Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-10-17 / 42. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A társadalmi segélyakcióról i. Még meg sem történt a nemzetek életé3n sorsfordulatot jelentő hadüzenet, még alig jtettük annak a küzdelemnek gigászi nagyigát, melynek irtózatos forgatagába azóta ^lesodródtunk: még a háború előestéjén hangítt el képviselőnk ajkáról a figyelmeztető szó, )gyha nem akarjuk, hogy harcbavonuló testőreink haláltmegvelő lelkesedését az itthonigyott szeretetteik sorsa miatti aggodalom s inek nyomán a kétségbeesés váltsa fel, — i azt akarjuk, hogy a minden külellenségnél iszedelmesebb nyomor meg ne kezdhesse mizetbomlasztó munkáját, akkor minden erőnk ígső megfeszítésével arra kell törekednünk, 3gy minél elviselhetőbbé tegyük az itthonigyott családok sorsát kenyérkeresőik távoltében. Ne vállhasson valóra a horatiusi monis: post equitem sedet atra cura. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy irosunk a legeik között volt, ahol a kenyér;reső nélkül' maradt családok segélyezésére ;ervezett társadalmi akció indult meg és minin 'dicséret megilleti ennek az akciónak vezeit azért az áldozatkészségért és fáradságért, nellyel a háború első napjaiban az első gélynyujtás rendkívüli nehéz munkáját — ;m várva és kapva senkitől és sehonnan nácsot és utmutatást — kifogástalanul lemyolították. Annál kevésbbé esik jól nekünk, de kénylenek vagyunk konstatálni, hogy viszont váróink talán a legelső, ahol a társadalmi segélycciót az ezen célra alakult bizottság úgyólván teljesen beszüntette. Mert a segélyezés unkájának majdnem teljes megszüntetésével »yértelmü a bizottság ama határozata, hogy unkásságát kizárólag arra redukálja, hogy őleget nyújt azoknak, akiknek az állami se;ly felvételére jogosító fizetési könyvecskéik pénzügyigazgatóságtói nem érkeztek még eg. Az előlegnyujtásnak meg van a maga igen így jelentősége, mert 5—6 hétbe is belekerül, ig az összeirt család az államsegély első iszletét felveheti, de az előlegnyújtást a hatóg maga is elvégezheti, miként a fővárosban más városokban is történik, e célból tehát íncs szükség a társadalmi segély igénybevétere. Hisz a segítőbizottság segélyalapja a nyúj>tt előlegeket az utolsó fillérig visszakapja, iután a városi pénztár az előlegeket az állam'gélyek kifizetésekor levonja és a segítőalapak visszaszolgáltatja. A segítőbizottság működését valószínűleg )ban a hiszemben szüntette be, hogy most ár az állam és a hatóságok vették át a segélyezés ügyét: a társadalmi segélyakcióra most már nincs szükség, vagy legalább egyelőre nincs. Pedig a háború nyomán leselkedő irtózatos nyomor megszüntetésére, sőt csupán enyhítésére is az állam és társadalom egybefonódó, egymást kiegészítő, szünet nélküli munkásságára van szükség. Az állam segélyakciója nem zárja ki a társadalmi akciót: a két akciónak szerves kapcsolatban kell állniok egymással, egyik a másikat kell, hogy támogassa és kiegészítse, mert némileg kielégítő eredmény is csak így érhető el. Az állam a nem tényleges állományba tartozó hadbavonultak minden egyes hozzátartozóját a katonai átvonulási élelmezési illeték összegével, nálunk tehát fejenként és naponként 70 fillérrel segélyezi, a 8 évnél fiatalabb családtagok ennek felét kapják. Azonkívül megfelelő lakásilletéket kapnak a segélyezettek, amely azonban a tényleg fizetett lakbérnél nagyobb nem lehet. A segélyezettek összeírása nálunk jelentkezés és bemondás alapján történik. De amint a tanár igazságos és helyes kalkulust csak úgy állapíthat meg, ha diákját személyesen és jól ismeri, úgy azt is, hogy mely család és mily mérvben szorul a segélyre, csak az tudja igazságosan elbírálni, aki az illető család viszonyait teljesen vagy legalább is elég körülményesen ismeri. Ez pedig az összeíró hatóságnak nem áll módjában és éppen e téren nagy és fontos szerep jutna a segítőbizottságnak, mellyel a hatóság munkáját kiegészíthetné és támogathatná. A munka abban állna, hogy a segítőbizottság minden egyes tagja 5—6, tetszés szerint kiválasztható család ellenőrzését és felügyeletét vállalná magára. A lakásán keresné fel a gondjaira bízott családokat, közvetlenül megismerkednék helyzetükkel, szükségleteikkel, mindennemű viszonyaikkal s erről időnként szóbeli jelentést tenne a hatóságnak. Vagy ha erre az igazán nem nagy, de időt és fáradtságot mindenesetre igénylő szegénygyámi munkára, amit nem hiszünk, nem akadna kellő számú vállalkozó (körülbelül 100 jelentkezőre volna szükség), akkor legalább annyiban volna kívánatos a segítőbizottság közreműködése, hogy tagjai egyes megjelölt gyanúsabb esetekben járnának a hatóság kezére. Igen sok visszaélést lehetne ilyformán megelőzni, megszüntetni, esetleg, ha szükség volna rá, megtorolni, igen sok keserű könnyet felszárítani, igen sok most még, sajnos, jogos kifakadást alaptalanná tenni és ezzel a hatóság igazságérzetében és jóakaratában való hitet megerősíteni. Ebben áll a segítőbizottság tagjainak legfontosabb egyéni munkája. A segítőbizottság vagyoni erejére más feladatok várnak. Török Mihály. Sebesültek kórháza Pápán. f Hat nagyhatalom és három kisebb állam keveredett háborúba. Mindegyik nagyhatalom több millióra menő hadsereget mozgósított; a három kisebb állam összes katonája meghaladja az egy milliót. Még sohasem volt ennyi katona egymás ellen. Az összes katonák a legmodernebb, tehát a legöldöklőbb fegyverekkel vannak ellátva. Ezért a mostani csaták nem dőlnek el néhány óra, vagy egy nap alatt, hanem eltartanak napokig, sőt hetekig. Ennek következménye, hogy hatványozottan több haláleset és megsebesülés van, mint az előbbi háborúkban. Ha rágondolunk arra, hogy lehetetlenség ilyen roppant nagy seregeket elszállásolni, hanem, hogy szegény katonáink éjjel nappal ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek; ha meggondoljuk, hogy eddig kevésnek van kellő meleg ruházata és ha meggondoljuk, hogy lehetetlenség ennyi milliót élelemmel kellően ellátni, ezenfelül nem szabad figyelmen kivül hagyni a lelki izgatottságot, akkor érthetjük, hogy a katonák között igen sok a beteg. A jelenlegi háborúban nemcsak katonák harcolnak katonák ellen, hanem helyesebb, ha azt mondjuk: nemzetek harcolnak nemzetek ellen. Ezért az ctthonmaradottaknak szent kötelessége mindent elkövetni és ami tőlük telik áldozni, hogy a sebesültek minél jobb ellátásban részesüljenek, hogy azok a betegekkel együtt minél előbb felgyógyuljanak és ismét munkaképesek legyenek. Ép oly kötelességünk a meghaltak nyomorban hátrahagyott családtagjait segélyezni. Tiz hete tart már a háború és valamenynyien tudjuk, hogy rettenetes nagy számban vannak a sebesült és beteg katonák. Környékünkön minden kisebb városkában nagy számmal vannak sebesültek, csak Pápán nincsenek. Ennek oka az, hogy nincs városunkban kórház. Szinte szégyelnünk kell, hogy mi pápaiak nem tudjuk részünket kivenni a sebesültek ápolásában, mert ide nem lehetett sebesülteket küldeni. Bizonyos az, hogy ezentúl még talán sokkal több sebesült és beteg lesz, mint eddig, mert valószínűen még ezentúl lesznek a nagy és véres csaták. A hadvezetőség előrelátása gondoskodik arról, hogy hova lehessen elhelyezni a jövendő sebesülteket. Ezért gondoskodik arról, hogy oly helyen, - ahol kórházakra alkalmas nagy helyiségek vannak, azok kórházakká alakíttassanak át. így került rá a sor Pápára is. A napokban volt itt egy katonai bizottság, mely megtekintette az összes erre alkalmas iskolákat a zárda kivételével. Sebesült kórházra alkalmasnak találta a kollégiumot, a bencés gimnáziumot, a nőnevelő-intézetet, a'polgári leányiskolát, a tanítóképezdét, a kath. és zsidó elemi iskolát, a zsidó polgári fiúiskolát, a rajztermet, az ipariskolát és az ovodát. Mindezekben körülbelül 1400 beteget lehet elhelyezni. Mivel valószínűen nem az összes iskolákat fogják igénybe venni, hanem csak néhányat, igen fontos a városra nézve, mely iskolák fognak üresen maradni. Ehhez talán a városnak is volna hozzászólása s bizonyára érvényesíteni fogja azt az női felöltők és leánykabátokban ízőrmeáru: boá és muffokban. Nagy választék kosztüm-kelmékben. Férfi-kelmékben alkalmi vétel. 'OLITZHR FEREUÍC uri- és nöi divatáruháza Pápa, Fö-utca (dr. Györke-féle palota).