Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-03-13 / 11. szám

tók a gyűlés résztvevői úgy a szónokot, mint az új alispánt. Ezután a megüresedett főjegyzői állás betöl­tése következett. Erre az állásra dr. Bibó Károly választatott meg Huszár Gyula zirczi főszolgabíró­val szemben, aki 79 szavazatot kapott. Dr. Bibó Károly szintén nyomban letette az esküt s rövid beszédben köszönte meg a törvényhatóság bizal­mát. Az aljegyzői állások választás nélkül automatikus előléptetés utján töltettek be; első aljegyző dr. Horváth Lajos, második aljegyző Keczer Imre lett, a megürült harmadik aljegyzői állást pedig Porubszky Elemér nyerte el. Most az ülés legizgalmasabb részlete, az enyingi főszolgabírói állás betöltése jött sorra. Az egész vármegyét hetek óta foglalkoztató választás óriási meglepetést hozott. Ugy Kör­mendy Béla zirczi tb. főszolgabíró, mint Kenessey Pongrác enyingi tb. főszolgabíró pártját egyfor­mán erősnek hitték és a szenzáció erejével hatott a több, mint egy óráig tartó választás­nak az az eredménye, hogy Körmendy Béla 165 szavazatot kapott dr. Kenessey Pongrác 88 szavazatával szemben. A választás befejezése után ismét dr. Szász Károly szólalt fel s magas szárnyalású szép beszédben köszöntötte az új főszolgabírót, különösen mély hatást keltve beszédének ama részével, melyben az enyinyi járás üdvözletét tolmácsolta, s arról biztosította az új főszolga­bírót, hogy az enyingiek bizalommal és kipróbált képességei iránti legjobb várakozással fo­gadják. Körmendy Béla meghatottan köszönte meg a bizalmat és formás szép beszédben tett fogadalmat arra, hogy járásának minden érde­két fel fogja karolni. Ezután még Takách Jenőt, Takách Ádám árvaszéki elnök fiát választották meg szolgabírónak és csakhamar kiürült a te­rem s alig néhány bizottsági tag jelenlétében történt meg a központi választmány régi tag­jainak újból való megválasztása, amivel az ülés véget is ért. Városunkból és járásunkból majdnem az összes bizottsági tagok megjelentek a gyűlésen. Pénzintézeteink közgyűlése. in. A részvényeseknek szokatlanul nagy ér­deklődése mellett folyt le mult vasárnap dél­előtt 10 órakor a Pápa városi és vidéki Takarék­pénztárnak közgyűlése. Baranyay Zsigmond vezérigazgató elnökölt az ülésen, s a jegyző­könyv vezetésére dr. Kende Ádám ügyészt, míg ennek hitelesítésére dr. Antal Géza és dr. Fehér Dezső részvényeseket kérte fel. Igen érdekes volt az elnök megnyitó beszéde, mely rámutatott arra, hogy az intézet 37 évvel ezelőtt szintén háborús esztendőben alakult s a ma szemünk előtt folyó világháború csirái épen abba az esztendőbe, a boszniai okkupació évébe nyúlnak vissza. Az 1878-iki háborús esztendő súlyos válságot hozott az intézetre; de mivel az intézet megteremtését igazi köz­szükség idézte fel, az alaptőke akkori deval­válása ellenére is csakhamar a fejlődés és virágzás útjára tért az intézet s ma, mikor már közel egy milliónyi vagyona van a takarék­pénztárnak, a mostani világháborúnak krízisén könnyen evezett át s a jelentékeny, mintegy 24.000 K át tevő leírások ellenére is csak 1400 K-ával kevesebb nyereséget ért el, mint az előző esztendőben. Majd részletesen ismer­tette az intézet mult évi működésének egyes kiemelkedő mozzanatait s az összes jelenlevők általános helyeslése fogadta a szép beszámolót. Dr. Kende Ádám referálta a napirendre kitűzött egyes pontokat, elsősorban az igaz­gatóság ós felügyelő bizottság jelentését a mult évi üzletről és a mérlegről. A részvényesek nevében dr. Lövy László szólalt fel, ki szintén történelmi reflexiókkal kezdte beszédét s ki­emelte, hogy 1873 óta nem voltak a mostanihoz hasonló válságos pénzügyi viszonyok, s ha az intézet ennek ellenére is fényesen megállotta helyét s teljes mértékben ki tudta elégíteni a hozzá fordulók hiteligényeit, ebben az igaz­gatóság ama bölcs előrelátásának most meg­érett gyümölcsét kell látni, hogy 2 évvel ezelőtt az alaptőkéjét félmillióra emelte. Az igazgató­ság előrelátásának jelét látja abban a helyes intézkedésben is, hogy az idei tiszta nyereség közel 10°/ 0-ával már segítségére ment a jövő évnek, mely a háború válságos hatásait bi­zonyára a mostani évnél is súlyosabban fogja érezni. Indítványa folytán a részvénytársaság köszönetet szavazott az igazgatóságnak, fel­ügyelő bizottságnak és a tiszti karnak. Egy­hangúlag elfogadták a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot is s ennek alapján 18095 K 36 fillérrel dotálták az immár 420 000 K át tevő tartalékalapot, 40.000 K-át osztanak ki a részvényesek között (épúgy mint tavaly: rész­vényenként 32 K át). Jutalékokra 16.512 K 50 fillért, jótékony célú adományokra 720 K-át fordítanak, 7873 K 19 fillért pedig az 1915. év számlájára visznek át. Ezután következtek a választások, Kis István, Kohn Miksa Mihály és Blau Henrik részvényesekből álló szavazat­szedő bizottság előtt. Az összes szavazatokkal újból megválasztották az igazgatóság tagjaiul dr. Balla Róbert, Baranyay Zsigmond és dr. Kende Ádámot, a felügyelő bizottságba pedig Bélák Lajos, Langraf Zsigmond és Marton lg. L. rendes-, továbbá Pfeiffer Ignác és Tauber Géza póttagokat. Ezzel az ülés véget őrt. HETI ÚJDONSÁGOK. — Március 15-iki ünnepélyek. 1848 március 15-ike évfordulóját a háború zivatarai­ban is megünnepeljük, hogy az 1848 iki legendás események felidézésével élesztgessük a haza­szeretet szent tüzét. Mult héten közöltük az áll. tanítóképző ünnepélyének műsorát, most pedig a következő ünnepélyekről adunk hirt : Az evangélikus nőegylet a gyülekezet tanács­termében a nagy nap előestéjén, március 14-én esti órakor hazafias ünnepséget rendez. Megnyitó beszédet mond Mesterházy László másodlelkész, ünnepi szónok pedig Endreffy János lajoskomáromi ev. lelkész lesz. Szaval­nak Tóth Sándor és Szutter Béla, két számmal közreműködik a tőiskola énnekkara is. Az önkéntes adományokból befolyó összeget az ev. nőegylet nemes céljaira fordítják. — A ref. nönevelő intézet emlékünnepét március hó 15-én d. e. V4IO órakor tartja az intézet dísztermé­ben. Petőfi forradalmi költészetéről felolvas Schönfeld Piroska, szavalnak Stricker Etelka és Szilárd Boriska, szólót énekel Erdélyi Edit, zongoráznak Singer Margit, Módra Ilonka és Lenke. — A ref. főiskolai képzőtársulat idén is két részből álló ünnepet rendez. 15 én d. e. V2H órakor a honvédszobornál, hol beszédet Falussy Gusztáv tart, este órakor az ev. gyülekezet dísztermében, hol a megnyitó beszédet dr. Kapossy Lucián, az ünnepi beszédet Bakó Béla mondja. Szavalnak Szutter Béla és Tóth Sándor, a főisk. énekkar pedig Petőfi Csata­dalát adja elő. A veszprémi szinpártoló egyesület a szín­házban március hó 14 én d. e. órakor hazafias ünnepélyt rendez, melyen a többek között dr. Vérte:>y Gyula kir. tanfelügyelő Márciusi hangulatok cim alatt tart előadást. — Kitüntetés a harctéren. Resch Kálmán honvéd főhadnagyot, Resch Lajos helybeli volt uradalmi főkertész derék fiát, a harctéren tanú­sított hősies viselkedéséért a hadi ékítménnyel ellátott harmadik osztályú katonai érdemkereszt­tel tüntették ki. A kitüntetett főhadnagy mint hadnagy kezdette meg a háborús szolgálatot, s a harctéren léptették elő főhadnaggyá is. — A polgári őrségről. A polgári őrség, amely olyan derekasan vegezte dolgát a város közbiztonsága érdekében, a folytonos bevonulá­sokkal alaposan megfogyatkozott, s ha a köz­hasznú intézményt tovább is fenntartani akar­juk, okvetlen segítsegére kell sietni azoknak, akikben él városuk iránt a polgári kötelességek érzete. A polgári őrség buzgó parancsnoka, dr. Kapossy Lucián, mindent elkövet, hogy ne érje az a blamázs városunkat, hogy a polgári őrséget fenntartani nem tudjuk, s a héten felhívást intézett a Lloyd-tár>ulat, az ipartestület, az alsó- és felsővárosi olvasókörök elnökségeihez, hogy tagjaikat buzdítsák a polgári őrségbe belépésre. Hisszük, hogy a felhívásnak meg lesz a kivánt eredménye. A polgári őrség külön­ben egyik közelebbi vasárnapon gyűlést tart, melyen az újabb belépések számától teszi függővé fennmaradását. — Hangverseny a sebesültek javára. Mint értesülünk, a papai ref. nőegylet e hó 25-én hangversenyt rendez a sebesültek javára. — Népkonyháink. Egykoron épen e lapok hasábjain kellett éveken át tartó tollharcot foly­tatni, majd a képviselőtestület üléseiben is hosszú vitákat provokálni, mig végre megvaló­sult a népkonyha, még pedig nem is egy, de kettő. Ez a két emberbaráti intézmény a mos­tani súlyos időkben állotta ki a tüzpróbát s tett tanúságot arról, hogy a szegénysegélyezésnek mily helyes és célszerű módja a népkonyhái élelmezés. Ha azt a pénzt, amit a két nép­konyha ez idén elköltött, készpénzsegély gyanánt osztották volna ki, vájjon mennyi került volna abból illetéktelen célra és helyre, talán egye­nesen a pálinkás boltokba, azt mindenki tudja, ki szegényügyünk iránt érdeklődik. Ámde soha oly nagy szolgálatot a népkonyhák nem tettek, mint az idén, amikor annak rendes látógatóin kivül a háború által sújtottak sok százai kap­nak ott ellátást. Számtalan hadbavonultnak családtagjai és hazátlanná lett menekültek kaptak ott pompás ellátást. Vajha minden ember­barátunk figyelmét és jó szivét rá tudnánk irányítani úgy a városi, mint az izr. népkonyhára, melyek valóban megérdemlik a legbőkezűbb támogatást. Az izr. népkonyhának sok kimutatá­sát közöltük már a beérkezett adakozásokról, de ezenfelül a természetbeli adományok is elég bőven érkeztek. A mult heti purim ünnepre valósággal lakodalmi ebédet adott az ott étkező mintegy 120 egyén számára ez intézmény leg­nagyobb pártfogója özv. Blau Adolfné, kinek bőkezűségét és nemeslelküségét az összes meg­vendégeltek áldva emlegették. — A sebesült katona és a király. Nyáry Ferenc helybeli népzenész, a cs. és kir. 19. gyalogezred tizedese, vitézül harcolt az északi harctéren, s megsebesülve Pápára került a bencéseknél levő hadi kórházba. Nyáry, amellett, hogy kitűnően kezeli a vonót, ügyes rajzoló is, s a kórházban megrajzolta jóságos öreg királyunk arcképét, mit hódoló sorok kíséreté­ben felajánlott a királynak. A napokban aztán a hadikórház parancsnokságához levél érkezett Őfelsége főhadsegédétől Paar gróftól, amelyben tudatja, hogy az alattvalói hódolat megnyilat­kozását és a küldött arcképet a király kegye­sen fogadta, s elismerése jeléül saját pénz­tárából 50 korona ajándékot utalt ki Nyáry Ferencnek. Mondanunk sem kell, hogy a sebe­sültek között nincs most boldogabb ember Nyáry Ferencnél. — Bemutató szemlék. A katonai be­mutató szemlek a felsővárosi ovodában kedden kezdődtek városunkban. Három napon át tar­tott a Papa városi népfölkelők szemléje, attól kezdve pedig a járásiak szemléje folyik. A fiatal népfölkelők lelkesedéssel és örömmel mentek a szemlebizottság elé, s szinte restelkedett, akit nem találtak katonai szolgálatra alkalmasnak. Megállapíthatjuk azonban, hogy ilyen kevés akadt közöttük. Különösen a középiskolák és a tanítóképezde felső osztályaiból kikerült nép­felkelők testi fejlettségéről nyilatkozott elis­meréssel a bizottság. Nagy nemzeti erőt kép­visel ez az ifjúság, s csak növeli reményünket, hogy az orosz kolosszust végül is le fogjuk gyűrni. — A szemlebizottság tagjai egyébként a következők voltak: Pokomándy Gyula honvéd százados, dr. Mesterházy Imre honvéd ezred­orvos, Kiss Elemér cs. és. kir. százados, Kemény Bela v. tanácsos. — Kitüntetett őrmester. Petrovics Ferenc cs. és kir. 26. gyalogezredbeli őrmestert, ki jelenleg a helybeli vöröskereszt-egylet kórházá­ban teljesít felügyelő altiszti szolgálatot, s ki a háború elején a Dankl-féle hadseregnél szol­gált mint szakaszparancsnok s e minőségében az ellenség előtt példaadó hősies magatartást tanúsított, Dankl hadseregparancsnok a leg­felsőbb szolgálat nevében sajátkezű aláírásával ellátott dicsérő okirattal tüntette ki. — Halálozás. Barcza István, az evan­gélikus gyülekezet egyházfija, csütörtökön délben hosszas szenvedés után, életének 63-ik évében elhunyt. A boldogult régi idők óta szolgálta az evangélikus egyházat, s becsületességéért, oda­adó hűségéért nemcsak elöljárói, de az egész gyülekezet osztatlan tiszteletét birta, ennélfogva igen sokan fogadták őszinte részvéttel halálának hirét. Temetése szombaton délután lesz. — A Pápai Leányegyesület értesíti az érdeklődő közönséget, hogy tudakozódó irodáját saját helyiségébe helyezi át. Nyitva van minden kedden és pénteken d. e. 9—12 és d. u. 2—5-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom