Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.
1915-05-15 / 20. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. , r . , , 1 0 Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési árak l Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3K. „a^/.q Egyes szám ára 24 fillér. 1 D R' KOKÜ8 bNDK£ j' Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A második magyar hadi kölcsön. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából új hadi kölcsön bocsáttassák ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter az első hadi kölcsön címleteinek megfelelő, 6°/ o-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 57 2%-os járadékkölcsönkötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ezúttal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Német-birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláirás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláirás f. évi május 12-től 26-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekiil szerepelnek az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%k al kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 97 K 50 f-ben; b) ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 K-ban állapíttatott meg. Az 5 7 2 / 0-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 90 K 80 f-ben; b) ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f ben állapíttatott meg. A 6%" o s kölcsönnél a legkisebb jegyezhető összeg 50 K, az 57 2%-os kölcsönnél 100 K. A második hadi kölcsön 6%-° s typusu kötvényei 1915 május 1-től kezdődőíeg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró ulólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915 november 1-én esedékes. A folyó évi május hó 1-től az aláirás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie. Az 57 27o-os typusu kötvények pedig 1915 junius 1-től kezdődőíeg és minden év junius l ón és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó évi junius 1-ével kezdődik, tehát az első szelvény folyó évi december 1-én esedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt összegek az aláírási helynél fizetendők be és az aláirási áron felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláirás alkalmával azonban az aláirt összeg 107<r a biztosítékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898 : XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláirási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg 25%-a legkésőbb 1915 junius 8-ig „ „ „ 250/o a „ 1915 junius 18-ig „ „ „ 25°/o a „ 1915 junius 28-ig „ „ 250/o-a „ 1915 julius 8-ig. A teljes befizetés megtörténte után az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatványűrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levólileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényeket kap, amelyek a fél kívánatára 1915 junius 14-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánatára kiadóit ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 5 7 27 0-os kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadi kölcsön 6%'kal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláiró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja ós a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az 5 1/ 2 évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920 november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptói számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921 november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 K-át meghaladó összegű jegyzéseknél van helye. A m. kir. pénzügyminisztérium fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett úgy a 67o" o s> mint az 572°/o _o s kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6 °/ 0-kal kamatozó kötvényekre nézve 1921 május 1-ét megelőző időre, az kamatozó kötvényekre nézve pedig 1925 junius 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a moratórium alá nem eső betétek — a felmondási 1 határidő betartásával — korlátlanul igénybevehetők. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratorium alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadókkölcsön-kötvényekre történő befizetések céljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 257<r a erejéig vehetők igénybe. Azok, akik a befizetésekre ilyen, egyébként moratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az OsztrákMagyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 757<r á ig a mindenkori hivatalos váltóleszámítolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916 julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámítolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapirokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén részesülnek és pedig legalább 1916. évi julius 8-ig. A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámítolási kamatláb helyett 1916. évi julius 8 ig évi 57o _os állandó kamatláb biztosíttatik. Az aláirók kívánságára e járadékkölcsönök kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az OsztrákMagyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Herczegovina területén levő fiókjai 1916. évi junius 30 ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. A második hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete és annak felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében minél nagyobb részvétel az aláirók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával. Megjegyzések a Tapolczameder tisztogatása cimü cikkre. A Pápai Hirlap május hó 8-iki számában A Tapolczameder tisztogatása cim alatt egy cikk jelent meg, melyre a t. Szerkesztőség szives engedelrnéből bátorkodom szerény észrevételeimet megtenni. Igaza van cikkírónak, hogy egészségellenes csúnya szokás az, hogy a Tapolcza vizébe elhullott állatokat dobálnak, de ne gondoljuk, hogy a közönség egyszerű kérelemre felhagy rossz szokásával. Ezen csak a rendőrség segíthetne, ha a tudomására jött esetekben az illetőket szigorúan megbüntetné. Példát kell statuálni, s elmegy a közönség kedve attól, hogy a vizet megfertőzze. A Tapolczamedert jól ki kell tisztogatni — mondja cikkíró. Helyes. Feltétlenül így kell lennie. Azonban a meder tisztogatása nem a háztulajdonosok érdeke, hanem a molnároké, mert ha a meder tiszta: a viz folyása gyorsabb, s ezáltal a malom mégegyszer annyi őrlést tud elvégezni; ha pedig a malom több munkát produkál, több haszna van a molnárnak. Következéskóp, akinek a medertisztogatásból haszna van, tisztogattassa az a medret. A molnároknak — mint azt alább bizonyítani fogom — egyébként is törvényes kötelességük a meder tisztogatása. írja a cikkíró, hogy a Tapolcza partja nincs kellőleg gondozva, s ez is elősegíti a meder eliszaposodását. Ebben is teljesen igaza van. Ámde a partgondozás megint csak a molnárok érdeke, mert ha a partot rendszeresen gondozzák, a viz akadálytalanul folyhat a maga utján, s a malom üzemének gyorsasága biztosítva van. Egyébként, hogy a partot nem védik úgy, mint kellene, azt főként a gyimóti-uti háztulajdonosok szenvedik meg azáltal, hogy a vizet a székesfehérvári kulturmérnöksóg által felállított vizjelzőn mutatott rendes vízállásnál nappal 20—25 centiméterrel, éjjel pedig — hogy reggelre a megduzzasztott vizzel nagyobb hajtóerőt érhessenek el — 40 centiméterrel is nagyobbra növelik, s ha egy kis szél hullámzásba hozza a vizet, a part felső, különben ^is
