Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-04-10 / 15. szám

alkalmazottak ugyanakkor majd hét napon át naponként 14 órát dolgoznak, nem kevésbbé fárasztó testi és szellemi munkával, mint az ipari alkalmazottak. Az egyöntetű elhatározásnak pedig senkire semmi hátránya nem lehet. Szép példa erre a könyvkereskedőknek az a mult hetekben hozott határozata, hogy az őszi iskolai-idény beálltáig üzleteiket nemhogy vasárnap délelőtt 10 óráig nem tartják nyitva, hanem a hétközbeeső ünnepeken is egész napon zárva tartják. Ha megkérdeznék őket, hogy szenvedtek-e ezáltal észrevehető hátrányokat, egész biztosan „nem"-mel felelnének. A vasárnapi záróra ellen — ha a keresk. minisztérium a zárórát kötelezőleg el nem rendelné — érvül felhozhatnák, hogy a külvárosi szatócsokat nem lehet kényszeríteni üzleteik zárva tartására s e miatt a rendes kereskedők károkat szenvedhetnének. Ez az érvelés nem állja meg a helyét. Mert nagyon valószínű, hogy a külvárosi szatócsok legtöbbje követné a zárórában a belvárosi kereskedőket, örömmel ragadván meg az alkalmat, hogy az üzleti fáradalmaktól egy napra szabadulhassanak, másrészt meg ha a szatócsok nyitva tartanának is, ebből a belvárosi kereskedőkre olyan elenyészően csekély kár háramlanék, ami igazán szóba sem jöhetne. Az a néhány hanyag gazdasszony, aki a vasárnap délutáni ozsonna-kávénál jönne rá, hogy kiürült a cukros doboza, vagy aki az esti lámpagyujtásnál venné éBzre, hogy üres a petróleumos üvegje, a maga pár fillérjével egyáltalán nem számítana azok mellett a fontos szociális és morális érdekek mellett, amelyek az üzletek vasárnapi zárva tartásához fűződnek. Mert a vasárnapi munkaszünet a jelenben nemcsak a test erejének fenntartása, az egészség ápolása szempontjából fontos, de figyelemre méltó vallási tekintetekből is. A háború felébresztette a vallásos érzelmeket, vasárnaponként zsúfolva vannak a templomok, csak a kereskedelmi alkalmazottak nem vehetnek részt — ha akarnának sem — a közös vallási gyakorlatokban. Mindezeket egybevetve, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy emberies gondolkodású kereskedőink nem fognak akadályokat gördíteni az elé, hogy az üzletek, miként a háború előtt, úgy ezentúl is vasárnap zárva tartassanak. E téren nincs semmi szükség a háborús intézkedések további fenntartására azokon a vidékeken, amelyek a háború körzetén kivül esnek. A nyugodt üzleti életet, az alkalmazottak iránti jóindulatot ezzel is dokumentálnunk kell. Nánik Pál. HETI ÚJDONSÁGOK. F elhívás! — Az árvákért. — Hazánkért, ennek szabadságáért és érettük, itthonmaradottakért életüket feláldozó hősök, vagy eltűntek, itthonmaradt önmagukkal is tehetetlen gyermekeinek különös védelembe és támogatásba való vételét a magas kormány elrendelte s a szükséges intézkedések megtételére az árvaszéket utasította. Hogy a Pápa városi árvaszék is ezen rendeletnek megfelelőleg reá ruházott kötelességét teljesíthesse, felkéri a város közönségét, hogy kisérje figyelemmel miszerint: A hadba vonult családja és gyermekei részére megállapított segélyből a kiskorú gyermekek megfelelő ellátásban, szükség esetén gyógykezelésben részesülnek-e? A segély megfelelő része tényleg a gyermekek tartására fordíttatik-e ? A harctéren elesett, vagy elhalt tisztnek, vagy legénységnek van-e Pápa város területén olyan árvája, aki megfelelő segélyben nem részesülne s ezeknek ki a gyámja? Ezeket azért óhajtja az árvaszék tudni, hogy ezen szerencsétlen árvaságra jutott gyermekeket elhagyatottságukból kiragadja, s őket a törvény és felsőbb rendeletekben részükre megállapított segéiyhez jutassa. Egyben felkéri még az árvaszék azon nemes szívű családokat, jótékony intézeteket és egyesületeket, akik ily árvaságra jutott szerencsétlen gyermekek örökbe fogadására, akár saját körükben, akár azon kivül való tartására, hajlamaiknak megfelelő szakismeretekben való kitaníttatására, a kiváló tehetségű gyermekeknek továbbképeztetésére hajlandók és képesek lennének, hogy ebbeli szándékukat a városi árvaszéknél a hivatalos órák alatt az árvaszéki előadónál jelensék be. Itt megjegyezni kívánja az árvaszék, hogy az állami gyermekmenhelyek ily gyermekek nevelését, alig számba vehető csekély havi díjazásért elvállalják. Tudatja még az árvaszék, hogy az eltűnt, vagy hadi fogságba jutott tisztek ós legénységi egyének özvegyei és kiskorú gyermekei, akik eltűnésük alkalmával katonai illeték, havi dij, vagy zsold, vagy nyugdíj élvezésében állottak, ezen ellátásban mindaddig részesülnek, mig a férj, illetőleg az atya elő nem kerül, vagy törvényesen holtnak nem nyilváníttatik. Mindezeket, midőn az árvaszék minden szép és nemesért lelkesedő városi közönségünk tudomására hozza, bizton remónyli, hogy mindazon eseteket, ahol hadban elesett, eltűnt, vagy hadifogsagba jutott honfitársaink itthonmaradt árvái nem részesülnek azon ellátás, nevelés, gondozás és segélyben, melyet nekik a törvény és a kormányhatósági rendeletek biztosítanak, ezen árvaszéknél, ennek előadójának a hivatalos órák alatt tudomására hozzák, ahol a kiskorúak érdekében a kellő intézkedések azonnal megtétetnek. Megköveteli ezt tőlünk a haza, melynek szabadságáért a meghalt hősök életüket áldozták. Pápa r. t. város árvaszéke : Mészáros árvaszéki elnök. — Személyi hir. Németh István, dunántúli ref. püspök, f. hó 6-án, kedden, hivatalos teendők végeit városunkban tartózkodott. — Kitüntetés. A király elrendelte, hogy az ellenség előtt tanúsított kitűnő ós önfeláldozó magatartása elismeréséül dr. Domonkos Géza 18. népfelkelő gyalogezredbeli főorvosnak legfelső dicsérő elismerése tudtul adatik. A szép kitüntetés hírét örömmel fogadták városunkban s mindenfelől üdvözletekkel halmozták el jeles földinket, ki éppen a napokban kapott betegsége miatt négy heti szabadságot s már a hét elején haza is érkezett városunkba a kárpáti harctérről. — Katonai előléptetések. A király Szabadhegyi Elemér népfelkelő főhadnagyot századossá, dr. Vécsey Tamás népfelkelő hadnagyot pedig főhadnaggyá nevezte ki. — Uj hadnagy. Manheim Ármin, ki ez idő szerint közel fél évi harctéri szolgálat után betegen fekszik a Baden bei Wieni katonai kórházban, népfelkelő hadnaggyá neveztetett ki, — Hősi halál. Egy kedves ós sokak előtt ismert főiskolai tanulónk haláláról értesítenek bennünket. Hetessu Lajos, az itteni theológia akadémia másodéves növendéke, a kárpáti harcokban, mult hó 26-án hősi halált halt. Másik tanulótársával, Járdánházy Bélával ketten voltak azok, akik soroztatásuk alkalmával nem kívántak élni a papnövendókeknek nyújtott kedvezménnyel, ők a harctérre kívánkoztak, hogy vérükkel pecsételjék meg honszerelmüket. Az egyikök, Járdánházy Béla, nem régen sebesülten tért vissza, a másik Hetessy Lajos, pedig ott maradt örökre a csatatéren. Az egyik szemén át ment a fejóbe a golyó s azonnal meghalt. Két szerető bajtársa temette el: Tamás Károly és Merétey Sándor, szintén nem rég főiskolánk volt tanítványai. A megdicsőült hős halott sirján örök repkény virul, melyet a szerető szülők, tanárok, iskolatársak és ismerősök könnyűi öntöznek. — A béna katonákért. A miniszterelnök intézkedésére az egész ország minden nagyobb városában a jótékony egyesületek közreműködésével olyan műhelyt állítanak föl, ahol a béna katonák új foglalkozásukhoz megfelelően kiképeztetnek. — Eljegyzés. Müller Béla Máv. mozdonyvezető, eljegyezte Eszlinger Margitkát Pápán. — Közélelmezésünk. Április 11-ón veszi kezdetét közélelmezésünk új rendje. E naptól kezdve csak névre kiállított utalványok alapján lehet nálunk is lisztet vagy kenyeret kapni. Dr. Fehér Dezső — kit a városi tanács a közélelmezési iroda vezetésére kórt fel — a közélelmezési bizottság egyik legutóbbi ülésén terjesztette elő javaslatát a lakosság élelmezésére nézve. 3569 család adott vallomási ivet 15839 egyénről s a bejelentett készletek ós a város által szerzendő gabonamennyiség csakis az esetben biztosítják közélelmezésünk zavartalan menetét, ha egy-egy személy sem fogyaszt többet hetenkint Vb kg- főző- és l

1/™ kg. kenyérlisztnél. A számítás arra van alapítva, hogy mindenki a részére szükséges lisztmennyiséget felényi tengeri liszttel keverve fogja használni. Az első három hétre szóló utalványok már elkészültek s azok átvétele végett a közélelmezési irodában kell jelentkezni. Akiknek készletük van, azok mindaddig nem kapnak utalványt, mig e készletük havi 6 kg. fogyasztás mellett tart, ezek csak tengeri lisztre kapnak utalványt. Minthogy Spitz Márk a liszt elárusitására nézve megegyezésre jutott a lisztkereskedőkkel, mindenki a kapott utalványok alapján annál a kereskedőnél vásárolhatja a lisztet, akinél eddig szokta lisztszükségletót beszerezni és pedig a hatóságilag megállapított árakon. E rend szigorú betartása esetén közólelmezósünk az új termésig biztosítottnak tekinthető, de komoly szükség van arra, hogy közönségünk kellő önfegyelmezéssel tartsa magát a szabályokhoz s a saját érdekei mellett szem előtt tartsa a köz érdekeit is. — Színtársulatunk. Győr város tanácsa átiratban kérte a várost, hogy a Patek-féle színtársulat számára a színházat engedje át. Szinügyi bizottságunk pénteken foglalkozott az átirattal s minthogy a mai viszonyok között nincs semmi kilátás arra, hogy a társulat exisztenciája biztosítva lenne, a bizottság nem javasolta a színház átengedését. — Nyugalomban. Dolla Ferenc, a dákai leformátus egyház közszeretetben állott tanítója, agg korára való tekintettel nyugalomba vonult, s fiához, Bolla József görzsönyi lelkészhez költözött. A nyugalomba vonult tmító 39 évig működött a szóp, de sok türelmet, szeretetet, önfeláldozó munkát kivánó néptanítói pályán, s ennek a hosszú időnek nagyobb felét, 23 esztendőt a dákai ref. egyház szolgálatában töltötte el, maradandó nyomokat hagyva az egyház történetében. Mint ember is, előzékeny, rokonszenves modoráért az egész község, s a vele érintkezők osztatlan tiszteletét birta. — Szép ajándék a sebesülteknek. Szalóky Géza, nemesszalóki földbirtokos, a húsvéti ünnepekre, a pápai hadikórházak sebesültjeinek 100 K-át adományozott. Ebből az összegből a hadikórházakban ápolt 4 nemesszalóki sebesült kapott fejenként 5—5 K-át, a megmaradt pénzből pedig 900 drb. szivart ós 1800 drb. cigarettát vettek és osztottak ki a beteg katonáknak, úgy hogy mindegyiknek 1 szivar ós 2 cigaretta jutott a nemeslelkü ajándékból. — Sebesültjeink húsvétja. A feltámadás ünnepe sebesült katonáinknak is hozott örömöket. A nemeslelkü honfiak ós honleányok nem feledkeztek meg a harctér itt ápolt hőseiről s foszlós kaláccsal, izes sonkával, finom borral, szivarral, cigarettával kedveskedtek nekik, az élelmező konyhák pedig a szokottnál válogatottabb, ünnepi ebéddel tették rájuk nézve emlékezetessó e nagy napot. — Halálozás. Bárka József helybeli ismert rézműves iparos, akinek jó és szóp munkáit messze vidéken is kedvelte a közönség, e hó 7-én életének 57., házasságának 30. óvóben rövid szenvedés után elhunyt. Temetése nagy részvét mellett csütörtökön délután ment végbe. Gyászolják: özvegye, szül. Szeglethy Gizella, gyermekei: József, Gizella férj. Schwáger Károlyné és Imre. (A temetést Gsoknyay Dénes első pápai temetkezési vállalata rendezte.) — Szállítják a kukoricát. A város lisztszükségletének biztosítása céljából szüksóglendő kukorica tárgyában a Magyar Általános Hitelbank értesítette a városi tanácsot, hogy az engedélyezett 24 waggon kukoricát három részletben fogja Pápára szállítani.