Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-10-30 / 44. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÓEÖ8 E NT DRB. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A tej. Valódi tejinség van Pápán. Korántsem hoznak városunkba annyi tejet, amennyi a lakosság szükségletét fedezné. Minden újságban lehet olvasni, hogy hazánk minden városában ugyanez az állapot uralkodik. A tejinségnek bárom oka van. Az első az, hogy sok százezer tehenet levágtak katonáink élelmezése céljából. Ennek 'folytán a tehenek száma megapadt és a tejprodukció sokkal kevesebb. A második ok az, hogy nem elégséges a takarmány és ennek valamennyi fajtája nagyon drága, úgy, hogy a teheneket nem tudják jól táplálni, miáltal kevesebb tejet adnak. A harmadik ok az, hogy a főváros és talán még több nagy város, ahol szintén nagy a tejinség, beutaztatták az egész országot oly célból, hogy a nagyobb tejtermelökkel szerződést kössenek, hogy a tejet ezentúl nem úgy, mint eddig a legközelebbi városba, hanem Budapestre küldjék és ezeket azzal nyerték meg, hogy drágábban fizetik a tejet, amint eddig eladták. Sok ily nagy tejtermelő a mi vidékünkön is ilynemű szerződést kötött és most már naponta a fővárosba küldik a tejet; így támadt a tejinség városunkban. Ennek szükséges következményét már érezzük, mert a tej literje máris 34 f-re emelkedett és bizonyos, hogy már a legközelebbi időben még drágább lesz. Egy másik következménye pedig az, hogy valamennyi tejtermék: a tejfel, a vaj, a turó és a sajt roppant drága, sőt ezentúl alig lesz kapható. Pedig a tej nélkülözhetetlen táplálék, különösen a kis gyermekek és betegekre nézve és semmi más táplálék által nem pótolható. Van több betegség, hol tejkúra a legjobb orvosság, ilyenkor minden más élelem kizárásával a beteg csakis tejjel táplálkozik. Erre a célra naponta 3—4 liter szükséges. Ilyen gyógymódot most alig lehet keresztül vinni. De meglehetősen vége van a kávé-ozsonának is a háború megkezdése óta nagyon is elterjedt kávé-vacsorának. Ha tejről beszélünk, ez alatt mindig tehéntejet értünk. De használják az emberek más állatok tejét is, így a bivalytejet, a birkatejet, kecsketejet. A különféle állatok teje vegyileg ugyanazon alkatrészekből áll; ide értve az embertejet is. Van a tejben 87% viz és 13% szilárd anyag. Ezen 13% áll kazeinből, fehérjéből, zsirból, cukorból és különféle sókból, főkép foszfor és kálisókból. De ezen szilárd alkatrészek különféle mennyiségben vannak az egyes állatnemek tejében és ezen különbség adja meg a tejfajoknak különféle izét. Minden időben hamisították a tejet; sokkal inkább megtörténik ez most, mikor a tej oly iszonyú drága. A legkönnyebb és leggyakoribb bamisitás a vizzel való keverés, miáltal a tej táplálékereje nagyon csökkenik. Ha még mindig tiszta vizet öntenének a tejhez, az még nem volna oly nagy baj. De megtörtént már sokszor és ezután is megtörténhetik, bogy oly vizzel szaporítják a tejet, melyben többféle betegségnek csirái vannak; az ilyen tej veszedelmes, mert ezek által az illető egyén megbetegedhetik. A vizzel való hamisítást nagyon könynyen ki lehet mutatni a galattóméter segítségével. A rendes tejnek fajsúlya 1034. Minél több vizet töltöttek hozzá, annál kevesebb lesz a fajsúlya, úgy, hogy a leolvasásnál már meg lehet állapítani biztonsággal, mennyi viz lett hozzátöltve a tejhez. Ezenkívül hamisítják a tejet szóda, krétaés gipszliszttel, valamint gabnaliszttel is; ezeket is kémiai vizsgálat utján könnyen ki lehet mutatni. Ha valakinek rendes tej helyett lefölözött tejet adnak, amely nem oly tápláló, azt nem lehet hamisításnak nevezni, hanem csalásnak. Az a kérdés most már, hogy segítsünk városunk lakosságának tejszükségletén ? Én nem tudok erre jobb szert, minthogy Pápán is behozzuk a tej utalványt, mint ez már sok városban különösen Németországban és Ausztriában, meg van. A városi hatóság az összes lakosság személyi állapotát vétesse föl. Ki kell mutatni, hogy minden családban hány kis gyermek és hány beteg van. Valamennyi tejet, úgy a helybelit, mint a vidékit a vámnál foglaltassa le és összpontosítsa az élelmezési irodában. Az elosztásnak úgy kell történnie, hogy első sorban azok a családok kapjanak tejet, ahol kis gyermekek és betegek vannak. Még pedig úgy, hogy minden gyermekre és betegre naponként legalább 1 liter, vagy 1 Va liter jusson. Ha a többieknek kevés jut, vagy semmi, azt ebben a háborús világban el kell türniök és pótolniok kell — amint lehet is — mással. Majd a háború is el fog múlni és akkor helyre fog állani a régi állapot. Dr. Lővy László. Yárosi közgyűlés. Október 23-án rövid tárgysorozattal ugyan, de mégis elég hosszantartó ós érdekes közgyűlés volt a városházán, melynek fő tárgya volt a harmadik hadikölcsönhöz 350.000 K-ás jegyzéssel való hozzájárulás- Az elnöklő polgármester Braun Ármin, dr. Bereczk Gyula, Hajnóczky Béla, dr. Lakos Béla és Pető József képviselőket kérte fel a jegyzőkönyv hitelesítésére s ezután jelentést tett arról, hogy gróf Esterházy Jonő szép levélben köszönte meg a városnak hozzáintézett üdvözletét. A közgyűlés a lapunkban közzétett gyönyörű levélért viharos éljenzéssel adózott a kiváló főúrnak. Nagy Sándor a miatt interpellált, hogy mivel a mostani viszonyok között nem lehetett őszi gabonát vetni, hajlandó volna-e a város az iránt intézkedni, hogy a kormánytól tavaszi gabonát kapjunk. Polgármester készséggel megígérte, hogy ez ügyben a Vármegyei Gazdasági Egyesület utján meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Dr. Lakos Béla napirend előtt szóvá teszi a város közélelmezésének bajait s mivel fontos közérdeknek tartja azt, hogy Horváth István sertéskereskedő a várossal kötött szerződését 400 drb. sertésnek szállítása iránt biztosíthassa, indítványozz*, hogy Horváth István felmentése érdekében a képviselőtestület küldöttséget menesszen a belügyminiszterhez. Indítványát egyhangúlag elfogadták. Nagyon röviden végeztek a tárgysorozat első pontjával és magállapították az 1916. évi virilisek névsorát, miként az lapunk más helyén látható. A városi tanács ama javaslatánál, hogy a hadbavonultak családtagjainak segítésére tavaly megszavazott összegnek mintegy 10.000 K-át tevő fel nem használt részét a népkonyhák segítésére bocsássák a tanács rendelkezésére, először Oyurátz Ferenc szólalt fel ós melegen pártolta a tanács javaslatát. Ezután Hajnóczky Béla ismertette a városi népkonyha mult évi működésének számadatait, melyek szerint a népkonyha mult évi kiadásai meghaladták a 20.000 K-át, amelyből 56000 ebéd lett kiszolgáltatva. Ezután dr. Hoffner Sándor ismertette az izr. ingyennépkonyha működését. Ez az intézmény az elmúlt évben az előző éveknek alig 2000 K-ás költségvetésével szemben mintegy 6000 K-át költött jótékony célra a szintén nagy értéket képviselő természetbeli adományokon kivül. A népkonyhán 20-000-nél több ebédet adtak ingyen s ezen kivül mintegy 1800 K készpénzadományt is osztottak ki. — A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a kérdéses 10.000 K-át a két népkonyha szükségleteire rendelkezésre bocsátja és pedig 75°/<r

ot a városi ós 25% ot az izr. népkonyha számára. —• Egyúttal a közgyűlés Lövy László indítványára köszönetet szavazott a két népkonyha vezetőinek. A hadikölcsönjegyzés ügyét dr. Hoffner Sándor tiszti ügyész referálta s kifejezést adva a városi tanács hazafias gondolkodásának, ismertette a helybeli pénzintézetekkel folytatott tárgyalások eredményét, javasolta, hogy a Pápai Takarékpénztárnál 200.000 K, a Pápa városi ós vidéki Takarékpénztárnál 100.000 K, a Pápai Közgazdasági Banknál pedig 50.000 K névértékű