Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-07-24 / 30. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. , . . . ., . ° Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3K. rr At>Ao tpxt^dü Egyes szám ára 24 fillér. 1 1

3 K O RO S E^DRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohtt Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A falu hadat izent a városnak. Az élelmicikkek maximális árának hatósági megállapítását a jó falusiak érthetetlen rosszindulattal fogadták. Gúnyt űznek a hatósági ármegállapításból s bojkottot mondottak ki a pápai piacra. A bojkottot eddig be is tartották, úgy hogy a pénteki heti vásáron más mint zöldségféle nem igen volt található. A falusiak kárörvendve járták végig a piacokat, s ilyen kedves megjegyzéseket hallattak: „No városiak, most egyetek plakátot!", „Nem hozunk semmit, koplaljatok!" stb. Pedig a falu hadüzenete a városnak teljesen indokolatlan, s csak a fékevesztett önzés megnyilatkozása. Aki elfogulatlanul összehasonlításokat tesz a tavaly ilyenkori és az idei piaci árak között, az rájön, hogy a hatóság majd minden élelmicikk árát a tavalyi kétszeresében, sőt több cikknél ennél is magasabban állapította meg. S ha az igazság álláspontján elismerjük is azt, hogy a háború folytán a termelés megdrágult, a falusi nép életfenntartása többe kerül, mint a békés időkben, az is bizonyos, hogy ez a drágulás bőséges fedezetet talál azokban a bevételekben, melyeket a hatósági ármegállapítás a termények eladásánál a termelöknek biztosít, nem is szólva arról, hogy a szarvasmarhákért és sertésekért meg olyan horribilis árakat kaptak, s még most is, a némi árcsökkenés ellenére kapnak, hogy a jobbérzésü gazdák maguk elszörnyüködnek rajta. Félre tehát a csúnya, gyűlölködő bojkottal, amely a saját véreinket sújtja. Szomorú volna, ha magyar a magyar ellen üzenne hadat pusztán anyagi érdekből. A város a falura, a falu a városra egyként reá van utalva, aminthogy a természeti erök is kiegészítik egymást, s jaj volna, ha az egymásra utalt tényezők egymás ellen fordulnának. Most, amikor ezer sebből vérzik hazánk, amikor a legnagyobb szükség van egyetértésre, összetartásra, ne idézzük elö azt, ami szétválaszt, hanem keressük, ami összetart, összeforraszt bennünket. Gondolja meg a falu, hogy micsoda kritikus helyzetben van a városi közönség legnagyobb része, amely nem növekedett jövedelem mellett mindenért kétszeres, háromszoros árat kénytelen adni. Gondolja meg, s cselekedjék lélek szerint; hazafiasan! N. P. Városi közgyűlés. — 1915 julius 19-én. — Nagy izgalmak közepette, szinte drámai jelenetekkel tarkítva folyt le a hétfői városi közgyűlés. A legnagyobb érdeklődést Győri Gyulának a városi mérnök ügyében tartott interpellációja keltette, de ugyancsak nagyszabású vitát idézett fel a közélelmezés és a drágasági pótlék kérdése is. Az ötödfél óráig tartó ülésen a városi képviselők ugyan nem nagy számban vettek részt, de a heves és szenvedélyes viták sürün követték egymást. Mészáros Károly polgármester az ülés megnyitása után Becsei Ferenc, Grátzer János, dr. Lővy László, Molnár István, lic. Rácz Kálmán képviselőket kérte fel a jegyzőkönyv hitelesítésére és részvétteljes, meleghangú beszédben emlékezett meg gróf Esterházy Pál hősi haláláról s kérte ennek jegyzőkönyvben való megörökítését, mit a közgyűlés el is határozott. Jelentést tett ezután a városi tisztviselők nyugdijszabályzata ügyében hozott harmadfokú határozatról, mely immár jogérvényesen életbe léptette a tisztviselők új nyugdijszabályzatát. Napirend előtt szót kért Győri Gyula v. képviselő és általános, feszült figyelem fordult feléje, midőn bejelentette, hogy a városi mérnöknek a tanácsülésekről való kizárásával kiván foglalkozni. Midőn a városnak magas állású s széles és fontos hatáskört betöltő tisztviselője ellen az a vád, hogy az hivatali kötelességének teljesítéséért pénzt kért az érdekelt polgároktól s a megvádolt tisztviselő nem siet magát a súlyos vád alól tisztázni s midőn azt tapasztalja, hogy a hivatalos vizsgálat is C3ak több hónapos késedelemmel indul meg egy ilyen ügyben, ezt a közgyűlésnek sem lehet összetett kezekkel nézni. A köztisztesség szempontjain kívül abban is a közérdek súlyos sérelmét látja, ha a városi mérnök ki van zárva a városi tanács üléseiről, ahol szakadatlanul gazdasági ós műszaki vonatkozású, tehát a mérnök jelenlétét igénylő ügyek kerülnek szőnyegre. Az interpelláció mély benyomást s izgatott hangulatot keltett a képviselők között s csak fokozódott az izgalom, midőn a polgármester válasza is legtöbb részben megerősítette az interpelláló előadását. Egy a polgármesteri szobában Révész Arnold városi mérnök és Singer Ferenc között lefolyt incidensből vett tudomást a dologról, de az ott történtek nem nyújtottak elég alapot a fegyelmi eljárás megindítására. Midőn azonban Freund Ferenc főszámvevőjelentóse utján az ügy konkrót formában került eléje, azonnal megindította a vizsgálatot, mely a legközelebbi napokban már be is lesz fejezve és az iratokat döntés végett az alispánhoz fogja felterjeszteni. A városi tanácsnak azon határozatával, mely a mérnököt az ülósből kizárta, ő sem ért egyet. A polgármesternek ez a kijelentése szólásra indította dr. Hoffner Sándor városi ügyészt, ki a tanács tagjai nevében kijelentette, hogy a mérnök egy percre sem volt kizárva a tanácsülésekből, inert módjában lett volna a tanács ismert határozatának meghozatala után azonnal biróság elé vinni a dolgot s akkor a tanács határozata nyomban tárgytalanná vált volna. A kérdéses határozattal a tanács nem Singer Ferenc vádjai felett mondott Ítéletet, hanem a mérnöknek azon eljárása felett, hogy három hónapig nem tartotta szükségesnek magát a megvesztegetés és zsarolás vádja alól tisztázni. Nem a tisztikar tagjai zárták ki tehát a mérnököt a tanács üléseiről, hanem kizárta önmaga azzal, hogy vonakodik a rágalmazási port megindítani. A köztisztviselőnek fokozott mértékben kell őrködni a maga becsülete felett s ha valaki ilyen súlyos vád alól hónapokon át nem tisztázza magát, ez a köztisztviselői állás méltóságával nem fér Össze, ez egy külön fegyelmi vétség s ez késztette a tanácsot arra, hogy a mérnököt a rágalmazási per megindítására szorítsa. Győri Gyula, dr. Antal Géza és a polgármester felszólalásai után a közgyűlés tudomásul vette a polgármester válaszát s áttértek Acs Ferenc interpellációjára, melyben az a Felsőváros földjeinek egy vízlevezető árok készítésével való víztelenítését sürgette. A közgyűlés megnyugvással fogadta a polgármester azon válaszát, hogy a kérdéses munkát lehetőleg orosz foglyokkal fogja elvégeztetni. Ezután már áttértek a napirendre s Fische r Gyula indítványára elővették annak a közólelmezés javítását tárgyazó 1. és 6. pontját. Győri Gyula egy előző napon tartott értekezletnek kívánalmait terjesztette elő, melyek a maximális árak behozatala óta a piacon tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák, Fischer Gyula pedig a maximális árszabás némaly kirivó hibáinak orvoslását kérte s főleg a tejtermékek és baromfiak árának helytelen megállapítását tette bírálat tárgyává. Dr. Kende Ádám kifogásolja ezen ügynek a közgyűlés előtt való tárgyalását, mert a piaci árszabás módosítása egyedül a rendőrség hatáskörébe tartozik. Becsei Ferenc a termelőket ostorozza, akik a haza ellenségeivel szövetkeztek, midőn az árszabás életbeléptetése miatt piacunkat bojkottálják s ki akarnaíc bennünket éheztetni éppen úgy, mint ahogyan ezt ellenségeink haditervében is látják. Hivatkozik régebben tett indítványaira, melyeket ha elfogadtak volna, akkor ma közönségünk nem érezné az élelmiszeruzsorát. Követeli a városi konyhakertószet, hatósági husszók és vadhusárusítás behozatalát. Becsei beszéde az ingerült közbeszólások egész áradatát váltotta ki különösen a gazdák oldaláról, ahonnan szakadatlanul kiabálták feléje : „Ingyen kellene magának a tojás!" „Elég olcsók az élelmiszerek!" stb., de közbeszólt maga az elnöklő polgármester is, aki izgatást látott Becsei beszédében. A felingerült kedélyeket lecsendesítette dr. Antal Géza felszólalása. A termelők és fogyasztók régi harcában ma fokozott mértékben szükséges, hogy kölcsönös türelemmel legyünk egymás iránt. Senki sem helyesli a közönség érdekével való merev szembehelyezkedését a termelőknek, akik azt mondják, hogy aki nem tudja megfizetni a drága élelmiszert, az ne egyék, de történtek kétségtelenül hibák a másik oldalról is, az árszabás hirtelen életbeléptetésével s főleg azzal, hogy a pápai árszabást nem előzte meg a maximális áraknak a járásban való megállapítása. Indítványozza, hogy a járás főszolgabiráját kérje fel erre a közgyűlés. Németh János LEÁNYKA RUHA Előírás szerinti ÁPOLOKOI KÖPEIT KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA fejvédővel és vöröskereszt jelvénnyel együtt £> korona LEÁNYKA RUHA SZÖLÖSY E. CÉGNÉL (MATUS-HÁZ) LEÁ™ RUHA rr rr