Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-09-12 / 37. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Yárosi közgyűlés. — 1914 szept. 7. — Ha nem rendkívüli időket élnénk, amikor indenki a világháború borzalmaival van el­lve s minden gondolatát a háború foglalja le, ás formában kellene szóvá tennünk azt a gen megszokott nemtörődömséget, azt az érdek­dés nélküliséget, amely a mai rendes köz­ülést is jellemezte. A városnak egy egész ztendőn át való és több százezer koronás Lztartásáról, gazdálkodásáról lévén szó, egy következendő év költségvetéséről, amelynek jkés, nyugodt időkben is a legnagyobb érdek­dés tárgyának kellene lenni, mégis ez a köz­fülés alig harminc városatya jelenlétében folyt , a megnyitásnál meg pláne alig voltak töb­n, mint ahány a jegyzőkönyv hitelesítéséhez Bgkivántatik. Egyet, egy szokatlan, különös iyt azonban a mai közgyűlésről mégis föl­jyezhetünk: nem volt interpelláció. A közgyűlésről különben az alábbiakban ámolunk be: Megnyitás. Mészáros Károly polgármester pontban rom órakor a rendes közgyűlést megnyitván, vözölte a megjelent képviselőket s a fél­endő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lőwy szlót, Baráth Károlyt, Muli Józsefet, Ács rencet és Csillag Ferencet kérte fel. Bejelentés. Az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása in elnöklő polgármester bejelentette, hogy császári és apostoli királyi Felsége kabinet­dája a város közönségének a trónörökös-pár ászos elhunyta alkalmából kifejezett rószvét­ilatkozatát megelégedéssel vette tudomásul azért szives köszönetét nyilvánította. A be­antést a közgyűlés tudomásul vette. Napirend. A műtrágyagyár kérelme. A rendkívüli viszonyok miatt a műtrágya­ir igazgatósága a gyár üzembehelyezési ide­ek meghosszabbítását kérelmezte. A képviselő­tület arra való tekintettel, hogy az ország )orut visel s így vis major esete forog fenn, ;yár üzembehelyezésére a háború leszerelé­íek napjától számított hat hónapi halasztást jedélyezett. Yirilisták. Csoknyay Károly v. főjegyző terjesztette ezután a legtöbb állami adót fizető városi viselők 1915. évi névjegyzékét ós a kiigazí­•a kiküldött bizottság jelentését. A képviselő­det a bizottság által összeállított névjegy­ben foglalt egyéneket a virilisták közé fel­te, egyúttal felhívni rendelte a jogi szemé­let, nőket, testületeket ós másutt lakókat, ;y meghatalmazottjaikat, illetve megbizottjai­jelentsék be, azokat pedig, akik választás folytán is tagjai a képviselőtestületnek, arra nézve rendelte felhívni, hogy képviselőtestületi jogaikat választás, vagy adózási alapon kiván­ják-e gyakorolni ? Költségvetés. A város jövő évi költségvetését Freund Ferenc főszámvevő terjesztette elő. A költség­vetés feletti általános vitát dr. Lövy László nyitotta meg, aki a háhoru által teremtett nehéz viszonyokra való tekintettel a legnagyobb takaré­kosságra int. Minden ellentétes felfogás félre ­tétele mellett oda kell hatni, hogy a hadba vonultak hátramaradottjai, különösen a tél beálltával, a nélkülözésektől lehetőleg meg­mentessenek. Különösen nagy szükséget szen­vednek majd tüzelőanyagban, ép ezért fővárosi mintára melegedő helyek felállítását tartja szük­ségesnek, ahol a tüzelő-anyagban szűkölködők a nap egy részét eltölthessék. A költségvetést ezek után a képviselőtestület általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás folyamán a közigazgatási kiadások eiménél a pénzügyi bizottság a városi mérnök mellett alkalmazandó dijnok fizetésére előirányzott 1460 koronát törölni javasolta, mert ezidőszerint új állás rendszeresítését nem tartja helyesnek. Révész Arnold v. főmérnök az összeg felvételét kéri, mert a dijnokra nagy szüksége van. Dr. Hoffner Sándor a pénzügyi bizottság javaslatát veszi védelmébe, mert a város a háború ideje alatt amúgy sem végeztethet nagyobb munkálatokat s így a mérnök elfoglaltsága és munkája is nagyban kevosbedett, miért is a tétel törlését kéri. A közgyűlés így határoz és a tételt törölte. A pénzügyi bizottság javaslatához képest törölte a képviselőtestület a birtokeldarabolások­nak a kataszteri térképen való keresztülvezeté­sére felvett 400 koronát s ezeket a munkálato­kat későbbre halasztja. A rendőrségi kiadások címénél ifj. Eisler Mór szóvá teszi, hogy jelen­leg a rendőri szolgálatot olyan egyének látják el, akik sem a közbiztonságot, sem a köz­vagyon megőrzését megnyugvásra nem teljesít­hetik. Felszabadult (!) inasokat és hasonlókat ilyen fontos szolgálatra nem tart alkalmasnak. Ezzel szemben dr. Hoffner Sándor védelmébe veszi azt a leszólt lelkes és szolgálatkész csa­patot, akik hazafias érzésből díjtalanul vállal­koztak erre a terhes szolgálatra s ezért őket nem leszólás, hanem elismerés és köszönet illeti. Indítványára a közgyűlés az önkéntes rendőröknek jegyzőkönyvi köszönetet is szava­zott. Győri Gyula polgárőrség szervezését sür­geti. Ugy tudja, hogy ily értelmű indítvány már adatott is be a tanácshoz. Kérdezi, mily intéz­kedést tett a hatóság ebben az ügyben? Polgár­mester bejelenti, hogy az ügy a rendőrkapitány­sághoz tétetett át. Szokoly Ignác rendőrkapitány kijelenti, hogy a polgárőrség az indítványban javasolt módon nem felelne meg rendeltetésé­nek, ép ezért a közönséget jelentkezésre hivta fel, polgárőrségre azonban a felnőttek közül senki sem jelentkezett. — A közegészség- ós köztisztaságügyi kiadásoknál dr. Lövy László a jelenleg használt öntözőkocsikat nem tartja megfelelőknek. Ács Ferenc a Felsővárost is öntöz­tetni kéri, mert ott a nagy portenger iniatt még szellőztetni sem lehet. Polgármester ki­jelentette, hogy az új öntözőkocsik megérkezése után (jövőre) a Felsővárosban is öntöztetni fog. A tanügyi és közművelődési kiadásoknál a hit­felekezeteknek adott 26.374 korona segélyt dr. Kende Ádám törölni kéri. Ismerteti a segély keletkezését, amely annak idején úgy csempész­tetett be a költségvetésbe. Ha iskoláikat a fele­kezetek nem tudják fenntartani, adják át az államnak. Dr. Fehér Dezső a tételt ez időszerint nem tartja törölhetőnek. A segély megvonását nyugodtabb időkre kívánja halasztani. Győri Gyula most kéri a segélyt törölni. Dr. Hoffner Sándor a pénzügyi bizottság javaslatát pártolja, hogy a segély egyelőre megadassék. A képviselő­testület így is határozott. Blau Henrik a tanítók továbbképző tanfolyamára eddig felvett 300 K-át ezúttal is felvenni kéri. A közgyűlés azonban a pénzügyi bizottság javaslatát fogadja el s a segélyből 200 koronát törölni rendelt. Az utca­rendezési tételnél Győri Gyula felhívja a köz­gyűlés figyelmét a város elnedvesedésére, melyet a Tapolcza okoz. Ilyen értelemben szólal fel dr. Lövy László is. Billitz Ferenc az utak köve­zését sürgeti. Dr. Fehér Dezső az utak rossza­ságát teszi szóvá, s kérdi, hogy az utak jó­karbahozásánál nem lehetne-e a hadifoglyokat felhasználni ? Polgármester kijelenti, hogy a mérnököt erre utasítani fogja. A közgyűlés erre a tételt elfogadja s utasítja a tanácsot, hogy keressen módot és alkalmat az utak megjavítá­sára, egyúttal a Tapolca folyó mindkét part­jának jókarba hozatalára is felhívja a tanács figyelmét s utasítja, hogy a medert hatósági uton tisztogattassa ki, a partokat pedig állan­dóan tartassa tisztán, hogy az a közönségnek sétányul szolgálhasson. Törölte a közgyűlés az Erzsébet-ligetbe vezető hidakra felvett 1400 K-át s a hidak megcsinálását alkalmasabb időkre halasztotta. A további hat cimen beállított szük­ségletet, valamint a fedezeti részt ezután válto­zatlanul fogadta el a közgyűlés s e szerint a város 1915. évi költségvetése teljesen letár­gyaltatok, minek folytán a kiadások összege 509.212 korona 10 fillért, a bevételek összege 293.049 korona 03 fillért tesz ki s így a pót­adóval fedezendő hiány 216.163 korona 7 fillér, ami a jövő évre 70"9°/ 0 pótadót jelent, vagyis 7 1 0%-al többet, mint a folyó évben. A községi közmunka-, kövezetvám- és víz­vezetéki pénztár költségvetését változatlanul el­fogadván, néhány illetőségi ügy letárgyalása után elnöklő polgármester a gyűlést bezárta. Iskolai értesítők. IX. Iparostanonc-iskola. Az iparostanonc-iskola 1913/14. tanévi jelentésében Hercz Dávid igazgató megállapítja, hogy mivel az egyes ipari csoportok tanoncai immár teljesen szakszerű oktatást nyerhetnek, iparostanonc-iskolánk jogosan használhatja a „szakirányú" jelzőt. Az iskola az oktatást szep­tember 14-én 356 növendékkel kezdette meg, s ez a szám december 31-ig 455-re, március végéig pedig 508-ra emelkedett. Ez a nagy szám 14 osztályba volt beosztva. A növendékek hányok és fiá DA07AT)A intheti ruhanemüek és kelengyék I ijÖ/iCl fj az intézetek előírása szériát legjobb miaőségben és iegjutányosabb árban kaphatók Krausz 6S KorSÍn divatnagyáruházában. :ész leányka - és nő i kabát osztályunkra külön is felhívjuk i. t. vevőink szives figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom