Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-01-10 / 2. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Tangó, mozi és a püspökök. A tangóról kevésbbé érdemes beszélni. A tangó annyira efemer jellegű jeienség, hogy igazán nem volt érdemes rá a püspököknek szót vesztegetni. Talán inkább amúgy is kérész életét hosszabbították meg egy kicsivel azáltal, hogy pásztorlevélben fordultak ellene. Valamint a cs. és kir. hadügyminisztérium s ennek tiszteletre gerjesztő példája után a m. kir. honvédelmi minisztérium eltiltó rendeletükkel inkább csak magasabbra fokozzák a rövid lejáratú tangó-lázat s elérik azt, hogy tisztes, nyilvános tánctermek helyett kevésbbé tisztes és kevésbbé nyilvános helyiségekben hódcljon tangó-szenvedélyének az, aki okvetlenül gyakorolni akarja az új és népszerű táncot, ha nem is tartja éppen erkölcsösnek a magas minisztérium. Ellenben ha a püspökök a moziról beszélnek s tiltó rendeletükkel az ifjúság erkölcsi épsége fölött kívánnak őrködn i, akkor olyat cselekednek, amit minden komoly ember csak helyeselhet. Gondoljunk csak rá, milyen lázadozás volt régebben a színházak ellen s mennyire óvtuk gyermekeinket, hogy egy-egy ledér francia bohózatba világért el ne juthassanak. És most ugyanolyan vagy még frivolabb, de egyelőre legalább, mig a kinetofon nem tökéletesedik s nem lesz egyeduralkodó — „szó nélkül" menő előadásba ugyancsak szó nélkül elengedjük gyermeinket. Pedig nem a szó mételyez meg, hanem sokkal inkább az érzéki kép, erkölcstelen jelenet, pláne ha ,mozgó". A püspökök tiltó szavát tehát igazán jó lesz megszívlelni s azt az amúgy is kívánatos mozi-cenzúrát ajánlatos lesz az egész országban minél előbb felállítani. Hol építsük fel az új színházat ? Az üj színház helyének kijelölése a legközelebbi időben napirendre fog kerülni. Ugyanis hat év alatt készen kell állania az új színháznak, mert a régi színház helyét kötött szerződésünk értelmében a református hitközségnek át kell engednünk. Mire a képviselőtestület ebben a kérdésben végérvényesen dönt, belekerül egy, esetleg másfél év. Az új színház terveinek elkészítésére pályázatot kell kiírnunk és ezeket elbírálás alá bocsátanunk. Nem csalódom, ha azt állítom, hogy ez igénybe fog venni egy, vagy másfél esztendőt. Szükséges tehát, hogy a képviselőtestület tagjai mielőbb állást foglaljanak : hová kívánják az új színházat építeni. Ez az oka annak, hogy ideje-korán felvetem a kérdést — mert egy-két év nem elég arra —, hogy a nagyszámból álló képviselőtestület ebben a nagy kérdésben közmegnyugvásra véglegesen tudjon dönteni. Több szem többet lát — szóljunk tehát a kérdéshez többen; cseréljük ki eszméinket egyelőre a helyi lapokban, később a zöld asztalnál. Azt hiszem, senki sem fogja rossz néven venni, ha első sorban én mondom el nézeteimet, — legalább lesz egy kiindulási pont, amelyre azután megteheti mindenki észrevételeit. Nézetem szerint az új színház elhelyezésére négy alkalmas hely kínálkozik. — Lássuk ezeket egyenként. Első helyen a Woyta-féie telket említem fel. Ha a képviselőtestületnek választása ezen helyre fog esni, akkor a Horváth Lajos szomszédos házának megvételét is szükségesnek tartom, mert ezzel kapcsolatban a város közönségének egy régi óhajtása mehet teljesedésbe, megnyithatja ott az Anna-térre vezető új utcát. Annyi bizonyos, hogy ez volna a legdrágább hely az új színház számára, de az is bizonyos, hogy itt megfelelő és előkelő helyen nyerne elhelyezést. Itt jegyzem meg,, hogy a Horváth Lajos-féle ház megvétele iránt a városi tanács már javaslatot is tett, mely legközelebb kerül a közgyűlés elé. Második helyen a Tizesmalom telkét említem fel. Ezen telken a színház akként volna elhelyezendő, hogy homlokzata a Főtér felé nézzen. Kétségtelen, hogy ez a hely sem megvetendő, sőt városszépészeti tekintetekből határozottan előnyös. Annyi bizonyos, hogyha ezen a helyen építjük fel új színházunkat, annak a városrésznek látképét teljesen és minden kétséget kizárólag előnyösen megváltoztatná. Igaz, hogy a Tizesmalom telke nem lesz olcsó, de ha az uradalom a kérdéses területet a városnak leltári becsértékben átengedné, akkor a vételár túlmagasnak még sem lesz mondható, mert színházunk itt valóban szép helyre kerülne, a felesleges telekrészt pedig az Erzsébet-ligethez lehetne csatolni, ami a nagyközönségnek szintén érdeke. Harmadik helyül színházunk számára a Besenbach Károly gabonaraktár épülete és a Liget-utca között elterülő- üres telek volna alkalmasnak mondható. Ez a hely a város közepén fekszik és ami fő, minden oldalról könnyen megközelíthető. Ha sikerülne ott két vagy három hold területet megszerezni, akkor a színházat a telek közepére kellene építeni, a megmaradt területet pedig parkiroztatni. Eltekintve attól, hogy a színház építési költségei ezen területen esetleg nagyobbak lennének, mint más helyen, mégis ez a terület mutatkozik legalkalmasabb és legideálisabbnak. A negyedik helyen a városmajor területét említem fel, mely az árok-utcai házcsoporttal jelentékenyen kibövüve szintén alkalmas helynek kínálkozik új színházunk számára. A Major-utca már a folyó évben megszabadul azoktól a házaktól, melyek eddig fejlődését megakadályozták. Erős meggyőződésem, hogy néhány év leforgása alatt a városnak ezen része is alapos fejlődésnek fog indulni, — különösen akkor, ha az új színházat a városmajor területén építenénk fel. Ez esetben a Major-utcát olyan állapotba kellene helyezni, hogy azt a szinházbajáró közönség is kényelmesen használhassa. Ezek volnának azok a helyek, amelyeken új színházunkat a város érdekeinek megfelelőleg elhelyezni lehetne. Ezzel korántsem akarom azt állítani, hogy a városban több alkalmas hely új színházunk számára nincsen, — csupán jelezni kívántam, hogy elsősorban ezek a helyek veendők figyelembe, mert ezekről a helyekről szó volt már a múltban és azt hiszem, sokszor szó lesz még a jövőben is. Mészáros Károly polgármester. Osram-Xámpa 600 tói 10C0 gyertyafényig-, belső és kulsó világításra. Pótolja az ívlámpát! Széncsere ninosl Egyszerű és olcsó szerelés! Magyarországi Képvilesö: Finger és Fia, Budapest, VI, Hajós-utcza 41 szám. A valódi gsram dtótlámpák kaphatók ^ápátt, ifj. gisler JíCór üvegkereskedésében.