Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-09-19 / 38. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. íőfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. !6bb ideálizmust a nevelő-oktatásban! Az ideálizmust a most felnőtt nemdék nem látta oly magas piedesztálon, int amelyre azt az elözö generációk, yáink emelték. Több évtizeden át csak gyakorlatiasságnak, csak a közvetlen .sznosságnak az elve mellett szólt a írsona s pergett a dob. Nevelö-oktatásunk gi, kipróbált erői hiába tiltakoztak ez yoldaluság ellen, nem bírtak kellő oltalat nyújtani a sokszor mesterségesen ított és tömörített szellemi kozák-táma,s ellen. A jelen háborús viszonyok szemete és szörnyű képei, valószínűleg, felitják a szemeket. A rémséges vérmezők egtanítanak arra, hogy ideálizmus nélil állattá vedlik az ember. Ezer szerencse, hogy mi távol esvén u. n. praktikus nyugati nemzetektől, egőriztük még ideálisabb életfelfogánkat. Minden erőlködés ellenére nem rták kipusztítani bennünk a régibb nees tanokat és az ideális világnézetet, csatatéren is, éppen úgy, mint egész itfolyásunkban, meglátszik még mindig nemesebb lüktető erő: a honszeretet indent feláldozó tüze és az emberségen érző szív körültekintő cselekedete. Hanem az angol, a belga, a francia! )vá sülyedtek ezek nemcsak a mi emünkben, hanem saját jobb érzésű mfiaik szemében is! Mintha a kultura lásaiban sohasem lett volna részök, oly ,rbár tettekre vetemedtek. Az angol, az első rangú gyakorlati p, még a vallást is kibérli gyakorlati empontból ádáz tetteinek fedezésére, vatalos költője habzó ajakkal buzdítja nőtársait: „Fel Krisztusért az ördögök mj" Elfelejté a vásári bódé kikiáltójára ilékeztetö poéta, hogy a király- s trón'ikös-gyilkos szerb érdeket azonosítja isztussal. A mindenütt gyakorlati nép, úgy szik még a vallást is a gyakorlati haszon smüvegén át nézi s a szerint alkalizza is. Mint sok agyafúrt gonosz emr citálni szokta a biblia egyes kiszakított szeit bűnös tetteinek védelmére. A belga! A békekongresszusok hazáxak ismertük Belgiumot, ahol annyit irettek fáradozni a békeparlamentérek nemzetek közötti véres háborúskodások gleges megszüntetéséről. S ime, lehull álarc! Csak a németnek kellett a lábát földjére tenni s azonnal kibujt a beslis belga a hamis kulturmezből. A vandalok több emberséget mutattak ellenségeik iránt, mint a finom műveltségével tetszelgő belga. Műveltsége finom lehetett, de minden ideálizmus nélkül való. Az anyagi haszon és a megmarkolható siker elve kiszítta életfelfogásából azt a nemes életérzést, amelynek ideálizmus a neve s amely az igaz emberszeretet parancsait teljesíteni kész még a háború vérzivatarai között is, még a legjobban gyűlölt ellenséggel szemben is. A társaságot teljessé teszi a francia. Közibéjök való. A csupasz racionálizmus, az élvezetekben is a merő anyagiságot hajhászó életfelfogása megtermette e háborúban természetes gyümölcseit. Nem ismerünk most rá Páris kényeskedő s túlságosan finom magatartású és szellemeskedő fiaira. Olyan közönséges kegyetlenkedök, mint az ö afrikai segédcsapataik, amelyek ellen csak nem is rég a kultura terjesztése érdekében indítottak háborút. S mindezt a kimondhatatlan vadságot mért hagyta úrrá lenni magán? Azért és semmi másért, mert majdnem 50 esztendeje gyűlöli szomszédját a rajta aratott győzelméért. A boszú, az édes boszú félszázadon át sem szállt ki kulturált lelkéből s nem törődött vele, hogy e nemtelen érzés ápolása fölemészti először népe erkölcsi erejét s aztán tönkre teszi hazája összes anyagi sikereit. A jelen háború vadságaiban kimutatta, hogy erkölcsi ereje már végpusztulásban van, anyagi erejének összeomlását megpecsételi háborújának várható kimenetele. Szeretném még hozzájok csatlakoztatni az oroszt De nem merem mert még az a szégyenletes eredmény állna elő, hogy ez a barbárnak ismert népség az egymás mellé állítás folytán emberségesebbnek bizonyult e háború alatt, mint három nyugati társa. A nemzetek sok hadi tapasztalatra tesznek szert e vérengző világháborúban. De mindezen tapasztalatok halmaza eltörpül azon erkölcsi tanulság mellett, amelyre ez a háború véres kezével rámutat : hogy több ideálizmusban neveljük a népeket. Minden körülmények közötti emberszeretet gyakorlására képesítsük, hogy mindenkor átértse Isten képére teremtettségét és ne aljasuljon el vérengző vadállattá. Az igazi kultura éltetője a nemes ideálizmus. Több ideálizmust tehát a kultura első forrásába, a nevelő-oktatásba. Gy. Gy. Eltemettünk egy katonát, — 1914 szept. 15-én. — Nem volt a mi fiunk. Sohasem láttuk, sohasem hallottuk a nevét, mégis édes testvérünk volt, mert magyar volt. Öt sebből vérzett ifjúi teste magyar hazájáért és ez az öt halálos seb és magyar testvéri érzésünk elegendő ok volt arra, hogy több ezeren hangosan zokogjunk virággal borított koporsója felett és hogy a fiatal hős temetését egy külön hasábon örökítsük meg. Egy gyalogos elesett ! Elesett egy gigászi erőfeszítésben, egy dicsőséges, nagy munkában, amelyet hónáért, •a magyar becsületért, magyar szabadságért a harcmezőn végzett. Nem idegen föld, melybe letettük. Pihennek ott már mások is hősök. Ifjúi testét honi földbe tettük, amelyért élt, amelyért harcolt s amelyért meghalt. Koporsója mellett nem állott a bizonyára megtört, szomorú család, amelynek volt hős ivadéka, helyettük azonban ott voltunk mi, ennek a városnak több ezer zokogó polgára s könnyeink árjával eláztattuk földjét, mely a temetőnkben hűit szivére hullott s lehullott könnyünknél csak a virág volt több, amit reá szórtunk. Schnitzer Józsefnek hivták a hős katonát, akit halálos sebeivel varosunkon szállított át vonat, azaz csak idáig hozta, mert itt belehalt vérző sebeibe, huszonhárom éves fiatal élete itt ért véget a mi sirásunk között. Kriszt Jenő esperes-plébános és a 7. honvéd huszárezred e hó 15-én fényes temetést rendezett a fiatal hősnek. A temetésen Pápa város hatósága Csoknyay Károly főjegyzővel képviseltette magát. Megjött az elhunyt bátyja is, aki azonban a hősi halált halt testvérnek csak behantolt sírját láthatta már. Kivonult a huszárezred tisztikara és egy díszszázada, az önk. tűzoltó testület, stb. A hősi halált halt katonát a kálváriái templomban helyezték ravatalra, ahová százával és ezrével zarándokolt a közönség s a koszorúk és virágcsokrok egész erdejével árasztották el a koporsóját. A temetési szertartást Kriszt Jenő esperesplébános végezte fényes segédlettel, az áll. tanítóképző-intézet és a dohánygyár énekkara pedig gyászdalokat énekelt. Kriszt Jenő a koporsó felett, a templomban könnyeket fakasztó imát mondott, mely így hangzott: Mindenható örök Isten, ki irgalmad bősége szerint az emberek bűneit megbocsátod, alázattal és bizalommal könyörgünk meghalt Schnitzer József cs. és kir. 6. ezredbeli gyalogos testvérünk lelkéért, ki nemzeti megpróbáltatásunk e nehéz napjaiban földi zarándokságát édes hazánkért s a királyért szenvedett vitéz, bátor, hősi halállal bevégezte, amennyiben a csatatéren kapott súlyos sebében meghalt és Hozzád, Teremtőjéhez visszatért, hogy ott elnyerje a jó hazafiak mennyei koronáját. Mélységes fájdalommal, de egyuttai megnyugvással a Gondviselésben, igaz magyar szivek Hozzád tekintünk fel ó nagy Isten és kérünk, adj ezen elhunyt hősünknek nagy könyörületességed szerint örök üdvösséget és emlékezzél meg róla szeretettel dicsőségedben. szürke, színes és fehér flanellt a legjobb minőségben ajánlunk. Ez áruból bármekkora mennyiséget raktárunkról azonnal kiszolgálhatunk. KRAUSZ és KORÉIN divatnagyáruháza.