Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-11-21 / 47. szám

PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE). Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Melegítő-szobák szegényeink számára. November van ; északnyugoti szél hideg levegőt hoz ide; a hőmérő nulla körül mozog; fűteni kell. De csak az fűlhet, akinek van tüzelője. Pápán igen sok családnak nincsen sem szene, sem fája. Hideg lakásban tartózkodnak és ezért sokan közülük megbetegesznek. Miért ártalmas a tartós hideg és a meghűlés ? Az egészségnek egyik fökelléke a vérnek egyenlő elosztása a szervezetben. A bideg úgy hat testünkre, hogy a véredényeket összehúzódásra kényszeríti; ezáltal ezekből a vérnek egyrésze ki lesz szorítva és ez máshol keres helyet. Első sorban a bőrnek sok millió véredényeire hat összehuzólag, ezáltal a bőr halavány és hideg lesz. Ha a hidegben tartózkodás sok ideig tart, akkor főkép a szívtől távol lévő szervek szenvednek, minők a kéz és láb ujjai, az orr és a fülek; ezeknek véredényei annyira megszűkülnek, hogy a szív ereje nem képes ezeknek ellentállását legyőzni, azért ezen részek szoktak elsősorban megfagyni. Ha a bőrből a vér ki lett nyomva és a hideg még tart, akkor az izmokra kerül a sor és ezek vérét is jó részben kiszorítja. Lesznek tehát oly szervek, melyekben túlságos kevés a vér és olyanok, melyeket a kiszorított vér túlságos mennyiségben eláraszd. Ugy az egyik, mint a másik állapot nagy baj és megbetegedésre adhat alkalmat. Ezen állapotban igen nagy szerepe van az idegzetnek is. Láthatni ebből, hogy valódi társadalmi bün lakosságunk számos családját fűtetlen lakásokban hagyni; a népjóléti gondoskodás és az emberszeretet egyaránt parancsolják, hogy a városi hatóság ezen a bajon segítsen. De mivel szegénységünk miatt nem áll hatalmunkban családokat fűtőanyaggal ellátni, kötelessége a városi képviselőtestületnek és a tanácsnak oly intézményről gondoskodni, amely nem kerül valami sokba és a bajon nagy részben mégis segíthet. Ez elérhető egy-vagy két melegítőszoba által. Már számos városban meg van ez az intézmény és nagyon jótékonyan hat. Minden szegény, legyen az gyermek, fiatal vagy öreg, kap ott egy csésze meleg teát és egy darab kenyeret, úgy reggel, mint este. Nálunk is igen célszerű és humánus volna egy ilyen melegítőszoba ; az nyitva lehetne reggel 8-tól este 8-ig. Igaz, hogy kellene oda minden nap felváltva három hölgy, ki ott a rendre és illemre vigyáz és a teát, kenyeret kiszolgáltatja. Ha meggondoljuk azt, hogy a melegítő-szoba az év legfeljebb 150 napján át volna nyitva és mindegyik hölgy csak 4 órán át lenne ott elfoglalva, egy nap tehát 3 hölgy, akkor egész éven át csak 450 hölgynek kellene jelentkezni 4—4 órai szolgálattételre, akkor is csak egyszer kerülne rá a sor mindegyikre egy esztendőben. Azt kell hinnünk, hogy ily emberbaráti kötelességre Pápán még több hölgy fog találkozni, mint 450. Aztán meglehetne könnyebbíteni a hölgyeknek a munkáját az által, hogy a teát reggel csak 8—9-ig és este 7 és 8 óra között osztanák ki. A teát háromszor, sőt négyszer is fel lehet önteni, azért ez olcsó és csak a cukor és kenyér kerülne nagyobb összegbe, de nem annyiba, hogy városunk ezt a terhet meg nem bírná. Helyiségről sem kellene gondoskodni, mert a népkonyha erre igen alkalmas és ezt igy is, úgy is fizetni kell. Az 1915. évi költségvetés alkalmával megtettem ezen indítványomat a közgyűlésen, de még a szociáldemokrata párthoz tartozó városi képviselők sem pártolták azt, mi csak kötelességük lett volna. Én már megszoktam ezt a napirendre térést; tapasztaltam ezt évtizedeken keresztül a vízvezetékkel, aszfaltjárdával, világítással, nyilvános sétatérrel Kossuth Lajos és más utcák megnyitásával, utcarendezéssel és egyebekkel. Még élénken emlékeztemben van, hogy a népkonyha tényleges megnyitása előtt, talán 9—10 esztendővel egy hírlapíró, később városi képviselő megtette ezen indítványát és a városi képviselőtestület semmibe sem vette és napirendre tért hírlapi cikkei és indítványai felett, mégis megvalósult az indítványa és most egész városunk örül, hogy van egy városi és egy zsidó népkonyhánk. így lessz ez a melegítő-szobákkal is; többszöri elbukás után ez is meg fog valósulni, mert emberbaráti, szociális kötelesség embertársaink legszegényebb része irányában. Dr. Lővy László. Városi közgyűlés. — 1914 november 16. — Hétfőn délután rendes közgyűlés volt az 1913. évi zárószámadások tárgyalása miatt, de az ülés súlypontja nem ez volt, hanem a napirend egy másik pontja: a város 100.000 K-ás jegyzése a hadikölcsönhöz. Minden felszólalás nélkül, teljes egyértelműséggel és a nemes ügyhöz méltó lelkesedéssel hozta meg a képviselőtestület ez ügyben határozatát. Szép számban jelentek meg a képviselők a közgyűlésen, mely elég rövid lefolyású volt. Dr. Herczog Manó, Schlesinger Rezső, Edelényi Szabó József, Becsey Ferenc és Jűek Ferenc képviselőket kérte fel az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére s ez után kijelentette, hogy a törvényhatóság jóváhagyta a vásártartási szabályrendeletet. Nagy szenzációt keltett a polgármesternek az a kijelentése, hogy a vármegye megsemmisítette a képviselőtestületnek a városi tisztviselők nyugdíjintézete ügyében hozott határozatát és a városi tanács által készített szabályrendelet tervezetet lényegtelen módosításokkal szabályrendelet erejére emelte s 1914 január 1-től kezdődő joghatállyal életbe is léptette. Dr. Hirsch Vilmos a vármegyei törvényhatóság határozatát törvénytelennek tartja, s mivel e szabályrendelet életbeléptetése elviselhetetlen terheket róna a városra, indítványozza, hogy a képviselőtestület adjon be fellebbezést a vármegye határozata ellen s a fellebbezés elkészítésével és beadásával a tiszti ügyészt bizza meg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Ugyancsak napirend előtt szóvátette dr. Löwy László azt, hogy a szemétkihordási szabályrendelet miért került le a napirendről, holott annak életbeléptetése a fenyegető koleraveszedelem miatt nagyon sürgős volna. A polgármester válacza az volt, hogy a fontos szabályrendeletet azért nem tárgyaltatja, mert sok városi képviselő vonult hadba s ezek távollétében nem akarta napirendre tűzni a javaslatot, de ha a képviselőtestület kivánja, úgy kész ezen ügyet a legközelebbi közgyűlésen elővetetni. Ezután áttértek a napirendre, melynek első pontjaként az 1913. évi zárószámadásokat tárgyalták s minden felszólalás nélkül elfogadták a pénzügyi bizottság javaslatát, melyet egyik mult számunkban ismertettünk. Winterstein Henrik kérelme következett boltbérleti szerződésének hat évre való meghosszabbítása iránt. Jűek Ferenc csak három évre kívánta a szerződést meghosszabbítani, de a közgyűlés többsége a hat éves meghosszabbítás mellett döntött. Vita nélkül, egyhangúlag megszavazta a képviselőtestület a pénzügyi bizottság indítványát, hogy a város 100.000 korona névértékű zárolt kötvényt jegyezzen a hidikölcsönből 93 K-ás árfolyamon s megbízta a polgármestert azzal, hogy az eddig takarékpénztári betétekre elhelyezett öt különféle alap vagyonát vegye fel s a betétek felmondási idejéig szükséges műveletet az illető intézeteknél vigye keresztül. Egyúttal kimondotta a közgyűlés, hogy a nyugdijalapból 5V2 %-°

s kölcsönt ad a városi tisztviselőknek az általuk jegyzendő hadikölcsönkötvények kifizetésére s ez az összeg azok fizetéséből 5 éven át havi részletekben lesz levonandó. A napirend utolsó pontja volt Halász Mihály és társainak kérelme az Árok-utcai Cinca részlet beboltozásának elrendelése iránt. Muli József, Halász Mihály és Bectey Ferenc pártolták ezt az indítványt, mely szerintük a munkanélküliek nyomorát enyhíthetné munkaalkalom teremtésével. Velük szemben dr. Hoffner Sándor a pénzügyi bizottság javaslatát védelmezte. A kézi napszámból élők ma nincsenek LEÁNYKA RUHA Előirás szerinti ÁPOLÓÉI KÖPENY KÉZIMUNKA fejvédővel és vöröskereszt jelvénnyel együtt 5 korona LEÁNYKA RUHA rr rr KÉZIMUNKA SZOLOSY E. CÉGNÉL (MATUS-HÁZ) LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA