Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-08-07 / 32. szám

PA PA I HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. , , . . , .. ° Laptulajdonos főszerkesztő: Bmettn drak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre S K. KŐKÖS ENDRE. Egyes szám ára 24 nller. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Oh, boldog Győr! így kell felsóhajtanunk, amidőn olvassuk a Győri Hirlap-ban, hogy ott „a háborús időnek megfelelő, normálisnak nevezhető állapotokat mégis elérik a piacokon. Volt elég nagy kinálat a baromfi piacon is, de a vevők nem nagyon tülekedtek a vásárlásban". Csak pár mérföld választ el e szép és szerencsés várostól bennünket és mégis micsoda nagy különbség tolakodik közénk a piaci élelmezés és rend dolgában! Ott van a piacon minden bőven, annyi, hogy a vevők nem is tülekednek még a baromfiakért sem. Nálunk alig árulnak egynéhány cikkből valamit, a baromfiakért pedig, ha véletlenül egy-egy vidéki kocsi velők ide téved, egymást szinte ölik a vevők, mintha éhínség kinozná őket. Pedig Győrben is van piaci árszabály, még pedig alacsonyabb skálájú, mint a miénk — és mégis ott már van elég ennivaló. Az igaz, hogy pár hétig a jő győriek sem dicsekedhettek e boldog állapottal, mert a hatósági árszabás első felléptével a falu bojkott alá vette a várost. A város hatósága védekezett e durva-, s hazafiatlan és zsaroló támadás ellen. Szigorú rendszabályokkal lehetetlenné tette piacain a tyukászok és a kis közvetítők uralmát, a megyei közigazgatás fejei pedig betiltották az egyes járásokban mindenféle fajtáját a baromfi összevásárlásoknak, szigorú piaci rendeletet állapított meg a városi hatóság mind az eladóra, mind a vevőre, amelynek betartására éberül ügyelt és aki ellene vétett, megbüntette. Nálunk is neki mozdult a hatóság, hogy a közönség élelmezési érdekeit megvédje. Hozott is több elég okos és praktikus rendszabályt e tekintetben, a kötelező árszabást is az egyes cikkekre megállapította, sőt kivitte, hogy a vidék körüli járásokban is legyen hatósági ár és legyen rendelet a tyukászok és más efféle kereskedők vásárlásai ellen e járások falvaiban. Ismételjük: mindannyi jó és közhasznú intézkedés volt. Azonban, sajnos, csak papiroson maradt minden. Valóságos fölfordulás és fejetlenség jellemzi piacunkat. A hatósági ár ott díszeleg a piacokon, de senki sem ad rá semmit, sem az eladó, sem a vevő. Maga a hatóság is magasabb áron veszi pl. a tojást, mint ahogy megállapította. A rendőrség a hatóság intézkedéseinek ily semmibevételét nem kezeli jogos erélyességgel, indolens magatartást tanúsít iránta és a polgár-őrség által esetleg följelentett kihágásokkal is enyhén bánik, ami által szarvakat ad nekik a további vakmerőségekre. A lakosság egyik része pedig kijár a falukra összevásárolni a baromfiakat, hol a maga számára, hol helyben bujkáló s a külföldre gravitáló baromfikereskedö részére. Valóságos libaszállító vonatok közlekednek a hét némely napjain Pápa városa és egyes falvak között. Lehet-e remélnünk, hogy ekkora zűrzavar és fejetlenség mellett a mi piacunkról is mihamar azt jelenthetjük, amit a Győri Hirlap a saját városa piacáról közölhet? Óh, nem. Ez legfellebb oda juttat bennünket, ami felett a Somlyóvidéki Hirlap panaszkodik, mondván: „A hatóság úgylátszik megunta a veszödséget, nem tudott és nem birt érvényt szerezni nagyon is jogosult rendeletének, az ellenőrzés a piacon megszűnt s a termelök garázdálkodása újra tetőfokra hágott." így lesz nálunk is, rövid időn belül, ha a hatóság nem fogja meg erösebb marokkal a rend gyeplőjét és ha nem bánik el igazságos szigorral az engedetlen eladókkal és vevőkkel szemben. Még messzebb fogunk esni Győr és Veszprém városától az élelmezés dolgában, mint most vagyunk. És utolsó megjegyzésül ezt ajánljuk megszivlelésül: A tisztviselők mai helyzetén nem annyira a drágasági pótlék segít, mint inkább az, ha a hatóság a közéielmezést minél olcsóbbá és elviselhetőbbé teszi. Gy. Az élelmiszerek hatósági ármegállapításához. A megkönnyebbülés sóhaja szállott fel a telkekből, midőn a hatósági ármegállapításra vonatkozó hirdetmény megjelent, mert a közélelmezés fontos kérdésének gyökeres megoldását vártuk ettől. Azonban, mint az eredmény mutatta, az illetékes hatóság nem elég körültekintéssel, a körülmények alapos mérlegelése nélkül állapította meg az árakat s különösen a baromfiaknál a termelők tagadhatatlan sérelmére, aminek az lett a következménye, hogy az első hirdetmény megjelenése óta, nem is hoztak baromfit a piacra. Hamarosan belátta ezt maga a hatóság is s iparkodott reparálni a dolgot, amennyiben újabb ármegállapítást csinált, de ezzel szintén nem találta el azt a középutat, amely úgy a termelő-, mint a fogyasztó közönség érdekét kielégítené. Van ennek az új ármegállapításnak egy része, amely lehetetlen, hogy mosolyra ne késztesse a hozzáértő embert. Ez pedig a vadak árának megállapítása, mely a következő: „egy nagy nyul 3 korona, kicsi 2 korona, 1 pár fogoly i korona 20 fillér, 1 pár fürj 40 fillér". Hogy ez milyen helytelen s hogy a hatóság milyen körültekintés és megfontolás nélkül állapította meg a vadak árát, ennek indokolására elég annyi, hogy az előző években is magasabb volt a nyul és fogoly ára, már pedig köztudomásu, hogy ez évben minden élelmiszernek legalább is kétszeres ára van, miért legyen hát olcsóbb a vadhús ? Ha az ármegállapító hatóság utánna nézett volna, hogy milyen magas összegeket kell fizetni a vadászterületekért, például a pápaiért évi 1840 koronát s hogy a lőporon kivül, melyet itt Pápán nem is igen lehet kapni, éppen kétszeresére ment fel a többi lőszer ára, "bizonyára másként határozott volna. Tagadhatatlan, hogy a vadászat azoknak, akik a területért fizetnek, drága mulatság s hogy minden ilyen vadásznak legalább is kétszerháromszor annyiba kerül az általa ejtett vad, mintha úgy venné azt a piacon, de ezzel minden vadász már előre számolt. Nyilvánvaló ebből, hogy e cikk íróját nem a vadak árának hatóságilag történt megállapításából származó pár korona anyagi kár vezette, hanem csak az, hogy rámutasson az illető hatóság e tekintetben tájékozatlanságára és minden körültekintés nélküli munkájára, aminek ismét csak a fogyasztó közönség vallja kárát, mert ily körülmények között kellő mennyiségű vad nem kerül a piacra. 40 fillérért a mostani viszonyok között nem lehet Ízletes fürj pecsenyét kívánni, de nem is adunk. Vadászok. * A szabad véleménynyilvánítás elvénél fogva közöljük e cikket, ámbár a hatósági ármegállapítást illetőleg véleményünk — mint azt már több izben kifejtettük — homlokegyenest ellenkezik a cikkíróéval. Csodálkozunk rajta, hogy akadtak a fogyasztó közönség köréből, akik a hatósági ármegállapítást a termelőkre előnyös áron bevásárolt siffon= és vászonáru Alapítási év: 1848. raktárunkra felhívjuk t. vevőink szives figyelmét s tekintve, hogy e cikkek árai rohamosan emelkednek, beszerzéséről ajánljuk mielőbb gondoskodni. Alapítási év: 1848. KRAUSZ ES KORÉIN DI VAT N A G YA R U H A Z A.