Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-03-28 / 13. szám

Gyermekeknek egyáltaiában nem volna szabad babkávét innio

k, hanem csak ió lelet Kathreínerfféle Kneipp malátakávéval. A Kathreiner akár melegen, akár hidegen, kitűnően emétitheU » teljesen ártalmatlan

, egyúttal pedig a legjobb minőségű malátából készülvén, telette erfisitö te. Kérdezze csak meg erre nézve háziorvosát. löket, a közgyűlést megnyitja és a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Wüest Ferenc, dr. Balla Róbert, Botka Jenő, Barcsi József, dr. Lakos Béla képviselőket kérte fel. Bejelentések. Elnöklő polgármester ezután bejelentette, hogy a városnak Antal Gábor püspök elhunyta alkalmával kifejezett részvétéért az elhunyt püspök özvegye és a dunántúli ref. egyházkerület köszönetét nyilvánította. Bejelenti továbbá-, hogy Pápa város képviselőtestületének egyik köztiszteletben és közszeretetben álló kimagasló tagját, Németh István egyházkerületi főjegyzőt a kerület püspökké választotta s egyben indítványozza, hogy a folyó hó 31-én tartandó püspökbeiktatás alkalmával a város üdvözletét a képviselőtestület a tanács utján küldöttségileg nyilváníttassa. E bejelentést a képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta és az indítványt egyhangúlag elfogadta Több, kisebb bejelentés után többek között, hogy az építési bizottságban két tagsági hely megüresedett, amelyre a közgyűlés dr. Lakos Bélát és Keresztes Gyulát választotta meg, következtek a napirend előtti felszólalások. Interpellációk. Kluge Károly a város határában levő utak rosszasága miatt interpellál s azok jókarba helyezését sürgeti. Polgármester kijelenti, hogy bár ezek törvényhatósági utak, a város ez érdemben mégis intézett felterjesztést az alispánhoz, amelynek meg is lesz a kellő foganatja. Nagy Sándor az olcsó hus ügyében szólalt fel s kéri a polgármestert, hogy azt az iparost, aki ilyen olcsó hust mér, ne hagyja a többiek által elnyomni, a vágatási dijakat pedig mérsékelten számítsák. Egyúttal a puszta-gyimóti ut, sürgős jókarba helyezését is kéri. Billitz Ferenc a Széchenyi utca félbe maradt rendezését sürgeti. Polgármester kijelenti, hogy az olcsó hust mérő egyént a tanács minden megengedett kedvezményben részesíti, sőt számára hatósági husszéket is építtet, a puszta-gyimóti ut azonnali jókarba helyezésére pedig a városi gazdát utasítani fogja. A Széchenyi-utca ügyét megvizsgálja, s amennyiben arra költség lesz, azt'is el fogja készíttetni. A válaszokat úgy interpellálók, mint a közgyűlés tudomásul vette. Napirend. Szemétfuvarozási szabályrendelet. A napirend első tárgyául dr. Lakos Béla indítványa folytán- a szemétfuvarozási szabályrendeletet tették, amelyet az erre vonatkozó bizotitsági javaslatokkal együtt Csoknyay Károly főjegyző ismertetett. A javaslat szép számú ban igen. Dr. Cseh Szombathy László helytelennek ós károsnak tartja, hogy a kloakák a Ta^ polcába vezettetnek, azonban a tífuszt nerr ennek tulajdonítja. Sürgeti a kanalizációt, mely közegészségügyünket a legnagyobb mértékben megjavítja. Kéri a közgyűlést, hogy a szemétkihordás eszméjét ne vesse el, hanem a dijakat állapítsa meg igazságosabban. Dr. Hoffner Sándor a szabályrendelet egy pontját enyhíteni kéri, t. i. hogy illeték alá csak a szobák vétes senek fel, mellékhelyiségek után ne fizessenek Polemizál Lakossal, s ebben az ügyben nem látja a kisemberek elnyomását. A Belvárosi nem lehet a külvárostól elkülöníteni. Kereszted Gyula utal arra, hogy nem ellensége itt senki a tisztaságnak, a szabályrendeletet is üdvösnél tartja, csak igazságosabban kell elkészíteni Indítványozza, hogy az átdolgozásra bizottság küldessék ki. Révész Arnoldnak az az állás pontja, hogy itt a város ne akarjon haszonr dolgozni; azt javasolja, hogy a kisemberek akik 100 korona lakbérnél kevesebbet fizetnek illetékmentesek legyenek. Polgármester a Ke resztes-féle indítványt ajánlja elfogadásra, ami a közgyűlés el is fogadott s az ügyet bizott sághoz utalta. Gyorsíró alkalmazása. A közgyűléseken gyorsíró alkalmazás tárgyában Fischer Gyula városi képviselő áltf beadott javaslatot a közgyűlés egyhangúlag e vetette. Irhás-utcai járda. Az Irhás-utcában kőszegélyes gyalogjár készítése tárgyában előterjesztett tanácsjavasle tot, Keresztes Gyula felvilágosítást kérő fe szólalása után, a közgyűlés egyhangúlag e fogadta, s a gyalogjáró elkészítését elrendelt* A Kossuth-dij. Városi főjegyző jelentést tett. hogy Kossuth-alapítványra hirdetett pályázat ere ménytelen volt s ezért az áll. választmány pályázat kiírását és a feltételek megváltoztatás javasolja. Molnár Kálmán azt javasolja, ho a pályázat országos és titkos legyen, a pályac psak abszolút értékű mü

vnek Ítéltessék od eredménytelenség esetén pedig a díj más ki turális célra fordíttassék. Dr. Hoffner Sánd nem pártolja mindenben Molnár indítványt az utolsó pontot azonban elfogadja. Dr. Köi Endre sok tekintetben helyesnek és elfogada dónak tartja Molnár indítványát s a kikülden< bizottsághoz utaltatni kéri, amely ennek alapji új feltételeket fog a közgyűlés elé terjeszte Dr. Scheiber Jenő felszólalása után a kozgyiil Molnár indítványát fogadta el s kiadta a bizo ságnak. képviselőt szólaltatott meg, kik közül elsőnek Becsei Ferenc foglalkozott a javaslattal, amit sem egészében, sem részleteiben nem fogad el, mert a kisemberekre nézve igazságtalannak tartja, s azok a rendőrség által folytonos zaklatásnak és büntetéseknek volnának kitéve. Szokoly Ignác rendőrkapitány szerint éppen azért kell ez a szabályrendelet, hogy a rendőrség ne legyen kénytelen a miniszteri rendeleletek szerint eljárni, mert akkor a lakósságot mindig büntetni kellene. Dr. Kende Ádám az állandó választmány javaslatát pártolja. Mikor egyesek ezt az ügyet a lakosság hátrányára monopolizálni akarják, akkor a hatóságnak kötelessége, hogy az a szabályrendelet a lakosság előnyére megszavaztassék. A tervezetet a kisemberek érdekében elfogadásra ajánlja. Dr. Lakos Béla szerint a szabályrendelet a belvárosi lakosokról az alsó- és felsővárosi lakosságra hárítja a terhet. De meg az ügy közegészséget sem szolgál, mert mikor pl. a Jókaiutcában a kloakák a Tapolcába vannak beeresztve, s ebből tifusz-járvány is keletkezett, akkor a szemétkihordást nem lehet tisztán közegészségüggyé tenni. Dr. Kende felfogásával ellentétben éppen a kisemberek szempontjából nem fogadja el a javaslatot, a Belvárosra azonezt a város 1543. és 1555. évi ostromairól világosan leirja nekünk ez egykorú Martonfalvay Imre deák, aki Enyingi Török Ferencnek, Pápa ez időbeli földesurának volt uradalmi intézője. Ezen, a Borsosgyőr felé elterülő térségen állott többek közt Schwartzenberg hg. tábora is, mikor 1600-ban átjött Győrből, hogy a fellázadt pápai őrséget megfékezze. Innen intézte azután támadását a vár ellen, és egy ily támadás alkalmával maga is elesett az elkeseredetten védekező vallon származású lázadók golyójától. A Bástya falának tövében kanyarog itt mindenhol a Cinca északi irányban egészen addig, míg azután a Tapolcába nem ömlik. így a felduzzasztott Tapolca vizétől még vizzel is el lehetett látni a Cincát, hogy annál jobban végezhesse védelmi feladatát. Délről és nyugatról tehát a Cinca védte a várost amott egy vesszőből font dúcokkal támogatott palánk, emitt kőbástya segítségével; jegyezte meg a tudós, ezt már értem, de hát északról és kelet felől hogyan állott a dolog? — kérdezte vendégünk. Azt is mindjárt megmutathatom, válaszoltam. Onnan kezdve, ahol a Cinca eléri a Tapolcát, tehát a város északi oldalán ez vesziát a város védelmét és pedig sokkal sikeresebben még mint a Cinca, mert a Tapolca egy soha ki nem száradó patak, vize szakadatlanul egyenlő menyiségben ömlik a város alá, úgy hogy csak el kellett fogni folyását a város északnyugati sarkánál és akkor egész tóvá szélesedett az ki, és pedig nemcsak a város északi, hanem keleti oldalán is. Meg is tették ezen eltorlaszolását polgáraink mindannyiszor, mikor Pápát ellenség ostromolta. A tókertek, meg az úgynevezett sásrét mind ezen idők emlékét őrzik a maguk nevében mind a mai napig. A Tapolca a maga város védelmi feladatát a város északi és keleti oldalán oly sikeresen teljesítette, hogy soha ezen oldalakon bástya vagy védgát emelésére szükség nem volt, és mégse vette be soha ezen oldalról ellenség a várost. Meglehetős egyenes irányban halad a város északi és keleti oldalán is a Tapolca, úgy hogy a régi Pápát a mai úgynevezett belváros, csaknem kifogástalan téglány-alakot képezett, amelynek északkeleti csücskében foglalt helyet maga a vár. Mind az az épület és terület ami, ezen most-körülhatárolt téglány-alakon kivül esett, már csak majorok voltak. „Felsővárosi majorok", „Alsóvárosi majorok" volt a nevük a mai Alsó-, illetve Felsővárosnak, úgy hogy ezeknek a belvárossal való egyesítésük is egészen új dolog és a mult század közepén történt. Külön pecsétnyomójuk is volt, az alsóvárosiaké ezen körirattal: „Pápai Külső Városnak pecsétje", a felsővárosiaké így szólt: „Pápai felső majoroki pecsét". Amazon egy koronás kardot tartó kéz, emezen koronás madár látható. Ha így körül volt véve minden oldalról árokkal e város, hogyan történt a külvilággal való közlekedés, kérdezte most tudósunk? Két kapuja volt a régi Pápának — szólottam —, egyik a város délkeleti, másik ép átellenében annak észak-nyugati végén. Az elébbit Halász-kapunak hivták és helye itt volt a sétatér közelében a város vé jelző kőkeresztnél a Halpiaccal szemben, a mi kapu ezzel átellenben a Kistér végén a Csator utca fejénél állott, ennek is volt külön n< ezt t. i. borsosgyőri kapunak nevezték. Ezzel most már nemcsak a város véc gyűrűjét ismertük meg, hanem egyúttal első tuk azon helyeket, amihez Pápa város legt történelmi emléke fűződik, ezek az Árok a Bástya, a Kis-tér, a borsosgyőri kapu Csatorna-utca, a vár, a Tapolca, a Halászés ezek mind beszélő emlékek a város törte téből. r Óh de szeretem, hogy ide feljöttünk, szd kísérőm, de ne is siessünk innen, úgy tu gyönyörködni egy régi város- láttán, s h( még az a régi vár ott, úgy-e az Esterhá előtt a Csákyak, Enyingi Török Bálint, Szapo Mátyás király és még elébb Garai birtoka Gondolom sok szép derűs emléke fűződik h már az Esterházy családnak is ? Derűs is, szomorú is, annyi év ala már magától érthető, szólottam, de mégis ne most egy levél juttatta eszembe, hogy ezt jegyezzem, mert egy levél van nálam, am valaha egy igen szomorú Esterházy grófn irt az ő nővére gróf Thököly Mária, mikor E házyné afelett siránkozott, hogy Krisztink? ő nagyon szeretett leánya, apácafátyolt ölteni, ki tudja miért, csak megszállja az vágy a fiatal lelket, az ember csak sejti, mögötte valami mérhetetlen bánat honol. A