Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-01-30 / 5. szám

gették csak nem is oly régen, — hanem ki kellene bővíteni és részben ingyenessé tenni, mert azt a csekély árat sem tudja megfizetni az ebédjéért akárhány család. Üdvös intézkedés volna az is, ha — amit lapunk már megpendített — a város több helyén melegedő szobákat tartana fönn. Könnyű szerrel s tekintve a hátralevő tél szigorúságának rövid voltát, nem nagy költséggel meg is való­síthatnék. Sőt hisszük, hogy a közadakozás is enyhítene a város anyagi kötelezettségén. Nem kivihetetlen eszme az sem, amely szerint a hatóság a leglelkiismeretesebben írassa össze az egész városban talált s főleg ide való s az Ínségnek kitett családokat s rajtok azzal, amiben leginkább szükséget szen­vednek, lehetőleg rögtön segítsen. Természete­sen ott, ahol a szerencsétlen állapotot a munka hiánya okozza, lehetőleg megfelelő munka nyújtásával kellene a segedelmet meg oldani. Ennek okáért ne idegenkedjék a ható­ságunk attól sem, hogy esetleg erre az időre munkaközvetítő hivataloskodást is végezzen. Nagyon helyesen járt volna el hatóságunk, ha a mi figyelmeztető szavunkra hallgatva, jó előre beszerzett volna tűzifát. Mert amin annak idején aggódtunk, ime bekövetkezett. Fakeres­kedőink nem képesek e tüzelőszert szállítani azért, mert nincs fuvarosuk elég. A tűzifa hiá­nyát nem birja teljesen pótolni a kőszén szál­lítás, különösen a mai időkben, amikor egyál­talán nehéz teheráru szállítást vasutainkon pon­tosan lebonyolítani. Az ínséges napokra való kilátás még egy hatósági intézkedés megtételét sürgeti. Ez a következő. Mivel a polgárőrségtől, úgy látjuk, húzó­doznak polgártársaink, s e miatt talán ezen ingyenes és mégis hasznos intézmény nem is működhetik soká, nehogy az egész éjjelekre gazdátlanul maradjon a város, a felvigyázatról gondoskodni kell. Mert teljes éjjelre két szem rendőrre bizni egy 21 ezer lakosú várost, való­ságos élet- és vagyonbiztonsági merénylet. S ennek a helyzetnek a további fenntartása a félős Ínséges napoknak a legveszedelmesebb rémképe. HETI ÚJDONSÁGOK. — Járási értekezlet. Sült József megye ­bizottsági tag több megyebizottsági tag óhajára f. évi február hó 5-ére járási értekezletet hivott össze Pápára, hogy állást foglaljanak a már üresedésben levő alispáni, főszolgabírói és netán megüresedő egyéb állásoknak a küszöbön álló részleges megyei tisztújításon leendő betöltése ügyében. Az értekezlet a nevezett napon dél­előtt fél 11 órakor lesz a városháza nagytermében. — Molnár Kálmán a harctéren. Még a múlt év októberében önkényt jelentkezett katonai szolgálatra lapunk szerkesztője : Molnár Kálmán s azóta türelmetlenül várta a kiképzés végét, hogy a harctérre indulhasson. Közben nagyritkán küldött haza egy-egy hangulatos szép verset, egyébként nem igen forgatta a tollat s minden ambíciója az volt, hogy a fegyverrel kezében mehessen a harctérre s a maga lángoló lelke­sedését átültethesse bajtársaiba. Most elérte vágyát s immár útban van a harctér felé. Szív­ből kívánjuk, hogy mielőbb győzelmesen, egész­ségesen, lelkesedésének, nótás kedvének teljes­ségével, ihletekkel gazdagon térhessen haza közénk. — Harctéri hősök kultusza. A háborúval kapcsolatos társadalmi és hivatalos akciók között kétségtelenül a legrokonszenvesebb és legnépszerűbb lesz az, amelyet a Hadsegélyző Hivatal kezdeményezett azzal a kegyeletes és amellett hadtörténelmi és hazafias szempontból is rendkívüli fontosságú céllal, hogy a harc­tereken hősi halált halt magyar katonák em­léke az utókor, az elkövetkezendő nemzedékek számára méltó módon megörökíttessék. A Had­segélyző Hivatal égisze alatt ebből a célból egy bizottság létesült „Hősök Emlékét Meg­örökítő Országos bizottság" cimen, amelynek elnökei Kirchner Hermann cs. és kir. altábor­nagy, a Hadsegélyző Hivatal vezetője és dr. Lukács György v. b. t. t. orsz. képviselő. Ez a bizottság igen szerencsés gondolattal akarja megvalósítani nemes célját éspedig felhívást intéz az egész ország közönségéhez, hivatalos hatóságokhoz épúgy mint magánosokhoz, hogy minden adatot, amely harctereinken elesett hőseink halála körülményeire és a harctéren tanúsított hősi cselekedeteire vonatkozik, épígy az elesett hősöknek rendelkezésére álló arc­képeit küldjék be a bizottságnak. Az ilyen­formán összegyűlő adathalmazt a bizottság hivatalosan hitelesíteni igyekszik s rendszerbe foglalva, mint a mai háború emberi dokumen­tumainak okmánytárát, a nyilvánosság rendel­kezésére bocsátja. Ez a nemes mozgalom, amely a komoly hadtörténelem számára is kétség­telenül nagyértékü becses adatokat fog ered­ményezni, de másrészt a jövő nemzedékek számára a hősi cselekedetek egész légióját fogja nemes példázatok gyanánt megörökíteni, hivatva van arra, hogy lelkes visszhangra teljen az ország egész társadalmában, főként azokban a hajlékokban, ahol ma aggódó szeretettel figyelik a harctéren küzdő családtagok sorsát és gyászolják a hősi halottakat. A Hősök Em­lékét Megörökítő Országos Bizottság ez úton hivja fel az ország közönségét, az érdekelt családokat és testületeket, hogy a fentjelzett adatokat az elesett hősök fényképeivel együtt címére (IV., Hajó-utca 16., Budapest) sürgősen küldjék be. — Halálozás. Mély részvéttel értesültünk arról, hogy Tischler Sándor nyugalmazott kir. telekkönyvvezető január 23 án meghalt. Az el­hunyt évtizedeken át volt a devecseri telek­könyvi hatóságnál telekkönyvvezető s nyuga­lomba vonulása óta városunkban telepedett le. Az elhunytban Asztalos Sándor bírósági végre­hajtó édesatyját, Strommer Mátyás kir. adótiszt pedig ipát gyászolja. Temetése 25-én volt álta­lános részvét mellett. — Közgyűlés. A pápai Lloyd társulat mult vasárnap délután tartotta évi rendes köz­gyűlését, melyen Krausz József N. elnökölt. A jegyzőkönv vezetésére Blau Henrik polgári isko­lai igazgatót, annak hitelesítésére pedig Rapoch Vilmost és Blau Sándort kérték fel. A múltév ügymenetéről az elnök és Steinberger Lipót igazgató számoltak be, az utóbbi terjesztette elő a mult évi zárószámadásokat is, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután a választások következtek Goldschmid Ödön, dr. Fehér Dezső és Lusztig Sámuel tagokból álló szavazatszedő bizottság előtt. Egyhangúlag meg­választották a régi vezetőséget, u. m. Krausz József N. t elnöknek, Steinberger Lipótot igazga­tónak, dr. Hirsch Vilmost aligazgatónak. Szám­vizsgálókul pedig Heller Józsefet, Billitz Mórt és dr. Hoffoer Sándort. A választmány tagjai lettek: Beck Zsigmond, dr. Herczog Manó, dr. Kende Ádám, Koréin Ernő, Koritschoner József, Kohn József, Kohn Miksa Mihály, Koréin Vilmos, Lőwenstein Adolf, Lázár Ádám, Lunczer Mór, Mayeisberg Salamon, Schwarcz Vilmos, ifj. Wittmann Ignác, Billitz Ferenc, Kerpel Gusztáv. — Kitüntetett huszárok. Ismét huszár­ezredünk dicsőségéről vettünk hirt, ezúttal az altiszti kar néhány tagja tűnt ki vitézségével. A hadsereg főparancsnoksága az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Gyenge József és Kozma Imre 7. honvédhuszárezred­beli őrmestereknek és Presnyák József szakasz­vezetőnek a másodosztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. — Választási elnökök. A február hó 3-án megejtendő városi képviselőválasztásokon az egyes választókerületekben a következők töltik be az elnöki tisztet: az I. kerületben Baranyay Zsigmond, a Il.-ikban Karlovitz Adolf, a IIL-ikban dr. Scheiber Jenő, a lV.-ikben dr. Hirsch Vilmos, az V.-ikben dr. Fehér Dezső. — A polgárőrség szolgálata érdekében a parancsnokság megtett minden lehetőt, ami a polgárőrök óhajának is megfelelt; minthogy éjfél utáni szolgálatra nem igen lehetett kellő számot kivezényelni : azért a polgárőrség pa­rancsnokának beadványára a városi tanács ki­mondotta, hogy a polgárőrök csak este V2IO órától éjjeli 1/ 21 óráig teljesítsenek szolgálatot, de e szolgálat csak akkor lesz igazán megfelelő, ha minden egyes polgárőr esküjének megfelelő­leg becsületből elvállalt kötelességét szíves kész­séggel teljesíti, de hogy e készség erösebbé lehessen, fölhívjuk városunknak nem polgárőr tagjait, hogy e városunkra nézve anyagi szem­pontból minden irányban üdvös polgárőrségi szolgálatra minél többen jelentkezzenek, hisz mindnyájunk érdeke, hogy városunk közbizton­ságáról tehetségünk szerint gondoskodjunk, megkíméljük városunk közpénztárát, ne emel­kedjék az adó. Felhívunk tehát mindenkit, hogy e válságos időben engedjenek a hivó szónak annyival is inkább, minthogy a polgárőrségnek lelkes sorait megritkította az újabb behívás. Pótolni kell tehát nemcsak ezek számát, hanem új tagokkal is kell növekednünk, hogy a terhe­ket megosztva könnyebben viselhessük. Nélkü­lözzük a külső városok polgárait, pedig a jelen­legi polgárőrök tekintet nélkül teljesítették a legkülsőbb utcákban is a járatokat. Jelentkez­zenek tehát minél többen, minél előbb! — Néptanítók hadiszolgálata. Másfél hónappal ezelőtt a kultuszminiszter rendeletben fölszólította az elemi iskolák igazgatóságait, hogy terjesszék föl azoknak a tanítóknak a névsorát, akiknek fölmentése okvetlen szükséges, mert hiányukban fönnakadna a népoktatás. A kultuszminiszter ez irányban tanácskozást is folytatott a honvédelmi és hadügyminiszterrel, amelynek eredményeképpen arról értesítette most az igazgatóságokat, hogy a hadi szolgálat alól nem menthet föl senkit, még az iskolaigazga­tókat sem. Az igazgatókhoz intézett leiratában a kultuszminiszter figyelmezteti a tanítókat, hogy vonuljanak be a rendes időben csapattesteikhez. Németországban sem mentették föl a tanítókat a katonai szolgálat alól s ott most negyvenezer hatszáz tanító teljesít egy kimutatás szerint hadi szolgálatot. — Levél Przemyslből. Hunkár Dénes, vármegyénk főispánja, az ostromlott Przemysli várából légi postán levelet kapott, melyben azt közlik a levélben felsorolt veszprémmegyei asszonyokkal, hogy a várban levő katona-férjeik egészségesek. — Az érdekes levelet itt közöl­jük : „Kérem az alább következő címeket érte­síteni, hogy férjeik Przemysliben élnek és egész­ségesek : Zsednai Jánosné — Mezőkomárom Márton Ferencné — Enying; György Lajosné — Papkeszi; Kuti Józsefné — Balatonalmádi; Gsécs Józsefné — Veszprém, Cséri-ut 7. sz.; Gaál Károlyné — Veszprém, Kőbányai út 1. sz.; Császár Józsefné — Nóráp; Nagy Jenőné — Urkut; Bókony Józsefné — Tüskevár. Hazafias üd­vözlettel Jamniczky Kálmán hadnagy, Jankovics Dusán hadnagy. Láttam : Szmrecsányi százados, kül. parancsnok." — Az új sorozás és deákjaink. A leg­utóbb elrendelt sorozás erősen érinti két fő­gimnázi umunk VIII. osztályának ifjúságát is, amennyib en igen sokan kerülnek közülök sor alá s valószínűleg sokan is válnak be. Akik katonákká lesznek, azokra nézve a kultusz­miniszter humánus rendeletben úgy intézkedik, hogy közülök tanulmányi tekintetben egy sem szenvedjen rövidséget. Valamennyi bevált ifjú köteles mindaddig járni az osztályába és eleget tenni iskolai kötelességének, amig bevonulása ideje el nem következik. Ekkor a VIII. osztályú katonák érettségivel egyenlő, u. n. szükség­bizonyítványt, a többi osztálybeliek pedig a saját osztályukra szóló effajta bizonyítványt kap­nak, amelyek a felsőbb osztályba lépésre képe­sítenek. Azonban — s ez jól megjegyzendő! — ha még az iskolai év közben a szolgálatból elbocsáttatnának (nem sebesülten!), akkor köte­lesek újra visszatérni elhagyott osztályukba s év végéig tovább ott tanulni. — A várm. árvaszék ügyforgalma. Az 1914. évben a vármegyei árvaszékhez beérke­zett összesen 21.526 ügydarab. Elintéztetett összesen 21.526 ügydarab, így 1914. év dec. hó 3l-én elintézetlen ügydarab nem maradt. 1914. évben arvaszéki tanácsülés volt 88. Kiadóhivatalba érkezett összesen 21.870 ügy­darab, leíratott és kiadatott összesen 21.870 drb. Nyilvántartó hivatalba érkezett összesen 1829 drb., bevezettetett összesen 1829 drb., így az 1914. évben beérkezett ügydarabok közül elintézetlen ügydarab nem maradt. — Ujabb népfölkelö-szem le. Az öreg népfölkelők után most rákerült a sor az ifjabb népfölkelőkre is. Az újabb népfölkelői szemlét elrendelő hirdetményeket már közzétették. Eszerint a 19, 20 és a 24 éves népfölkelők, vagyis az 1896., 1895. és 1891. évben született népfölkelők összeirandók és február 18-tól már­cius 24-ig jelentkezniök kell a sorozó bizottságok előtt. A szokásos fölmentések (vasutasoknak, postásoknak stb.) ezúttal is fennállanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom