Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-04-17 / 16. szám

LEÁNYKA RUHA Előírás szerinti APOtiéBíŐI KOPEHÍY KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA fejvédővel es vöröskereszt jelvénnyel együtt 5 korona LEÁNYKA RUHA LEÁNYKA RUHA cin /\T Arnr r r KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA öZULUOI Hu CÉGNÉL (MATUS-HAZ) leányka RUHA — A hazáért. Gombkötő Gyula joghallgató, egyéves önkéntes, aki két évvel ezelőtt tett érettségit a református kollégiumban, s akit városunkhoz kedves kötelékek fűztek, mint részvéttel értesültünk, mult hó 7-én elhunyt az ungvári járványkórházban, hova a kárpáti harctérről nagy betegen szállították. A nemzet kegyelete virraszt síri álma felett. — Mezőgazdasági bizottsági ülés. A városi mezőgazdasági bizottság mult vasárnap délután Lampérth Lajos elnök vezetése mellett ülést tartott, melyen a mezőgazdasági kézi és igás napszámbérek megállapítása volt tárgyalás alatt. A végleges megállapítás a f. hó 18 án délelőtt 11 órakor tartandó ülésen történik. — Panasz a telefon ellen. Kaptuk a következő panaszos levelet: „Tekintetes Szer­kesztő Úr! Kérem, legyen szives kinyomatni becses lapjában, hogy panaszom van a telefon ellen. Vagy talán helyesebben mondva nem is a telefon ellen, hanem a telefon&ezeZás ellen. Borzasztó, mennyi boszuságot okoznak nekem mostanában ott fenn a postán, ahonnan a telefont kormányozzák. Sürgősen kellene vala­kivel beszélnem — ilyesmi kereskedőnél gyak­ran előfordul —, csengetek egy percig, két percig, három percig türelemmel, a jó telefon­kezelőség reá sem hederít. Boszusan vissza­akasztom a kagylót, átnézem a postámat, aztán újra kezdem a procedúrát. Ismét csen­getek majd egy negyed órát, végre jelent­kezik a telefonkezelő. Boldogan mondom be a számot, amellyel beszélni akarok. Hát azt adják? Dehogy adják. Pl. kérem a 25-öt, s kapom a — 40-et. Bocsánatot kérek a 40-től a „téve­désért", s egyideig várok, azután ismét meg­kísérlem, hogy elintézhessem sürgős dolgomat. Csengetek, visszaszólnak: a 40-es beszél. Tehát még nem kapcsoltak szét, gondolám. Várok egy félórácskát; még mindig a 40-es; egy negyedóra múlva még mindig és örökké a 40-es. Elfut a méreg, ott hagyom a telefont, s inasom utján intézem el, amit egy óra óta hasztalan próbálok telefonon elintézni. De hát miért fizetek én akkor a telefonhasználatért évi kemény 120 koronákat, ha helyette ina­sommal kell elvégeztetni dolgaimat. Nem volna okosabb megtakarítanom a 120 koronát ? Én is nyernék vele, s a telefonkezelőt sem kellene háborgatnom. Mit szól hozzá Szerkesztő Ur? Tisztelettel egy telefonelőfizető kereskedő." — A panaszt közzétettük, mert semmi közérdekű felszólalástól nem akarjuk megtagadni lapunk hasábjait. Azonban a telefonkezelőt védelmünkbe kell vennünk. Mert annak bizony nem csupán a telefonkezelés a dolga, hanem meg van ter­helve még táviratok, ajánlott levelek felvételé­vel is, így sokszor a legjobb akarat mellett sem képes az előfizetőket pontosan, s ami a fő: gyorsan kiszolgálni. Á kincstárnak nem szabadna fukarkodni a személyzettel. Tessék megadni a lehetőséget — amint a telefonelő­fizetök joggal elvárhatják —, hogy a telefon­kezelőnek más munkákkal ne kelljen foglal­koznia. Akkor nem lesz ok panaszra. Ezt szól­juk hozzá! Szerk. — A húsárak rendezése. Értesülésünk szerint a kormány rövidesen kimerítő és ener­gikus rendelettel fogja a huskérdést szabályozni. A kivitelt erős korlátozás alá helyezik, a hús­árakat pedig egységessé teszik. Az új rendelet kibocsátásánál állítólag az az elv lesz irány­adó, hogy a lakosság arányosan részesüljön húsban. A huspazarlás elkerülésére csak a hét bizonyos napjain lesz vágás. — Helyes, helyes! De miért ily későn intézkedik a kormány? — A feles gabona és liszt bejelentése. A feles gabona vagy a gabonából előállított feles lisztkészlet bejelentése tárgyában a föld ­mivelésügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint feles mennyiségű gabonáját, és lisztjét mindenki tartozik f. évi április hó 19, 20 ós 21-én a hivatalos órák alatt a városi jegyzői irodában bejelenteni akár szóval, akár Írásban. Aki a bejelentést elmulasztaná, szi­gorú büntetés alá esik. — A hadi kölcsönkötvények kiszolgál­tatása. Értesülésünk szerint a végleges hadi kölcsönkötvények kiszolgáltatása már e hó eleje óta folyamatban van. A pénzügyminiszter különös súlyt helyez arra, hogy az aláirók a folyó hó végéig a szelvényekkel ellátott végleges kötvények birtokában legyenek, s minden intézkedést meg­tett arra nézve, hogy ez is bekövetkezzék. És habár a kötvények kiadása az aláírási helyekre a jegyzések rendkívüli nagy számánál fogva igen nagy munkát ró, előreláthatólag rövid időn belül az összes ideiglenes elismervények ki fognak végleges kötvényekre cseréltetni, úgy hogy az aláirók május hó 1-én lejáró szelvényeiket kellő időben be fogják válthatni. — Hogyan süssünk kukorica-kenyeret ? Aktuálisnak tartjuk, ha erre a kérdésre lenyo­matjuk egy tapasztalt háziasszony következő utasításait: Öt kiló kukoricaliszthez veszünk öt kiló buza-, vagy árpalisztet, esetleg a kettő keverékét és öt kiló burgonyát. Este a bur­gonyát megfőzzük és melegen meghámozva, szitán áttörjük. Az összes tengerilisztet hozzá­keverjük és a megfelelő mennyiségű kovásszal és élesztővel oly kemény tésztát gyűrűnk belőle, mint a reszelt-tésztához szokás, azután jól letakarva, reggelig kelni hagyjuk. A kelés és erjedés által a kukoricaliszt elveszíti a kenyér­nél szükségtelen édességét és annyira meg­lágyul, hogy majdnem folyik. Reggel hozzá­adjuk a többi lisztet és a rendes kenyértósz­tánál keményebbre hagyva, igen jól kidagaszt­juk. Megkelés után kisebb kenyereket szakítunk belőle, mint a búzalisztből, mert így szebben és jobban átsül. — Klozettbe fult gyermek. Borzalmas szerencsétlenség történt pénteken délelőtt a Szentlászló-utcában. A 17. szám alatt lakó Klein Gyuláné, a harctéren küzdő Klein Gyula szabó neje, 2 éves kis Laci fiacskájával a 23. szám alatt lakó rokonához ment át valamely dolog megbeszélése végett. Mig az asszony beszélge­tett, a csöppség észrevétlenül eltipegett mellőle. Anyja később észrevéve a hiányát, keresni kezdte, de bizony a háznál sehol sem akadt reá. Mikor az utcán, a szomszéd házakban is hasztalan kereste, eltűnését a rendőrséggel ki­doboltatta. Fél 12 óra tájban aztán borzalmas felfedezésre jutottak. A házban, hova Kleinné beszélgetni ment, a mély klozettben véletlenül ráakadtak Lacikára. Sietve hivatták a gyep­mestert, aki a kis gyermeket kiemelte a klozett­ből, de már akkor halott volt. Nem akarjuk a a szegény asszonyt gondatlansággal vádolni, elég nagy az ő fájdalma, de a szomorú eset intő például szolgálhat a szülőknek arra, hogy a kis tehetetlen apróságok minden lépésére éber figyelemmel őrködjenek. — Adomány a katonáknak. Eisler Béla 10 koronát adott a katonai segélyalapra. Fogadja szegény katonáink nevében hálás köszönetemet. Mészáros polgármester. — Tilos a szelvényre irni. Legújabb ren­delet szerint tilos a postai utalványlapok és szállítólevelek szelvényeit Írásbeli közleményekre használni. A föladó nevén és lakásán, valamint az összeg feltüntetésén kivül tehát a szelvé­nyen más irás nem szerepelhet. — Köszönetnyilvánítás és kérelem. A pápai izr. ingyen népkonyha vezetősége nem mulaszthatja el, hogy hálás köszönetet ne mond­jon újból mindazoknak a nemes szivü hölgyek­nek és uraknak, kik nagylelkű adományaikkal lehetővé tették, hogy a népkonyha 9 hónapon át átlag 115—130 öregembernek és gyermeknek adhatott naponta jó ebédet. Hogy ez mekkora jótétemény, azt nem kell részletezni, mert hál' Isten nagylelkű támogatóink ennek tudatától teljesen át vannak hatva, mert csakis így volt lehetséges az intézményt minden fennakadás nélkül a mai nehéz viszonyok mellett fenntartani. Mint eddig is minden évben, szeptemberben, ha Isten segít bennünket, újból megnyitjuk a nép­konyhát és már most igen kérjük k. pártfogóinkat, hogy ezután is támogassák azt a szép, Istennek és embereknek tetsző célt, melyet az intézmény maga elé tűzött. Alább megnevezett hölgyek és urak legutóbb küldött adományaikért hálás köszönetet mond a népkonyha vezetősége nevé­ben, Pápa, 1915 ápr. 6-án TJjhegyi Mihályné titkár. — Ujabb adományok: Ungár Manó 50 K, dr. L. L.-né, dr. Kende Ádámné 20—20 K, ur. Scheiber Jenőné 15 K, Grünbaum Samuné 10 40 K, Eisler Béláné, ifj. Wittmann Ignác, dr. Weltner Sándor, Kerpner Ignác (Wien), Lőwy Adolfné, Adorján Miksáné szül. Spiegel Jolán (Vinczefő), Strasser Józsefné, Stern Józsefné (Mezőlak), Koritschoner Lajosné 10 — 10 K, Löbl Mór (Budapest), Zsidó diákok, Pollák Józsefné 5—5 K, Nussbauin Józsefné, Szüsz Sámuel 4—4 K, Krausz Mór 2 K, Pápai Lajos 1 K. — Felvétel tanítóképző intézetbe. A pápai m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző intézet I. osztályában a jövő 1915/16. tanévre 4 teljesen ingyenes, 10 féldijat fizető hely jön üresedésbe, mig az intézet 120 növendék szá­mára berendezett internátusában 11 teljes dijat fizető növendék nyer lakást és ellátást. A kedvezményes helyek a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát jó eredménnyel végzett tanulóknak fognak adományoztatni. Ezenfelül a dunántúli református egyházkerület az e kerületből való érdemes református fiukat külön is segélyezi. A teljes dijat fizetők ellátása évi 290 koronába kerül. — A folyamodványok be­küldésének határideje május 31. napja. A folya­modványok felszerelésére vonatkozó részletes tudnivalókat a „Néptanítók Lapja"-ban közölt teljes pályázati hirdetés tartalmazza; egyébként készséggel ad felvilágosítást az intézet igazgató­sága is. — Köszönetnyilvánítás. A pápai leány­egyesület által kibocsátott gyüjtőiven a vak katonák részére adományoztak ezideig: dr. Fehér Dezső, Schvarcz Vilmos 20—20 K, dr. Fürst Sándor 10 K, Langráf Zsiga 5 K. Mely összege­kért a jótékonyság nevében hálás köszönetet mond az Elnökség. x Rossz üzlet a háború. Norman Angell angol irónak, aki oly sokat dolgozott nagy tudásával Angolország és Németország kibékítésén, így a háború veszedelmének elhárításán, a világ valamennyi művelt nyelvére lefordított munkája megjelent magyarul Kunfí Zsigmond fordításában. Ez a munka a világirodalom, háborúval foglalkozó legnépszerűbb és legelterjedtebb műve. A könyv első sorban az angol-német háború lehetőségéből indul ki, de azontúl a háború teljes szociológiáját és a háborúval összefüggő valamennyi politikai és gazdasági kérdést megvilágítva találja benne az olvasó. Angell szerint a háború még a győztes nemzetekre is nézve rossz üzlet. Ezt az alapvető gondo­latát érdekfeszítő és izgalmas kérdések egész sorozatá­nak megvilágításával igazolja. Mi történnék akkor, ha a németek bevonulnának Londonba és kezükbe kerítenék az angol bank aranykészletét ? Mit kellene az angoloknak csinálni, ha sikerülne meghódítaniok Hamburgot? Milyen gazdasági következményei volnának annak, ha a németek kezébe jutna Calais, vagy sikerülne nekik az angoloktól elvenni gyarmataik nagy részét? Mit csinálhatnának a németek, ha Kanada vagy a Délafrikai Egyesült Államok és a transvaali aranybányák hatalmukba jutna ? Érdeke-e Nagy-Britanniának, hogy Kisázsia a német állam fen­hatósága alá jusson ? Mit csinált Németország az ötmilliárdos hadisarccal, amelyet Franciaország fizetett 1871-ben és milyen hatása volna a mai gazdasági életre, ha manapság vágna egyik nemzet ilyen eret a másikon ? A könyv első része a háborút közgazdaságtani, második része a háborút lélektani szempontokból tárgyalja. A rendkívül érdekes és aktuális 260 oldalas csinosan kiállított könyv ára fűzve 1'60 K, kötve 250 korona. Minden könyvkereskedésben kapható. x A Német-birodalom sorsdöntő órája cimmel Frobenius Hermann német alezredesnek híressé vált tanulmánya jelent meg. E füzet a háború kitörése előtt jó pár hónappal készült, eleven aktuálitásra azon­ban akkor tett szert, midőn a hadüzenetek elhangzottak. Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország érdekeit tárgyalva, gyönyörű okfejtéssel mutat rá mindazon gyújtó­pontra, amitől egy világháború tüzet foghatna. Az ellenséges hatalmak erőviszonyainak alapos mérlegelése után bámulatos előre látással fejti ki a várható nagy mérkőzés fordulatait és eredményeit. És Frobenius munkájának jóslásszerüen hangzó következtetése igaz lett. „Oly hatalmas seregek felvonulása lesz várható, aminőket az egész föld kerekén még soha sehol nem láttak." E kiváló katonai szakértőnek páratian éles­látással megirt tanulmánya megjelenése óta egyik kiadást a másik után érte. Fordította Mikes Lajos dr. Megjelent Radó Antal kitűnően szerkesztett vállalatában a Magyar Könyvtárban Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) kiadásá­ban. Ára 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom