Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-06-05 / 23. szám

II. Hová jutunk? A folyton emelkedő nagy drágaságról akarunk pár szót szólni. Kétségbeejtő módon emelkedik minden fogyasztási, de kivált az élelmi- cikkek ára. A zöldségtől kezdve végig az ennivalók egész skáláján föl a húsig, minden cikk ára, kivéve a lisztnemüeket, napról-napra feljebb száll. A lisztnemüek ára azért marad egy fokon, mert hatóságilag állapíttatott meg maximálisan. Vájjon hol tartanánk most ezen cikk árában is, ha nincs a késve, de mégis mindig elég jókor érkezett kormány-intézkedés? Ugyanaz a kormány, amely a lisztnemüek eladásánál megállította fosztogató útjában a szívtelen uzsorát, még mindig hálára kötelezné a fogyasztó közönség millióit, ha a közfogyasztásra való húsnemüeknél is kimondaná a vétót a szakadatlanul felszökkenő árak ellen. Az agrár érdekek a mai horribilis árakkal már jóllakhatnának, hisz oly öszegeket vágnak zsebre egy-egy piacra, illetve eladásra kerülő portékáért, amilyenről még a mult télen sem mertek álmodni. Azt a haza közös érdeke nem kívánhatja, hogy az ő étvágyukért koplaljon és menjen tönkre annyi és annyi millió jó hazafi. A maximális árak hatósági elrendelését kérjük, sürgetjük, követeljük a húsnemüeknél is. Az a városi hatósági intézkedés, amely a piaci kisebb élelmicikkek (tojás, baromfi, tej stb.) olcsóbbá tételét célozza, nagyon gyenge eredménnyel jár, hatása alig látszik. Sőt hallottuk azt is, hogy a szigorúbb hivatalos eljárás vissza felé sül el. Az ár megszabásában hatóságilag megakadályozott eladó boszuból elmarad a piacunkról, ami a kínálatot kevesbíti és megnehezíti a keresletet. Ugyancsak, amint értesülünk, a közvetítő kereskedelem kitiltása sem hajtható üdvösen végre, mert a sokféle hájjal megkent közvetítő talál elég utat és módot arra, hogy már a falvakon kezébe kaparinthassa cikkeit. E, most említett két intézkedésnek csak akkor lenne foganatja ha, legalább is az ország egy-egy n^gy kerületében levő megyék és városok fejei maguk között egységes eljárást és kötelező egységes árat állapítanának meg és azt becsületesen be is tartanák. Vagy az sem lenne helytelen, ha a községi közigazgatási hatóságok közvetítésével a városok vezetői a körzetökbe tartozó falvakban megbíznának egy-egy embert az ottani kisebb élelmicikkek megvételére és ezek a megbízottak szállítanák be a piacra a vett holmikat. Mindennap mily sok tojás, mennyi baromfi kerülne így a közfogyasztásra ós legalább némileg ellensúlyozná a marhahús árak szinte elviselhetetlen terhét. Beismerjük egyébként, hogy a közélelmezés kielégítő megoldása nem könnyű feladat, különösen most, amikor a hont védő seregek táplálása az első érdek s csak azután kerülhet ránk, itthon maradottakra, a sor. Ámde azért még mindig nem lehetetlen dolog javítani tudni e téren, ha igazán akarjuk ezt. Bizonyos fásultság szállta meg ez ügyben is a lelket. Nem akarunk-e, nem merünk-e tenni valamit, — nehéz volna azt eldönteni. Pedig tennünk kell! A tizenkettedik óra már itt van. S ha ezt az időt is elmulasztjuk, a kimondhatatlan nyomorúság átka szakad ránk. Isten óvja ettől a magyart! Vigyázó. Nagyszerűen b&vált a harctéren küzdőknél és általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsöl

és meghűlés, rheuma, köszvény, influenza, torok-, mell- és hátfájás st-b. eseteiben Dr. Richter-féle Horgony- Liniment. Horgony-Pain-Expeller pótléka capsici compos. Üvegje K — 80, 1'40, 2'—. Kapható gyógyszertárakban vagy közvetlenül az „Arany oroszlánhoz" cimzett Dr. Richter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 5. Naponkénti szétküldés. André újabb verseiből. GYERMEKKACAJ. Völgymélyedésből, melynek rejtekében Nem járt rémítni még a durva zaj, Hol csendes kunyhó füstölög szerényen, Mi hat fel csúcsomig ? Oyermekkacaj. Lágy csengőként csilingel át a légen Es válasz rá a feltörő sóhaj: Én is hallottalak gyakorta régen, Mig földünkön nem lett úrrá a jaj! De most megszólalsz újra tiszta hangon, Biztatva, hogy reményem megmaradjon Es higyjem azt, míg sorsomat tűröm, Hogy lessz számomra egyszer még öröm S megjönnek iijra boldog perceid, Gyermekkacaj, te ártatlan, szelid. HETI ÚJDONSÁGOK. — Przemysl. Másodszor nyomatjuk le e helyen ezt a magyar fülnek idegenül, de mindnépszerübben hangzó galíciai városnevet, amely a háború óta annyiszor feltűnt a világsajtó hasábjain. De mig március 22-én bánat s talán csüggedés is szállotta meg lelkünket a monarchia büszke várának orosz kézre jutásán, most Przemysl nevének hallatára hangosan dobog a szivünk, örömpir futja el arcunkat, e hó 3-ika óta ismét hősi seregeink győzelmi zászlóit lobogtatván falain az enyhe tavaszi szél. Przemysl újra a mienk. Uj remények kelnek szivünkben, izmaink megfeszülnek, energiánk lángja lobog, s üzi-hajtja a muszka hordát arról a területről, amely a monarchia testét alkotja s melyet már korai örömmel elkönyvelt magának a számító orosz politika. Örömeinket megkoronázta az Ég is, Przemysl visszahódításának éjjelén adván termékenyítő esőt tikkadt határainkra. Állnak váraink, nő a búzánk, vitéz hadseregünk harci kedvtől ég, — vájjon ki győzhet le bennünket ? — Űrnapja, a katholikus egyház poétikus, szép ünnepe, gyönyörű időben folyt le. A délelőtti körmenetben idén különösen igen sokan, ezrek és ezrek vettek részt; áhítatosan szállt ég felé a könyörgő ének, hogy a megpróbáltatások jelen nehéz napjaiban legyen velünk az Isten megsegítő kegyelme. A kivonult huszár diszszázadot, amely Urfelmutatásokkor disztüzeket adott, Máltás Jenő hadnagy vezényelte. — Városi közgyűlés. Fontos ügyeket intézett el igen rövid idő alatt a tegnap, pénteken délután tartott városi közgyűlés, melynek napirendjén csak egy ügy szerepelt, de azt megelőzőleg két súlyosan komoly kérdést is felszínre hoztak. Az első felszólalás Halász Mihályé volt, aki a polgármester figyelmébe ajánlotta azt, hogy az irgalmasok kórházában ápolt pápai katonák 50%-a bujakóros. Illetékes helyen a veszedelem okát abban látják, hogy az erősen felburjánzott titkos kéjelgés nem részesül a kellő ellenőrzésben. A polgármester megígérte, hogy a rendőrség ós a tiszti főorvos figyelmét a dologra fel fogja hivni. Ezután Becsei Ferenc interpellált az élelmiszerek drágasága miatt és ajánlotta, hogy országos mozgalom indíttassék ez ügyben és pedig lehetőleg a városok országos kongresszusa utján, amit a polgármester készséggel kilátásba is helyezett. Barthalos István szükségesnek tartaná az összes szükségleti cikkek hatósági árának megállapítását s ily irányú felterjesztést indítványoz a vármegyei törvényhatósághoz. A tiszti ügyész azon figyelmeztetése után, hogy az ügyrend szerint e kérdés ma érdemileg nem tárgyalható és alkalmat kell adni arra, hogy a fontos kérdéshez a képviselőtestület hozzászólhasson, a képviselőtestület elhatározta, hogy az ügyet a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi. A napirenddel igen hamar végeztek. Egyhangúlag elfogadták a pénzügyi bizottságnak azon javaslatát, hogy a város az olasz háború miatt megnövekedett szükségletre való tekintettel a már jegyzett 70.000 koronán túl további 100.000 K-át jegyez és pedig 60.000 K-át a Pápai Takarékpénztárnál, 40.000 K-át a Pápa városi és Vidéki Takarékpénztárnál felveendő kölcsönnel. Az előadó javaslatát minden vita nélkül névszerinti szavazással elfogadták. A közgyűlés alig tartott tovább fólóránál. — Hadi kórházunk kibővítése. A helybeli tartalékkórház parancsnoksága értesítette a városi tanácsot, hogy a kórházat egyelőre 300 ággyal kibővítik és kérte, hogy e célra megfelelő helyiségeket bocsásson rendelkezésre. A városi tanács az alkalmasnak talált iskolaépületek közül fog új helyiségek átadásáról gondoskodni, de előbb meg fogja hallgatni az illető iskolák fenntartóit. — A Györi-ut rendezése. A tizesmalom előtt tudvalevőleg nagyon megszűkül a Győri-ut, melynek kiszélesítése régi kívánalma a közforgalomnak. Ez a régi kívánság most gróf Esterházy Pál áldozatkészségéből hamarosan teljesedésbe fog menni. Az uradalmi igazgatóság ugyanis értesítette a városi tanácsot, hogy a nemrég leégett tizesmalom telkéből ingyen átengedi a városnak azt a területet, amely ahhoz szükséges, hogy a Győri ut a gyógyszertári épület vonalának megfelelően kiszélesíttessék. Csak azt a feltételt köti ki az uradalom, hogy telkének megmaradó részét a város saját költségén kerítéssel lássa el. — Napközi otthon. Legutóbb megemlékeztünk a városi tanácsnak arról az okos tervéről, hogy a nyári munkaidő beálltával napközi otthont létesít és így lehetővé teszi, hogy a munkába menő asszonyok kis gyermekeik gondozása alól felszabadíttassanak. Minthogy grófi párunk nemeslelküsége a várkert átengedésével megfelelő helyről gondoskodott, a városi tanács már a jövő héten megnyitja a napközi otthont, melynek vezetésére Kemberg Mária óvónőt szerződtette. A felügyeletet a nőegyesületek fogják ellátni. — A postaigazgatóság válasza. Kaptuk a következő sorokat: A Pápai Hirlap tekintetes sze rkesztöségének Pápa. A Pápai Hirlap 1915 április 17-én megjelent 16. számában közzétett „Panasz a telefon ellen" cimü cikkben foglaltakra nézve a következőkről értesítem a tekintetes szerkesztőséget: A telefonelőíizető kereskedő a tekintetes szerkesztőséghez intézett panaszos levelében azt állítja, hogy ő a távbeszélő központ nem jelentkezése, majd hibás kapcsolás miatt végre is az inasa utján intézte el azt, amit a telefonon egy óra lefolyása alatt hasztalan próbált lebonyolítani. Ezzel szemben az illető telefonelőfizető az ottani kir. posta- és távirdahivatal vezetőjéhez intézett levelezőlapon arról panaszkodik, hogy ő 10 percig csengetett a központnak, mire az végre jelentkezett, de akkor is nem a kért számot kapta, úgy, hogy a tévedés korrigálása újabb 10 percnyi időt vett igénybe. Szóval az előfizető a 60 percből máris 40 percet elengedett. De tekintve azon körülményt is, hogy ezen 10—10 perces időközöket is egyoldalúan csak az előfizető állapította meg, az e téren szerzett tapasztalatokra támaszkodva, valószínű, hogy még ezek az időközök is túlzottak. Tekintettel azonban a rendkívüli viszonyokra, különösen pedig a m. kir. postánál a hadbavonulások folytán beállott és sehogy sem pótolható személyzethiányra, az előfizetőktől méltán elvárható, hogy a kiszolgálás némi fogyatékossága esetén is a körülmények által indokolt türelmet tanúsítsanak. Az előfizetők ilynemű türelmetlenkedése a jelenlegi viszonyok között úgyis csak a személyzet önfeláldozó munkája mellett fenntartható magánforgalomnak korlátozását fogja maga után vonni. Intézkedtem egyébként, hogy az alkalmazottak minden lehetőt elkövessenek, hogy hasonló panaszra se legyen ok. Sopron, 1915 május 29-én. Kelényi Géza. Midőn e nyilatkozatot közzétesszük, szívesen megállapítjuk az igazgatóságnak készségét a lapunkhoz beküldött panasz orvoslása iránt. A kezelőszemélyzetet különben mi is védelmünkbe vettük, csak azt hibáztattuk, hogy a telefonkezelő egyidejűleg más szolgálatot kénytelen végezni. Meg kell azonban védelmeznünk a panaszttevő telefonelőfizetőt is, mert ha el is engedett az a 60 percből 40 percet, még mindig megmaradt 20 perc, amely untig elegendő arra, hogy a dolgát telefon utján, tehát sürgősen végezni kivánó kereskedő jogos türelmetlenségre fakadjon.