Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-21 / 8. szám

Az uj rendkívül tartós, kiválóan ruganyos formája idéális EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör múlt vasárnap este ismét zsúfolt ház előtt tartotta házi estélyét. A műsor első számaként négy fiatal tanítójelölt: Szornmer János, Battyán Elek, Zwierina Béla és Szalay Imre egy nehéz Haydn kvartettet játszottak jeles zenei tudásuknak nyújtva bizonyságát. Az est felolvasását Molnár Kálmán szolgáltatta, akinek érdekfeszítő művét a szerző rekedtsége miatt Tóth Károly olvasta fel nagy figyelem között. Molnár értekezése bevezetésében azt a megszívlelésre méltó eszmét veti fel, hogy Pápa város régi irományait — melyek a városháza padlásán rendezetlenül hevernek — rendezni kellene, kiválogatva belőlük mindazt., ami történeti beccsel bír. Hogy pedig ilyen nem egy van, annak példájául Esterházy Károly grófnak, 48-as pápai nemzetőrparancsnoknak néhány ismeretlen levelét mutatta be érdeklődő hallgatóságának. A kör nagy estélyérő! e őnyösen ismert Szmoligovits Erzsi zongoratanárnő bámulatos technikával s emejlett mély megértéssel játszott egy Liszt-rapszódiát, minden finomságát érvényre juttatva a közönség műélvezetére. Könnyed, friss tangó-dallam volt a felhangzó tapsokra ráadás. Szép sikert ért el a következő szám: Vései Piroska énekszáma. Behízelgő hangján előadott műdalaiban volt érzés és hangulat, mely nem tévesztette el hatását, a ráadásul adott friss magyar pedig bájos pajzánságával hatott. Az éneket Kiss József látta el a tőle megszokott művészies zongorakísérettel. Valósággal frappáns hatása volt a záradékul bemutatott kis francia vígjátéknak. Két vetélytársat ábrázolt benne Tuba Erzsi és Szűcs Margit, akik pompásan megírt szerepüket igazán pompásan játszották. Olyan tempóban pergett ez a szellemes darab, hogy önkéntelenül arra gondoltunk, bárcsak hivatásos színészeink mindig ilyen vervvel, ennyi ötletességgel játszanának. A rövidke férfi szerepben Banké Antal is jól illeszkedett bele az őszinte szép sikert elért enzemblebe. .= A Polgári Kör Hercz Béla elnök vezetése mellett mult vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a tagok nagyszámú részvétele mellett. A közgyűlés egyik fontos tárgya a mult évi zárószámadás volt, amelyből örvendetesen nyert megállapítást, hogy a vezetőség okos és előrelátó munkálkodása révén a kör háztartása szilárd alapokra helyeződik s a jelenlegi irányelvek alapján a kör mihamar fel fog ismét virágozni. A közgyűlés a számadá okat helyesléssel elfogadván, az elnökségnek egyhangúlag bizalmat és köszönetet szavazott, majd megejtették a tisztújítást s elnöknek egyhangú lelkesedéssel ismét az eddigi agilis elnököt, Hercz Bélát választották meg, mig az egész tisztikar így alakult: alelnök Bodai István, pénztáros Balogh Gyula, könyvtárnok Dalmady Géza, jegyző Régner Pál. Számvizsgálók: Cser Béla, Horváth Elek és Wandlich Antal. Választmányi tagok: Hajnóczky Béla, Takács József, Szíjártó Gyula, Erhardt Dezső, Rácz Gyula, Vágó Dezső, ifj. Edelényi József, Kurnmer János, Rédei József, Fekete Ferenc, Szűcs Gyula, Lippert Sándor, Rapoch Vilmos, Bauer Károly, Milkovits Antal, Bolla János és Schmidhoffer Antal. Közgyűlés uián este társas-vacsora volt, amely alkalommal Lippert Sándor indítványára elhatározták, hogy a kör helyiségéI ben perselyt állítanak fel s a tagok között a szegény gyermekek felruházására állandó gyűjtést rendeznek. Ez alkalommal nyomban 20 K . gyűlt össze, amely a tagok humánus érzéséről tesz dicséretre méltó bizonyságot. = A leányegyesület f. hó 22-en vasárnap este 72 9 órakor, az úri kaszinó helyiségeiben műsoros vig estélyt rendez Közreműködők: Halmyné László Ary, Bükky György iró humoros előadásokkal. Klein Erzsi (Nagyatád) énekkel, dr. Fehér Dezsőné zongorakísérettel. Dr. WolfFábián Entzgruber (Sárvár) zene-trióval. Fuchs Elza, Kovács Juci, Koritschoner Ilus, Neumann Margit, Schönfeld Piroska, Szauer Oszkár és Oesterreicher Viktor vígjáték előadásával. Konferál Halmi Bódog sárvári kir. jbiró. Belépődíj 1 K. = A Kath, Kör holnap, vasárnap este 6 órakor a bencés főgimnázium dísztermében felolvasó estélyt tart. Műsor: 1. Felolvasás. Tartja dr. Vid Jeromos. 2. Magyar dalok. Énekli Kolbe Nándorné, zongorán kiséri Striss Gyula. 3. A haragos feleség. Monológ. Előadja Molnár Gézáné. 4. Magyar rapszódia: Liszt XII. Zongorán előadja Széptóth Mariska. 5. Zsidó a bíróság előtt. Bohózat. Előadják Virág János, Horváth János és Parányi N. 6. Magyar dalok. Cimbalmon előadja Kreutzer Ferenc. Az estélyt rendezi Mayer Annuska. Az előadás pont 6 órakor kezdődik. Belépő dij nemtagoknak 40 fillér. = Az izr. nőegylet vasárnap, azaz f. hó 22-én délután 3 órakor tartja évi rendes köz1 gyűlését a leányegyesület helyiségében. HETI ÚJDONSÁGOK. — Egyházi gyűlés. A helybeli ev. egyház vasárnap délelőtt tartotta zárszámadó gyűlését Gyurátz Ferenc püspök és dr. Kluge Endre felügyelő elnöklete alatt. A gyiilés a számvizsgáló bizottság jelentéséből sajnálattal vette tudomásul, hogy az egyház jelenlegi bevételei nem fedezik a mindig nagyobb mérvben fellépő kiadásokat, s megbízta a számvizsgáló bizottságot, hogy az adókivető bizottsággal karöltve gondoskodjék módozatokról, melyek az egyház háztartásának egyensúlyát biztosítják. Ugyanez alkalommal kimondották, hogy szakítva az eddigi lanyha rendszerrel, a nagymérvű egyházi adóhátralékok behajtását erélyesebben szorgalmazni fogják, s a makacskodók ellen igénybe veszik a közigazgatási hatóság hivatalos, eljárását. Kluge Ferenc pénztáros ezen tisztségéről lemondván, eddigi lelkiismeretes működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak, s helyére egyhangú lelkesedéssel Kirchmayer Győző áll. tanítóképző-intézeti tanárt választották meg, aki a hivatali esküt a gyűlés szine előtt nyomban letette. Elvben kimondották, hogy a templom a téli időszakban — lehetőleg a jövő téltől kezdve — füttessék. A felszerelési költségeket gyűjtés utján szándékoznak előteremteni, mit Gyurátz Ferenc és dr. Kluge Endre 100—100 koronával nyitottak meg. Amidőn még néhai Kalmár József volt alsógörzsönyi szórványböli érdemes go ndnok emlékét jegyzőkönyvben megörökítették, a gyűlés véget ért. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Molnár Jenő pápai kir. járásbirósági joggyakornokot a komáromi kir. törvényszékhez, és dr. Molnár Gyula pápai ügyvédjelöltet a bánffyhunyadi kir. járásbírósághoz jegyzőkké kinevezte. kállai kettőst; továbbá a palotást, körmagyart, füzértáncot, koszorút s már-már a csárdást is! A magyar, minthogy a nemzeti érzelmekkel szemben a kozmopolita" érzelmek kezdtek gyökeret verni lelkében, — az idegen táncok közül először a „szeles" németet vette át s honosította meg. Bizonyára nem a németek iránti szimpátiából, hanem mert ez felelt meg talán leginkább természetének. A német után (walzer) jött a francia (menuette stb.), aztán az amerikai (boszton), végül az orosz; talán mert ez az összes közt a legérzékibb! Ezzel elérkeztünk a tánc fejlődésének utolsó fokához, t. i. a táncművészeihez. Minthogy a művészi tánc évezredes" múltra tekinthet vissza s alakulásában, fejlődésében oly rengeteg sok változatot mutat, hogy azt részletesen ismertetni csak egy újabb közlemény keretében volna lehetséges, most csak néhány befejező szóval teszünk említést azon motívumokról, melyek a hajdan magas színvonalú, ideális táncmüvészetet dekadens irányba terelték s az érzéki érzelmek legközönségesebb kifejezésének nivójára sülyesztették. A művészi tánc kezdete és virágzásának fénykora az ókori görögökhöz vezethető vissza. A görög színmüvek, különösen a drámák, el sem képzelhetők énekkarok nélkül. A karok pedig nemcsak énekeltek, hanem táncoltak is. Táncuk azonban nemcsak érzelmeket fejezett ki, hanem gondolatokat is szemléltetett, sőt akaratot, cselekvést domborított ki, jeleneteket magyarázott. Némelyik színész oly művészi táncot produkált, hogy csupán táncával tette érthetővé egy-egy hatalmas tragédia homályosab értelmét. Ilyen tánc volt az emmelea nevü, komoly természetű, legművészibb tánc. — A komódiakban szereplő Satirkarok azonban a fajtalan cordax-tánc meghonosításával a művészi táncot fejlődésében lejtőre juttatták. A színpadi tánc hamar meghozta a dekadenciát. Az emberiség érzés- és kedélyvilága új irányba terelődött: az érzéki élvezetek hajhászásának irányába. Bizonyos idő óta ez határozza meg az emberek természetét, ennek következtében ez nyomja rá bélyegét csaknem minden művészetre is. Elfajult, dekadens az irodalmunk, dekadens a festészetünk, de talán legjobban a táncművészetünk. Isadora Duncan, a hírhedt táncosnő, egy klasszikus gondolattal próbát tett a népeknek a görög tánc szellemében való idealizására, de sajnos, bizarr ötlete éppen az ellenkezőt eredményezte. Az érzéki XX. század emberét még érzékibbé tette. Úgy hisszük, hogy az ő fellépése honosította meg a színpadokon az orosz ballettet, az teremtette meg közvetve a medvetáncot, tangót, meg a hozzájuk hasonló többi Ízléstelen kabaré- és orfeumi táncokat. íme az emberi lélek legfenségesebb érzelme, a vallásos érzelem, hogy változott, hogy sülyedt alá a történelem folyamán a legközönségesebb érzelemig, az érzékiségig! S hogy követte nyomon ez érzelmeket a tánc is, a templomi tánctól kezdve az emmeleán keresztül egészen a tangóig!