Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-01-31 / 5. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR.KŐK,OS KN^DRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. S mi lesz a hadnagy úrral ? Nem szere­tem a befejezetlen riportokat. Igaz, hogy az élet sem szolgál mindig kikerekített mesékkel, aminőket a szegény drámaíróknak kell kieszel niök, hogy a legnaivabb néző is megnyugodva és minden irányban kielégítve távozhassék a színházból. De mégis viszás érzést kelt ben­nem, ha valamely riportban az esemény leg­főbb mozzanatáról, avagy arról a személyről megfeledkezik, aki az egész esemény előidézője volt. Ilyesmi vagy a tudósító felületességgel párosult intelligencia-hiányának, vagy kiszínező célzatosságának bizonyítéka. Pedig ilyen eset. volt a héten a pétervári Stepanov cigányprímás leányának tragédiája. Mindenről értesültünk a világon, megtudtuk, hogy a duhaj Kolzakov hadnagy hogy lőtte le a szegény cigánylány apját, testvérét, hogyan temették el a nyomo­rultakat, hogy kiserte őket utolsó utjukon a tisztikar, a tisztikar s élén Kolzakov generális, e második Schmidt Miksa, megtudtuk, hogyan borult el a fiatal cigányleány elméje s hogyan tett a generális szent fogadalmat, hogy az árvát, mint saját gyermekét fogja gondviselésbe venni. Megtudtunk mi mindent, kivéve azt az egyet, hogy mi lessz a hadnagy úrral? Hogy azt a tisztikar kirúgni akarná a maga kebeléből, hogy a cár kardjától akarná megfosztani, hogy a biróság élethossziglani börtönbe akarná vetni, hogy apja megtagadná vele a vérségi kötelé­ket, ezt . . . ezt nem olvastuk sehol. Pedig, hogy ez így van, így lesz, abban nem kétel­kedhetünk egy pillanatig sem. Legalább nálunk hasonló véres brutalizmus — ha százszor tiszt is az elkövetője — feltétlenül ilyen következ­ményekkel jarna. Avagy tán tévednék?! . . . Tizes malom. Pápa város a közelmúltban tetemes áldozatot hozott, hogy a multak hibáit helyre ütve, a várost a modern fejlődés útjára terelje. Azonban amily mértékben sikerült a város fejlődését elérni, majd­nem oly mértékben kellett a lakosság terhét emelni, úgy hogy ma már a fejlő­dés utján csak úgy állhatunk meg, ha arról gondoskodunk, hogy lehetne a lakosság kereseti viszonyait emelni. Tud­juk nagyon jól, hogy a válságos pénz­viszonyok is romboló hatással voltak gazdasági életünkre, de különösen sújtva voltak az iparosok és kereskedők, akik kénytelenek voltak a megszorított igények mellett hiteleik után óriási kamatlábat fizetni, tehát kettős köteiesség hárul a város vezetőségére, hogy városunk polgár­ságát kivezesse e súlyos válságból. Azon­ban hogy ezt a célt nérrileg is elérjük, ahhoz a társadalom minden rétegének jóindulatára van szükségünk. A kereseti viszonyok emeléséhez ugyanis elsősorban töke kell s minthogy ezzel iparosaink alig rendelkeznek, a városnak, mint közületnek kell elöállani s ennek kell azt megszerezni. A város­nak a tökét oly módon kell az iparosok rendelkezésére bocsátani, hogy abból mindegyik oly mértékben részesülhessen, amily mértékben ipara fejlődése meg­kívánja. Ezt pedig máskép elérni nem lehet, mintha egy közmühelyt állít fel a város, tömeges és olcsó termelés céljából megfelelő modern gépi-berendezésekkel. Hogy ezt a célt a város megvalósíthassa, arra most a Tizes malom leégése követ­keztében kedvező alkalom kínálkozik, mert talán most lehetséges lenne a hit­bizományi uradalomtól a malmot meg­szerezni. Szerény nézetem szerint e t ^ » malom megszerzésivel .segíteni lehetne az iparosokon, mert ennek a malomnak van a legnagyobb vizi ereje. Ha ezt az erőt iparosainknak jutányos áron rendel­kezésükre tudjuk bocsátani, érdekükben jelentékenyen közremunkáltunk. Meg va­gyok róla győződve, hogy a közmühely felállításához az állam is hozzá fog járulni gépek nyújtásával. A közmühely berendezendő volna a csizmadia, cipész, asztalos, szabó és lakatosok számára. Nem vagyok ugyan szakértő ezen a téren, de azt hiszem, hogy a Tizes malom vizi ereje képes leend az összes munkagépeket elhajtani, tekintve, hogy azok egyidőben úgy setn lennének igénybe véve, de feltéve, hogy a vizi erő pótlásra szorulna, azt a villany­telepen olcsó áron meg lehetne szerezni. E város gyáriparának fejlesztésére jelentékeny áldozatokat hozott idegen gyárosoknak nyújtott segélyével, saját polgárai érdekében még nem láttunk megnyilvánulni különösebb jóakaratot, most tehát midőn segíthet, nem szabad elszalasztani ezt a kedvező alkalmat. Vegye meg a varos a hitb. uradalomtól a Tizes malmot, építtesse fel közmühely­nek, állami gépsegéllyel rendeztesse be s a közmühely használatáért mást, mint a befektetett tökének amortizációját, a köz­mühely jókarban való fenntartási költ­ségét ne .kívánja. Ötven éves törlesztés mellett, feltéve, ha a malom vételára s közmühellyé való építése 150 ezer koronába kerülne, ennek amortizációja 8000 K. A gépek jókarban tartási költségére fel kell venni évi 2000 koronát, tehát 10.000 koronába kerülne a közmühely. Ezt fizetnék meg a csiz­madiák, cipészek, szabók, asztalosok és lakatosok. Pápa városában csizmadia, cipész, szabó, asztalos, lakatos van mintegy 300, tehát átlag egy iparosra alig kerülne több mint 30—40 K évi használati dij. Már pedig ezen munka­gépek segélyével nem 30—40 K-t, hanem 300—4<>0 K-t is meg tudnak takarítani. Ha tehát 300 iparosnál elérhet a város állag 300—400 K jövedelmi fokozást, az évi 90—120 —160 ezer korona gyarapo­dást jelent, ezzel képessé tesszük iparo­sainkat a terheknek könnyebb elviselésére, de a jövödelem-fokozással megjavítjuk a táplálkozást, a lakásviszonyokat, a ruházkodást, ami az általános közegész­ség fejlesztését mozdítja ejő. A fenkölt gondolkozású gróf Esterházy Pál bizonyára első lesz, aki a felvetett eszmét magáévá teszi s minden akadályt elhárít a cél megvalósítása elöl, mert nemesebb eszme szolgálatában nem is í állhat senki oly súllyal, mint ö, akinek jóakaratától egy város jövőjének szebb hajnalát látjuk pirkadni. Az ö hazafiúi nemes erényét láttuk megnyilvánulni már azon elhatározásá­ban, midőn éleslátásával a földmives­osztályt földhöz juttatta s lehetővé tette az intenzív gazdálkodást s ezáltal több száz családot felemelt s a biztos meg­élhetés révébe vezetett. Ugyancsak mély belátásáról tett tanúbizonyságot, midőn egy közkórház eszméjét pendítette meg s hogy valóra váljék, nem zárkózott el a messze menő áldozattól sem, felaján­lotta díjmentesen a kórház céljaira szük­séges telket, mert bölcsen tudja, hogy a város, szűkös anyagi viszonyai folytán. 75%-os érammeótakariíás R&éyogtí,fehér íennyelé$ A valódi Osram drótlámpák kaphatók Pápán, ifj. Eisler Mór üvegkereskedésében. Képviselet és raktár Magyarország részére: Finger és Fa Budapest, VI., Hajós-utca 41. Lapunk mai száma ÍO oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom