ezredes nején kivül előkelő rokonság gyászolja. — Visszatérés a harcba. Dr. Kardos Károly ügyvéd másodszor kapott sebéből felépülve, a Ratiborban levő katonai kórházból elbocsáttatott s egy napi látogatás után f. hó 13-án a kárpáti harctérre utazott. — A polgárőri működés reformja. E nagy nehezen megalakult intézményünk működési eljárásában e hó 12 étől fogva új rend állott be. A v. tanács ugyanis múlt szombati ülésén dr. Kapossy Lucián, a polgárőrség elnöke javaslatára határozatban kimondotta, hogy január 12-étől fogva a polgárőrök csakis esti 1/

2 tiz órától éjjeli 1 óráig teljesítenek szolgálatot, az éjszaka hatralevő részében a v. rendőrök kötelessége lesz felvigyázni. Ez az újabb intézkedés mindenesetre a mai viszonyok között a leghelyesebb út. A polgárőrök valószínűleg mindannyian e'eget tesznek a szolgálatra felhívó parancsnak, mert ez csak az éjjel első felére szólhat, s a rendőrség is ki lesz elégítve, amennyiben neki is csak fél éjjel kell állandóan talpon lennie s nem mint eddig, az egész éjszakán keresztül. Örömmel halljuk, hogy újólag 16 új tag jelentkezett felvételre. — Előléptetés a harctéren. Oillasi Lajos helybeli földmives iskolai gyakornok a mozgósítás idején mint hadapród vonult be ezredéhez, a 60. gyalogezredhez. A galíciai harctéren olyan vitézül viselkedett, hogy előbb zászlóssá, most pedig hadnaggyá léptették elő. — Postahivatalunk figyelmébe. Közönségünk köréből mind süriibb panaszok érkeznek hozzánk postaszolgálatunk ellen. Különösen a levélkézbesítés lassúsága és rendetlensége miatt hallatszik sok kifogás. Bár migunk is tudjuk, hogy a postai személyzetnek egy része hadba vonult s ezeket nehéz pótolni, de annyi bizonyos, hogy a levélhordók gyanánt felfogadottak többnyire e szolgálatra alkalmatlan s irni olvasni is alig tudó egyének. Mikor a rossz vasúti közlekedés miatt úgyis elég késedelemmel érkeznek meg a levelek, legalább arról kellene gondoskodni, hogy az itteni kézbesítés minél gyorsabban és pontosabban történjék. — Felhívás. A pápai m. kir adóhivatal felhívja mindazon feleket, akik nála hadi kölcsönt jegyeztek, hogy az ideiglenes kötvényelismervényeknek átvétele végett személyesen jelentkezzenek. — Györ szerencsés város. Méltán irigyelheti minden város a rohamosan fejlődő Győrnek nagy szerencséjét. Egyik nagyszabású vállalat nyomon követi, sőt vonzza a másikat. Még el sem készült a hatalmas méretű ágyúgyár és máris egy új, az ágyúgyár céljait szolgáló közel másfél milliós nagy iparcsatorna létesítése áll a megvalósítás küszöbén. Az építési költségekhez az ágyúgyár 350.000 koronával járul, ugyanilyen összeget vállal át a város közönsége, a hiányzó 700.000 korona fedezését az iparcsatorna országos fontosságára való tekintettel a földmivelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumoktól kérelmezték. Az építést logközelebb megkezdik.