Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-09-18 / 38. szám

s a rendői kapitány tegyen javaslatot a hadba­vonult rendőrök pótlása tekintetében. A szegényügyi kiadásoknál Győri Gyula melegedő szobák felállítását indítványozta, mire a polgármester kijelentette, hogy a hidegebb napok beálltával a népkonyha helyiségeit e célra egész napon át füttetni fogja. A felekezeti iskolák segélye ellen dr. Kende Ádám szólalt fel s annak törlését indítványozta. Ezzel szemben Blau Henrik kéri a segélynek további megadását, mit a többség meg is sza­vazott. Grátzer János az apácák ovodasegélyé­nek 600 koronáról 800 koronára való felemelé­sét kérte, de a közgyűlés e tételt is-változat­lanul a tanács javaslata szerint szavazta meg. A színházépítési alapra előirányzott 5000 K megszavazása ellen felszólalt dr. Kende Ádám s kérte, hogy az idén kivételesen a háború által reánk parancsolt takarókosságból e tétel töröltessék. Dr. Hoffner Sándor figyelmeztet arra, hogy ez az 5000 K évi hozzájárulás a színháztérnek a református egyház részére tör­tént átengedésekor mintegy paktum gyanánt éppen dr. Kende Ádám indítványára lett meg­szavazva -s a tétel mostani törlését később precedensnek tekintenék a hozzájárulás teljes elejtésére, holott a várost szerződés kötelezi színház építésére. Miután dr. Kende Ádám indít­ványát visszavonta, a közgyűlés megszavazta a tételt. Ezek után már gyorsan végeztek a költség­vetés többi tóteleivel s a tárgyalások eredménye az lett, hogy egész terjedelmében minden változ­tatás nélkül elfogadták a városi tanács javas­latait. A jövő évi pótadó tehát 78 7% l es z» vagyis 7'8%-kal több, mint az idén. Drágasági pótlék. A napirend többi tárgyai közül egyedül csak a drágasági pótlék ügye adott nagyobb vitára alkalmat. Győri Gyula törvénytelennek tartja az ügynek napirendre tűzését, holott az ügy korábbi tárgyalása óta még nem telt el három hónap. Helyteleníti a pénzügyi bizottság eljárását, hogy azoknak is ajánlja a drágasági pótlék megadását, akik azért nem is folyamod­nak. Elismeri egyébként, hogy vannak a városi alkalmazottak között, akik rászorultak a város segítségére, de az amugyis súlyos annyagi válságban levő várost nem lehet terhelni olyan tisztviselők drágasági pótlékával, kik nagy vagyon­nal és nagy jövödelemmel rendelkeznek. Sem az állam, sem más intézetek nem adnak drága­sági pótlékot a magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselőknek. Ne drágasági pótlékot adjunk tisztviselőinknek, hanem segedelmet, akik kérik és azoknak is anyagi helyzetüknek megfelelő mértékben. Dr. Hoffner Sándor tiszti ügyész felolvassa a szervezeti szabályok ama rendelkezéseit, melyek szerint három hónapon belül is újból tárgyalható a közgyűlésen bármely ügy, ha a városi tanács annak sürgősségét újból kimon­dotta s noha a közgyűlési meghívóban csak a folyamodó tisztviselők kérvényének tárgyalása volt jelezve, mégis tárgyalható a pénzügyi bizottságnak az a javaslata, hogy minden tiszt­viselő kapjon drágasági pótlékot, mert rendes közgyűlésen minden indítvány tárgyalható, mely 24 órával korábban bejelentetett. Sarudy György polemizált Győri Gyulával és lehetetlennek tartja annak vizsgálását, hogy a tisztviselőknek mennyi magánvagyonuk van. A drágaságot egyaránt érzi a kishivatalnok, valamint a magasabb osztályba tartozó tiszt­viselő is, akivel szemben a megélhetésnek magasabb követelményei vannak. A személy­válogatás pártoskodásra s így igazságtalanságra vezetne, s azért egyaránt meg kell a drágasági pótlékot adni minden tisztviselőnek. Bornemisza József csak a 2000 K-ig ter­jedő fizetések után hajlandó a drágasági pót­lékot megszavazni. Dr. Kende Ádám: Az összes tisztviselőknek meg kell adni a drágasági pótlékot, mert a középfizetésü hivatalnokok megélhetése aránylag nehezebb, mint a rendőröké és kocsisoké, kik kertjükből a maguk munkaerejével házi szükség­leteik egy részét könnyen előteremthetik. Baldauf Gusztáv indítványt tesz az iránt, hogy a kilencedik fizetési osztályig bezárólag szavaztassák meg a drágasági pótlók, mig Blau Henrik igazságtalannak tartaná, hogy éppen az az öt tisztviselő mellőztessék, kik a mai fokozott munkában a legfelelőssógteljesebb mun­kát végzik. Ezután a polgármester szavazásra tette fel a kérdést s a szavazásnak eredménye az lett, hogy 17 szavazattal 10 szavazat ellen el­fogadták a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint 1200 K-ig 12%, ezt meghaladó fizetés­nél pedig 8% lesz a drágasági pótlék. Egyél) ügyek. Ezután minden vita nélkül elfogadták az állandó választmány javaslatát, mely szerint sem az apáca-zárdától a Korvin-utcáig vezető aszfaltjárdát, sem az Erzsébet-városiak által kért földalatti csatornát ez idő szerint nem csináltatják meg. Ezzel a közgyűlés berekesztetett. ESTERHÁZYAK. (Legenda.) — A „Társaság" aug. 12-iki számából. — A véres harcnak, véres napnak Most lett csak vége napnyugtával. A föld borítva véges-végig Temetetlen, hideg hullákkal. Hősök virága hullott itt el; Tavasza, nyara daliáknak — Kik erre jönnek majd temetni, Halál rózsás kertjében járnak. A többi között feküdt ö is : Kapitánya a hős csapatnak. Elhulltak mind, de valamennyi Egy életért száz halált adtak. A többi között feküdt ö is: Kis buzogánya hűlt kezébe, A kelő hold szelíden, lágyan Szemfedőt szőtt fáradt szemére. Holt dalia halovány arcát Holdsugár-szemfedő takarja, S egyszerre csak a halott mintha Megmozdult volna ott alatta. Kezét a homlokához kapta, S üdvözölte akiket látott: Antal, a kuruc generális Mentésen, süvegesen állt ott, S r mellette: Bem apó huszárja, Óbester : Esterházy Kálmán, S a generális halkan így szólt: Gyerünk, az Ur odafent vár mán! S Pál gróf felkél csendesen, lassan. A véres seb sajog még mellén; Még tántorog, még lassan lépked Es vér csurog végig a mentén. A vércseppek földre peregnek. De ahova hull egy-egy cseppje; Mindenik cseppből rózsa nyílik, S az ut végig rózsákkal szegve. Megy három hős az ZJr elébe. Piros rózsák közt mennek, mennek . . . Üveges szemek újra látnak, 8 a friss sebek frissen hegednek. Piros rózsák közt, piros uton, Halványan megy három levente — Es fejük felett mintha három Ragyogó fénykorona lenne . . . Yértesy Gyula. Nagyszerűen bayált a harctéren küzdőknél és általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés meghftlAa, rhetrma, köszvény, Influenza, torok-, mű- és hátfáj ás stb. eseteiben Dr. Klohtcr-iéle iapsici compos. Horgony-Liniment. Horgony-Pain-Expeller patiéka. Üvegje K —130, 140, f—. Kapható gyógyszertárakban vagy közvet­lenül a* „Arany oroszlánhoz címzett Dr. Richter-fóle gyógyszertárban, Prága I, Klisabethstr. 6. Naponkénti szétküldés. HETI ÜJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Vértesy Gyula kir. tanfelügyelő iskolai ügyekben a héten városunk­ban tatózkodott. — Megyegyülés. Vármegyénk törvény­hatósági bizottsága e hó 13-án tartotta meg rendes őszi közgyűlését Hunkár Dénes főispán elnöklése alatt. Napirend előtt a főispán meg­ható szavakban emlékezett meg Vaszary Kolos volt hercegprímás és Bélák István megyebizott­sági tag elhunytáról. A gyűlésnek százon fölüli tárgya közül legérdekesebb mozzanat a háború­ban elpusztult felvidéki falvak segélyezésénél és a cigánykérdésben fordult elő. A közgyűlés a kárpáti falvak segélyezésére a honvódalapból már előzőleg megszavazott 2000 kor. segélyen kivül gyűjtés rendezését is elhatározta. Az első adakozó Hunkár Dénes főispánunk volt, aki a szokásos ebédmegváltás összegét, 50 koronát e célra átadta dr. Véghely Kálmán alispánnak, amit az azonnal be is szolgáltatott a veszprémi adóhivatalnak. — A cigányügy kérdésében Mohácsy Lajos megyebizottsági tag szólalt fel először s hivatkozott arra, hogy vármegyénk alispánja már főjegyző korában behatóan foglal­kozott e kérdéssel s egy memorandumot is készített a minisztérium számára, amelyben e kérdést beható tanulmányozás alapján behatóan tárgyalja, kérte, hogy különösen a mai viszonyok között, amikor az ellenőrzési közegek száma a háború folytán nagyon megcsökkent, foglal­kozzanak az illetékes tényezők komolyan ez üggyel. Juraszek János törvényszéki elnök fel­szólalása után, aki ez üggyel már régen foglal­kozik, elfogadta a vármegye dr. Magyar Károly somlyóvásárheiyi orsz. képviselő amaz indít­ványát, hogy irjon fel a megye a kormányhoz eme kérdés rendezése érdekében. Dr. Véghely Kálmán alispán kijelentette, hogy addig is utasí­tani fogja a közigazgatási hatóságokat, hogy a gyermekvédelem és a dologkerülőkről szóló törvények alkalmazásával járjon el az e téren felmerülő esetekben. — Még megemlítésre érdemesebb ügyek voltak a következők : A megye közönsége Székesfehérvár, továbbá Selmecz ós Bélabánya városok átiratait a katonai szolgálat aluli felmentések tárgyában részben illetéktelen­ségi szempontból, részben azért, mert a meg­felelő eljárások már az egész országban folya­matban vannak, tudomásul vette. — A megye gabonaszüksógletónek fedezésére 1000 waggon, Veszprém város lakossága érdekében 207 waggon és Pápa város érdekében 293 waggon gabona­vásárlásának engedélyezését kérik a minisztertől, — Városunkból jelen voltak a gyűlésen dr, Antal Géza, Bélák Lajos, Mészáros Károly és Sült József. — Közélelmezési bizottsági ülés. F. hé 16-án ismét egybegyűlt az állandó választmány mint közélelmező bizottság, hogy részint tudo ­másul vegye a hatóság ide tartozó intózkedé seit, részint újabb indítványokban döntsön. A szerződést elfogadó lisztkereskedők kérelmével szemben kimondotta, hogy a gabonavásárlás; határidő előtti 15 nappal föltétlenül követel a kikötött mennyiségű gabona beszerzését i ennek igazolását. A kínálat hiánya miatt sürgő sen felir a kormányhoz a mielőbbi szigori gabonarekvirálás végett. Köszönettel veszi tudo másul Wittmann Ignác nagybérlő azon értesíté­sét, hogy ámbár máshol drágábban értékesít- » hetné, a pápaiaknak ezután is 28 fillérért haj­landó a tejet behordatni, ami naponként körül­belül ezer litert tesz ki. Gyurátz Ferenc püspöl indítványára a bizottság fölkéri a hatóságot hogy a szegényebb néposztály élelmezése vé gett még idejében gondoskodjék kellő mennyi­ségű burgonya beszerzéséről és a fenyegető tüzelő-anyag hiány folytán jó előre rendeljer szenet eladásra a város lakosságának. — Előmunkálati engedély meghosszab bítás. A kereskedelmi miniszter a pápa—deve cser—sümegi helyi érdekű vasút előmunkálat, engedélyét újabbi egy évre meghosszabbítottf — Sebesült katonák érkezése. Vasárna délután ismét 240 sebesült ós beteg katona érkezett hadi kórházainkba. A sebesültek közö volt 30 orosz katona is, kik többnyire súlyosa sebesültek. A muszkák igen meg vannak elégedva a kivételt nem ismerő, szeretetteljes, gondos ápolással, amely bennük csak a szenvedő ember látja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom