Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-07 / 6. szám

ségü szénre kötést eszközölvén, lehetséges, hogy ennek egy nagy részét lehetőleg még ez évben a közönség rendelkezésére bocsáthatja. A polgármesteri kijelentést a közgyűlés tudomásul vévén, az ügyet egyelőre a napirendről levette. A főorvos nyugdíj ügye. Hosszabb vitára adott okot dr. Cseh szombathy László v. főorvos kérelme. A főorvos körorvosi 16 évének beszámítását kérte, nem azzal az intencióval, hogy a városnál ilyen módon megnagyobbított nyugdijsegélye legyen, hanem csupán azért, hogy a közegészségügy közel jövőben bekövetkező államosításánál az állami nyugdíjnál rövidséget ne szenvedjen. A kérést pártolták azon okból, mert a főorvos az elmaradt nyugdijiiletékeket kamatos kamatokkal befizetni hajlandó s mert nyugdíjigénye rendezése amúgy is teljesen ideiglenes természetű, Barthalos István, Oyurátz Ferenc és dr. Körös Endre. A többi felszólaló, névszerint Molnár Kálmán, dr. Steiner József, Varga Rezső, Győri Gyula azt 8z álláspontot képviselte, hogy a városi nyugdíjintézet létesítéséig e kérelem nem tárgyalható érdemlegesen, amelynek elintézése azokra a többi városi tisztviselőkre is sérelmes lenne, kik szintén előző szolgálataik beszámítására igényt tartanak. A képviselőtestület túlnyomó többsége ezt az álláspontot fogadta el, s a kérvényt a napirendről levette. Még néhány illetőségi ügy elintézése után a közgyűlés 3/

46 órakor véget ért. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör mult vasárnap szépen látogatott háziestélyt tartott. Az estély felolvasója Sándor Pal volt, aki rendkívül érdekesen beszélt a tánckultusz tartalmi fejlődéséről. A tánc egész történetét feltárta színes előadásában az egyházi szent ihletű táncoktól egész a — tangóig. Lendületes és találó volt befejezése, mely a tánc érzéki irányát ostorozta. A tapsokkal honorált felolvasás uián igen kedves fiatal énekesnőt ismert meg a közönség Szőllősy Miciben. Műdalokat, majd ráadásul egy népdalt énekelt üdén csengő hangon. A zongorakíséretet Szentgyörgyi Sándor látta el ismert tudásával. Kitűnő zongorista mutatkozott be ezután Schischa Hedvig személyében. Kár, hogy indiszpoziciója miatt csak egy rövidebb darabot játszott, de megnyilatkozott az óhaj, hogy művészetevei máskor is gyönyörködtesse a kört. Wildenbruch, „Olaf, a dalnok" című remek balladaját szavalta ezután e sorok irója, saját fordításában. Az estély záradéka Kestrü Géza éneke volt. Hatalmas hangja van ennek a fiatal embernek s ének-előadása is igen Ízléses volt. Kis Karoly finoman simuló zongorakísérettel szolgált az énekhez, mely csak fokozta a hatást. = A Lloyd közgyűlése. A pápai Lloydtársulat mult vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a tagok nagy érdeklődese mellett. A közgyűlést Krausz József N. elnök nyitotta meg, s üdvözölte a megjelenleket. Rövid visszapillantást veteit a Lloyd mult évi történetére, melyet a közgyűlés elismerésének kifejezése mellett tudomásul vett. Korilschoner József pénztáros beterjesztette ezután a pénztárról szóló jelentését és a zárszámadást, melyet a közgyűlés elfogadott és neki a felmentvényt megadta. Majd egy órai vitára adott alkalmat Koréin Ernő felszólalása, aki szóba hozta azt ások oldalról folyton hangoztatott pinaszt, hogy a társulat lokalitasai, annak prirnitiv, hiányos berendezése távolról sem elégítik ki a tagok nagy többségének igényeit. Konstatálja, hogy a uidi viszonyuk taitíiaiatlanok, azokon mielőbb változtatni kell. Nem akar összehasonlításokat tenni más városokkal, ahol a sokkal későbben alakult kereskedői kaszinók, klubbok, vagy társulatok magasabb célokat szolgálnak, tagjaik kényes Ízlését elégítik ki, kellemes szórakozó és önképző helyét kápezik a kereskedőknek, — csupán annyit említ meg, hogy itt is tenni kell valamit, hogy e lehetetlen állapotokon segítve legyen. Indítványozza, hogy a legszükségesebb és általa körvonalazott átalakításokat a közgyűlés határozza el, s ennek megvalósítására vagy a választmányt utasítsa, vagy pedig egy külön bizottságot delegáljon. Dr. Kende Ádám, Billitz Ferenc, Wittmnnn Ignác, dr. Scheiber Jenő és Lizár Adám szóltak a javaslathoz és annak elfogadását kérték. Az elnökség látva a közgyűlés hangu!a

!át, szintén az indítvány mellett foglalt állást, s megbízta a választmányt, hogy az április 26-ára egybehívandó közgyűlésnek az indítvány értelmében tegyen jelentést. A Rjchnitz Béla távozásával megüresedett választmányi tagsági helyet Koréin Ernővel töltötték be, s ezzel a közgyűlés véget ért. — A fenti indítványból különbképpen egy kapta meg a mi figyelmünket és ez az önképzés. Az ujabb időben ugyanis annyi kereskedelmi törvényt alkotott a törvényhozás, hogy azoknak ismerete nélkül modern kereskedelmet ii>en bajos volna elképzelni. Ezeket a törvényeket legalább főbb vonásaiban feltétlenül meg kellene kereskedőinkkel ismertetni, de az ilyen ismeretterjesztő előadások tartását a mostani helyiségben majdnem lehetetlennek tartjuk. = A leányegyesület műsora február 8 án: 1. Előhang. Irta Kis József. Szavalja D mtsch Elza. 2. Weber: Aufforderung zum Taun. Zongorázza Frauendienst Mariska. 3. Ejy szonáta története. Angolból fordította és felolvassa Gitj Zoltán. 4. Beethoven: Mondschein. Szonáta. Zongorázza Gáty Lenke. Műsor kezdete 5 órakor. = A Kath. Kör holnap, vasárnap a bencés főgimn. dísztermében pont 6 órakor estélyt tart. Műsor: 1. Szevillai borbélyból nyitány, Rossinitől, zongorán előadják Trauner M mci, Józsi és Bözsike. 2. Felolvasás. Tartja Fióri Oszkár. 3. Opera-áriák. Énekli Tóth Annus, zongorán kiséri Szentgyörgyi Sándor. 4. Monológ. Előadja Míklóssy Esztike. 5. B;ethoven: Mondschein, szonáta. Zongorán előadja Széptóth Mariska. 6. D tlok. Érekli Keserű Géza, zongorán kiséri Trauner Manci. Az estélyt rendezi Szöllőssy Mici. — Nem tagok 40 fillér belépődijat fizetnek. == A pápai izr. iparosok gyámolítóegylete az ipartestület tanácstermében f,. h| 8 án — azaz vasárnap — délután 4 órákig közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Pénztáros jelentése. 3. Titkár jelentése. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 5. N;táni indítványok. 6. Tisztviselők választása. 7. Számvizsgáló bizottság választása. = A Wahrmann Mór betegsegélyző egylet mult hó 25 én tartotta Miyersberi/ Stma elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Sjino'jyi Antal titkár az egyesület mult évi eseményeit csoportja felé sietünk, egy feltámadás gyönyörű jelenete akasztja meg siető lépéseinket. Megálljunk egy szóra a Madách Imre ollára előtt. Az Ember Tragédiája fauszti mélységeit ugyan már a régi nemzedék is megértette, de költői szépségeit csak a naturalizmusból kiábrándult századunkbeli neoroniantikus irányzatnak a lelkekbe fonódása emelte arra a piedesztálra, amelyre méltó. Gerhard Hauptmann Hannalejének és Elsülyt dt harangjának és Maeterlinck Kék madár cimü álomképeinek kellett megjelennie a művelt nyugat színpadain, hogy megértsük a teremtés nagy meséjének művészi varázslatosságát, amellyel kilejezésformájának merészségével, lendületével és szinességével korát megelőzve ragyogott Madách nagy müve. Most az én kis irodalmi Bedekkerem az új népies felé vezeti az olvasót, de azért nem Móricz Zsigmond az, akit Mikszáth Kálmán életműve lolytatójakép könyvelünk el az irodalomtörténet lapjain. Bár a magyar paraszt sűrűvérű, rapszodikus hangulathangszerének sok erős akkordja csendül meg Móricz Zsigmond Sárarany cimü regényében, de részleteinek durva erotikussága nem a magyar föld embe reinek fotográfiája, hanem zolai utánérzése a Rougon Maquart ciklus szenzációsan borzalmas Föld cimü darabjának. Mikszáth életmüvét, a magyar genrenek továbbfejlesztését két, Budapestre szakadt vidéki ember meséi teljesítik: a Krúdy Gyuláé és Sebők Zsigmondé. Krúdy a nyíri csendből került széles, hatalmas, döngő léptekkel a pesti aszfaltra és a főváros idegenszerű, lázas, ideges zajongását kis budai korcsmák tüzes piros borába, bevetődött árva cigányok bús muzsikájába akarta tovaüzni, elfeledni, eltemetni. Hepe hupás magyar elbusulásából, sírva vigadásából, mámorának rózsaszínű ködéből kibontakoztak a félmúlt idők magyar alakjai, kalandos pillanatnyi hangulatok, vágyak és gyűlölködések indulatától vezetett, élőtöket pazarló magyar nemesek, élveteg ajkú, csillogó szemű, de a biedermeyer-etikett édeskés sablonjaitól kormányzott minétes precizkedő magyar dámák vonulnak fel a Sinbad lapjain. Az érdekes félemberek, a nagyokat érző, elgondoló, de a befejezés szilárd csákányütéseitől megreszkető, századok elpazarlott energiáit keservesen megsinylett letört hajtásai nagy nemzetségeknek ülik körül azt az interiőrt, amelyet Krúdy Gyula képzelete állít be. A Vörös postakocsin (amely a legkedvesebb könyve) pesti bohémek robognak, a Daudet Aranyagyu emberről írt meséinek alakjai, akik zsenialitásuk minden értékét éjszakai dáridók rozzant márványasztalaira vetik. Krúdy könyvei szilaj szabadossággal tagadják meg a kompozíció törvényeit, szakadozott, vázlatos irásak, de minden fejezetük a mi nótáink zengésétől hangosak és a mi fajtánk tragikomédiája reszket bennük. Sebők Zsigmond nyugodt, okos, számító, nehéz léptű és elhatározásu, ritkán ellágyuló, de ellágyulásában gyönyörű lelki harmóniákat feltáró magyar parasztokkal népesíti be történeteit. Stíiusművész, tökéletesebb Gárdonyinál, akinek őserejü zsenialitása, magyar humuszba ojtottsága, ötletbősége, komponáló művészete talán a legtökéletesebb az új Magyarország irodalmában, mégis kifejezésformáinak bizonyos plasztikátlan darabossága, a művészietlenség mesgyéjén álló elszólásai meggyőződésem szerinl életműveinek jelentőségét erősen devalválják. Sebők Zsigmond egyszerű, tiszta meséib m ninj csen egyetlen hanyag redő, ellomposodott sor. hatásos pointekre vadászó anekdotaszerü pon

J gyola mondat, szilárd, kemény, kifejező, erős csengésű magyar beszéd ölelkezik itt össze egy gyakran naiv, egytónnsu cselekmény, epizódj vagy hangulat megrögzítése céljából, amely nem nemzeti szinü sujtásos vagy tájszólásoíj sallangoktól cifra, hanem a legteljesebben átita tott a magyar pszichétől. Differenciáltabb, de szintén szinmagyai álmodasok ihletéből született Lövik Károly min' dig mélyebbre járó és egyre finomabban cizellált, hírlapírói fésületlenséget, ideges pátoszt már teljesen levetkezett művészete, amily csaknem negyedszázados vergődések után csal most jutott el a helyes megértettség piedesztáljára és vele lezárhatjuk a mai szépirodaim magyar Írások gyűjteményét, melyek elég gaz dag eredményeket és gyönyörű jövendő igére teit tartalmazzák. Csak azok a polgárháborúi szűnjenek meg, amelyek irodalompolitika cin alatt a régiek és ujak között az egymást maró tipikusan magyar féktelenség jegyében foszvjál meg a mi parnasszusunkat attól a klassziku; derült olimpuszi nyugalomtól, amely nélkii tartós ós harmonikus ünnepi procíukció lehe tetlen.