Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-09-11 / 37. szám

usoknak. akik külön társadalmat képviselnek és magukat nagybüszkén gazdák társadalmának nevezik, nálunk minden szabad, de ami most történik a gabona visszatartása tekintetében, ez talán mégis túlmegy azon a határon, amelyet a legmesszebb menő jóakarattal is türnünk lehet. Ahogyan a dolgok ma állanak, nem marad más hátra, mint a gabonát rekvirálni (ezt mondtuk már mult számunkban mi is. Szerlc.), még pedig a lehető legsürgősebben ós minden kimélet nélkül. Az egész ország lakossága érdekében sürgős intézkedésre van itt szükség! - Valószínű, hogy a vázolt baj indította a mértékadó tényezőket arra, hogy a Romániából való gabona-, liszt- és termónybehozatalra nagyobb súlyt fektessenek. A behozatalt rácionálisan szorvezni óhajtják, azért annak egyöntetű kultiválásával a H. T.-t fogják megbízni, amely az eredményesebb munka érdekében Romániában fiókokat és kirendeltségeket fog fölállítani. Az előkészítés munkálatai most folynak." OROSZ FOGLYOK. Idegen ország foldjibe vetnek, Mely nem nekik hoz bő aratást S idegen álmok, idegen nóták Ágyazzák be a magyar kalászt. Izmos a karjuk, széles a válluk S ajkukról kél lágy melódia. Jár napsütötte, fekete földön Jég fagy os ország szőke fia. Lelkében végtelen hómezök képe Int, csalogatja visszafele, Napsütött rónák barázdájába Honvágy ó könnyét sir ja bele. Szent magyar földön majd ha megérik Aranyos fényű sárga kalász, Látszik-e rajta, érzik-e rajta Sok idegen könny, néma fohász ? — Szőke legények árva szivébe Orosz föld csókolt drága varázst S idegen ország földjibe vetnek, Mely nem nekik hoz bő aratást. Irmelin. TOLLHEGGYEL Csirkék a háztetőn. — Igaz történet. — A Belváros egyik házában négy vidám csirkék megunván az egyhangú ketreci életet, pénteken kiszöktek fogságukból s egyenest a háztetőre, annak is a gerincére röpültek ; onnan tekintgettek nagy büszkén lefelé az alattuk haladó emberekre, akik viszont nem tudták elgondolni, hogy mit keresnek a csirkék a ház tetején, annak is a gerincén. De nem soká törték a kérdésen a fejüket, hanem mentek a dolgaik után. (Már t. i. akiknek dolguk volt, mert vannak emberek, akik dolog nélkül is megélnek.) Nem így azonban a csirkék tulajdonosa, aki — utalunk a piaci árszabásra — egész vagyont adott a szökevényekért. Neki nem volt közömbös, hogy a csirkék a ház tetején vannak-e, vagy a ketrecben. Kiadta tehát a parancsot cselédeinek, hogy a csirkéket a ház tetejéről okvetlen szállítsák le. A parancs ellentmondást nem türt, végre kellett tehát hajtani. „Igen ám, de hogyan" — morfondírozott a két cselédleány. Még ha repülőgép volna kéznél, amellyel a ház fölé szállhatnának! De repülőgép nem volt, hát más, primitívebb eszközökhöz kellett folyamodni. Először is szóp szóval iparkodtak hatni a csirkékre. „Pipi ne, pipi ne!" — mondogatták hizelgően, s közben árpát hintegettek az udvarra. A csirkék észrevették a csalogatást, összesúgtak valamit a maguk nyelvén, s álltak tovább rendületlen a háznak gerincén. „Dobáljuk meg őket!" — tanácsolá türelmét vesztve egyik leány. És már röpültek is apró kődarabok a csirkék felé. Hosszas hajigálás után sikerült ugyan egy pár ablakot bedobníok, de a csirkék még mindig olyan szilárdan állottak a fronton, akarom mondani a tetőn, akárcsak a törökök a Dardanelláknál. így célt nem érnek, annyi bizonyos. Meg kell mászni a tetőt, úgy lehessegetni a dacos szárnyasokat. A két leány hosszú létrát kerített, s az utca népének hahotája közben felkúsztak a tetőre. Azután nagy óvatosan közeledtek a csirkék felé. A csirkék látták, hogy a tető uralma komoly veszedelemben forog, de azért bevárták, mig a leányok félelmes balancirozások közben egész közel jutottak hozzájuk. Ekkor gondoltak egyet, s „az okosabb enged" elvének praktikus alkalmazásával szépen lerepültek az udvarra. így kerültek vissza a dezentorok a két cselédleány testi épségének, életének veszélyeztetésével a most már jobban őrzött ketrecbe. De mikor olyan drágák a csirkék ! . . . Nikpál. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Dr. Fittler Dezső udvari tanácsos, a pápa-ugodi hitbizományi uradalmak birtokosának teljhatalmú megbízottja, szerdán több napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Czike Lajos ref. esperes, kir. tanácsos, tb. főiskolai gondnok, a héten a lelkészi vizsgák alkalmából több napon városunkban tartózkodott. — Vaszary Kolos biboros temetése. Városunk díszpolgárának keszthelyi temetésén városunk is képviseltette inagát Mészáros Károly polgármesterrel, aki koszorút is tett a volt hercegprímás ravatalára. — A mai közgyűlés megnyitása után Vaszary Kolos halálát bejelentette a polgármester és szép szavakban emlékezett meg a nagy halottról s indítványozta, hogy emlékét a város jegyzőkönyvileg örökítse meg. — Gróf Esterházy Jenő. A veszprémi kir. törvényszék, mint hitbizományi biróság augusztus 27-én tartott tárgyalást a pápa-ugodi hitbizományi uradalom birtoklásának kérdésében. Mint már korábban is említettük, a hitbizomány új birtokosa gróf Esterházy Jenő lesz, aki a törvény által előirt leltározás megtörténte után foglalja el a grófi kastélyt. — Állandó választmány. Pénteken d. u. rövid két órás ülésben tárgyalta az állandó választmány a mai közgyűlés napirendjét. Végigment a költségvetésnek minden egyes tételén, de miként a pénzügyi bizottság, úgy az állandó választmány sem változtatott semmit a tanács javaslatain. Elfogadták a pénzügyi bizottságnak a drágasági pótlókra vonatkozó javaslatát is, mely az 1200 K-át meg nem haladó fizetések után 12%, az ezt meghaladó fizetések után pedig 8% drágasági pótlék megszavazását ajánlja. Az Erzsébetliget csatornázását ós az apáca zárdától a Korvin-utcáig vezető aszfalt utat azonban nem szavazták meg, utalással arra a kormányrendeletre, mely a háború ideje alatt mindenféle közmunkának, vagy közműnek létesítését eltiltja. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők jövő évi névjegyzékének összeállítására bizottságot küldöttek ki, melynek tagjai dr. Kluge Endre, Steinberger Lipót, Saáry Lajos, Hajnóczky Béla és Gsoknyay Károly. — A régi és az uj nyugdijszabályzat. A Pápai Hirlap is kivette a maga részét abból az akcióból, amely arra irányult, hogy a város ne köteleztessék az állami nyugdíjjal egyenlő összegű nyugdíj fizetésére. Nem a nyugdijasoktól irigyeltük a magasabb nyugdijat, hanem a várost féltettük a reá nehezedő óriási terhektől. Ma is az a meggyőződésünk, hogy ha a városi tisztviselők országos nyugdíjintézetének létesítése iránt a városok kellő energiával léptek volna sorompóba, ez sikerre vezetett volna. Amióta a kormány e kérdésben a tisztviselők javára döntött, a mai közgyűlés fogja először alkalmazni az új nyugdijszabályzatot. Két elhunyt tisztviselő nyugdijáról lesz szó. Az egyiknek a régi szabályzat szerint nem járt volna semmi nyugdij, az új szabályzat értelmében 1288 K-át kell a városnak fizetni. A másik tisztviselő özvegyének és gyermekeinek ellátása a régi szabályzat szerint 1160 K lett volna, mig az új szabályzat 2240 K-át biztosít számukra. Csak e két esetben tehát mintegy 2300 K-val szaporodik a város évi terhe s a mai közgyűlés máris kénytelen a nyugdijalaphoz való hozzájárulást több mint 2000 K-ával emelni. Persze a városra háruló terhek nagysága még csak egy-két év múlva fog a maga igazi nagyságában kibontakozni s éppen azért nem szabad felhagyni a közgyűlésnek ama régi akciójával, mely a városi tisztviselők nyugdijintézetót országosan kívánja szervezni. — A termény és hus árának megszabása. Dr. Véghely Kálmán alispán, mint már közöltük, felhatalmazást kapott, hogy a vármegye területén az árakat maximálhassák. Ugy értesültünk, hogy az alispán ennél is tovább megy. Most azt kéri a minisztertől, hogy a veszprémi ós pápai polgármestereknek is felhatalmazást adjon a termények ós husáruk árszabályozására. Amint az engedély megérkezik, az uj árszabályzat azonnal elkészül. — A leányegyesület egy kárpáti házért. Mint értesülünk, a pápai leányegyesület a közel jövőben estélyt rendez egy elpusztult kárpáti ház felépítése céljaira. A hazafias eszmét előre is közönségünk pártfogásába ajánljuk. Bővebbet következő számunkban. — A pénzügyi bizottság ós a város költségvetése. A pénzügyi és gazdasági bizottság a város költségvetését Harmos Zoltán elnöklete alatt hétfőn tartott ülésében tárgyalta. A bizottság a viszonyok tüzetes mérlegelése után a költségvetést minden változtatás nélkül elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Az ülésen egyébként a következő jegyzőkönyvi határozatot hozták: „A bizottság az előirányzatokat tételrőltételre átvizsgálta és megállapította, hogy a városi tanács a szükségletek előirányzásánál a helyzet által parancsolt szigorú takarékossággal járt el s így a bizottságnak sem állott módjában a városi háztartás jövő óvi kiadásait szűkebbre szorítani. Ugy találta a bizottság, hogy a városi tanács a várható bevételek előirányzásában is reális volt s a pótadónak 7—8°/ 0-kal való emelését főleg a helypénz- és a fogyasztási adók jövedelmének sajnálatos apadása teszi szükségessé. E jövedelmek a f. év első felében több mint 10.000 K-val csökkentek, 8 így a helypénzjövedelemnek 4700 K-val, a fogyasztási adók bevételeinek 13.700 K-val kisebb összegben való előirányzása teljesen indokolt. Mindezeknél fogva a bizottság a költségvetési előirányzatnak egész terjedelmében változatlanul való elfogadását ajánlja a képviselőtestületnek." zuzzz ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölosönöz, Pá p 3, javít és hangol zongorát, pianinót. Főtér.