Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-28 / 9. szám

tett viskókat jártam, hogy kétrét kellett hajolnom a bejuthatás végett — egyszerre világos ett előttem, hogy miért pusztít el évenkint 70.000-nél is több magyart a lüdővész. Mosolyognom kellett azon, hogy mi kórház at és csatornázást akarunk, milliósokat, de e város lakosairól eltűrjük, hogy állati módon lakjanak. Mondhatom, hogy a 7-ik honvéd huszárezred istállói királyi paloták e viskók Bmberlakta odúihoz képest! Hiába lesz csatornázásunk és kórházunk, imig a betegség okait csirájában el nem foj;ottuk. A legelső és halaszthatatlan teendőnk, hogy ezeket a nyomor tanyáit elpusztítsuk és nem palotákat, hanem csak embereknek , való, olcsó, egyszerű, szellős lakásokat építsünk, legalább is egy szobát és konyhát 1—1 ísa Iádnak. S ezeket sem valami kolónia-szerüen egy újonnan szerzendő telekre! Ez drága és — sajnos — mert nem mezőgazdasági munkát teljesítenek, a kormányíataiom nem ad hozzájárulást! Pedig ezek is teljesítenek legalább olyan fontos nemzetgazdasági funkciót — mint az igrár munkások. De ezeknek — nincs pénz, lincs segítség, nincs egészség! Ezek, akik imúgy is egész nap zárt helyen, rossz levegőin dolgoznak, ezek csak hadd pusztuljanak j1 az igazán dögleletes levegőjű nyomorult üohos, penészes odúikban, az agrármunkásoklak ellenben, akik egész nap az Isten szabad jge alatt dolgoznak, ezeknek szellős, kényelmes udvarházakat ad az állam ! Hiába várunk e téren segítséget az államíatalomtól, pedig ennek kellene első sorban e jajt orvosolni. Miután városunkról van most zó, magunknak kell segíteni, úgy ahogy lehet! Tessék végigmenni a Vak-Bottyán-, Laki-, tertsor- és Árok-utcákon ós a fagy-okozta pusztulást megnézni s elgondolni, hogy 3 nap ilatt 30 család lett hajléktalanná s kényszerült íasonló lyukakban meghúzódni, mint. amilyeíekből életük megóvása érdekében a rendőríatóság kilakoltatta ! Mert ezek a lakók az évi 30—100 koronájukért jobbat most sem kapíattak. Oda kell tehát törekedni, hogy ezen lyomor-övezet házai leromboltassanak és kölsönpénzzel felépíttessenek. Nem kell félni sem a városnak, sem a bankoknak, hogy elvész a pénzük, ezek a lakók, illetőleg ezek a házak, ahol a nyomor tanyáz, a legjövedelmezőbbek. Maguktól olyan uraktól, kiknek ilyen házaik vannak, hallottam, hogy Pápán ezek a házak a legjövedelmezőbbek, mert 10—12°/o"

ot hoznak. Nos hát, ne hozzon 10—12%-ot, hanem csak 4'5%-ot. Ez is elég! De mentsük meg e szánalomra méltó teremtések testi épségét és főleg a tüdejét. Ha így járunk el és ezen rozoga, összedűlő és leroppant viskók helyett építünk újakat, vagy juttatjuk hozzá gazdáikat, hogy újat építhessenek, úgy extenzive sem terjeszkedtünk nem kell új földet venni, új utcát, vízvezetéket stb. csinálni, hanem a mai keretében fejleszthetjük is egyben a várost, ami sokkal szebb, olcsóbb és mégis többet ér. Az elmúlt évben Pápa város közönsége egy ilyen nyomor-tanyát megszüntetni rendelt, közel a város szivéhez. Az Árok- ós Tüzoltóutcai részeket értem. Mig azonban ez rendezhető, a városi tanács úgy határozott — pénzügyi okoknál fogva —, hogy még egyideig ezek bérbeadandók. Míg ezen sorokat írom, jön egy rendőr és jelenti, hogy e házak közül az éjjel ismét kettő összedűlt. Egy pedig már 3 nap előtt. És ezeket a házakat akarják még jövedelmeztetni! Ha a város maga ilyen példával jár elől, igazán nem csodálom, hogy sokan könyörögnek, hogy hadd tákolják össze e lerogyott viskókat, ők tovább is ott akarnak lakni. Megszokták már a bűzt, dohosságot, levegőtlens éget, tűzveszélyt és tüdőbajt. Révész Arnold városi főmérnök. = A leányegyesület műsora március 1-én: 1. Szavalat. Előadja Deutsch Elza. 2. Zongoraszám. Előadja Schischa Hedvig. 3. Delila szerelme. Irta és felolvassa Rózsás József. 4. Weber : Rondo brillanté. Op. 62. Z ongorázza Gáty Lenke. Kezdete d. u. 5 órakor. MAUTHNERŰDÖN CS. ES KIR. UDVARI MAGKERESKEDÉS BUDAPEST. MINTHOGY MAUTHNSR NEVE ALATT MÁSFÉLE MA BOT ÁRUSÍTOTT, ELÍTÉLEM "M-NAPI ELZÁ RÁSRA. L' v 10 EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap, március hó l én este 6 órakor saját helyiségében estélyt rendez a következő műsorral: 1. A XVI. század női ideálja. Irta s felolvassa Lenkei Lajos. 2. Kis József: Tüzek. Szavalja Weisz René. 3. Kupaktanács Lisznyay Kálmántól, Az én frakkom Beöthy Lászlótól. Szavalja Nagy Lajos. 4. Weber Polacca Brillanté E-dur, átírta Liszt F. Zongorázza Szelestey Margit. 5. Réfy-Molnár Magyar népdalok. Énekli a ref. főiskolai énekkar Tóth Lajos főisk. énektanár vezetésével. A VÁROSíIÁZÁRÓL § A közigazgatási bíróság és a nyugdijszabályzat. Mindenki emlékszik rá, hogy a mult évben, mikor a városnak új nyugdijszabályrendeletét tárgyalták, a képviselőtestület jogász tagjai az 1912. LVIII. t.-c. idevonatkozó részét úgy magyarázták, hogy csak azok a városok kötelesek az állami nyugdíjtörvénynek megfelelő nyugdijszabályrendeletet alkotni, amelyeknek nyugdijszabályzatuk még nincsen. E kérdés fölött egy konkrét esetből kifolyólag most döntött a közigazgatási bíróság. Dáida Lajos, fehértemplomi polgármester ugyanis a mult évben nyugdíjba ment, a város azonban a nyugdíj illetményt a régi szabályrendelet alapján állapította meg, a mienkhez hasonlóan, azzal az indokolással, hogy neki nyugdiszabályrendelete már van s így a törvény ő reá nem vonatkozik. Fellebbezés folytán azonban a közigazgatási bíróság a polgármester nyugdiját ugyancsak a régi szabályrendelet szerint állapította, meg, de fenntartotta a polgármester számára az t a jogot, hogy amidőn az egy év letelik (t. i. az 1913. év), „amelyen belül kötelés a város régi z egész város részletes történetére megtanítja }ket. Abban az alig nyolcezer lakosú kis városában így őrzi a történeti emlékeket és így ártják ébren a lakosság lelkében, nálunk pedig, mi városunkban megelégesznek azzal, ha yerekeink meg tudják mondani, hogy Pápa ndezett tanácsú város Veszprém vármegyében, Tapolcza balpartján, van benne ennyi temom, ennyi iskola, ennyi gyár és ennyi lakása an. Pedig mennyivel jobb és célszerűbb volna, a gyermekeink a szülővárosuknak egész, kilerítő történetét megtanulhatnák! Ha el tudák mondani annak a városnak minden törneti nevezetességét, emlékét, ahol születtek, íol élnek és ahol esetleg meg is halnak. A tárgyi történeti emlékek gyűjtése és polása sokkal könnyebb, mint a történeti elyek felkutatása és megjelölése, de nálunk ü sem tartották fontosnak soha, pedig nem het tudni, hogy mikor tennének nekünk haszos szolgálatokat. c^Hogy csak egy helyet említsek: a pápai városház porral telített padlásain százados irások hevernek szerte szanaszét, töretlen, cimeres pecsétjeikkel, amelyekből olyan cimeres pecsétgyűjteményt lehetne összeállítani, amelynél különb kevés volna az országban, nem is említve, hogy ezek a pecsétek, kellő igazoltatás után nemességek kutatásánál is igen hasznos szolgálatot tennének. A kiselejtezett, padlásra fölhányt irások között lehetnek, aminthogy vannak is, olyan értékes levelek, amelyek tartalmuknál fogva ha ma nem is, de idővel bizonyos történeti, vagy fejlődési munkák megírásához értékes forrásul szolgálhatnának. /' Hogy vannak ilyen értékes irások, azt azért merem állítani, mert magam is találtam jó néhányat közöttük, amelyek szabadságharcunkra vonatkoznak és a szabadságharcban részt vett pápai polgárok által Írattak. Meg kell jegyeznem, hogy ezek az Isten tudja mikor kiszórt levelek annál is inkább értékesek, mert a szabadságharc leveretése után a városi urak az abszolutizmustól való félelmükben a szabadságharcra vonatkozó minden hivatalos irást, jegyzőkönyvet, amelyek a szükséges rendelkezéseken kivül, bizonyára a város polgárságának és magának a város tanácsának hazafias érzelmeit is magukban foglalták, — az utolsó betűig megsemmisítették. A városi tanácsnak ebben az időben hozott minden határozatát a hatalmas tanácskozási jegyzőkönyvekből egyszerűen kimetszették és elégették s ma már ezen határozatoknak a ma is meglevő kötetekben csak helyei látszanak. Nem lehetetlen, hogy ezen általam említett érdekes irások és levelek még abban az időben adattak át a padlás emésztő porának, amikor azok a jegyzőkönyvi megsemmisítések történtek, az idő azonban úgy látszik kíméletesebb volt ezekkel az írásokkal szemben, mint az emberek, akik kiszórták azokat. (Vége köv.) Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomorbajosokiak, székszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fill. Nagy üveg 60 fill. Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb fiiszerüzletben.