Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-08-01 / 31. szám

PÁPAI Hl MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Népeimhez ! Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből lég hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem népeimet a háború áldozataitól és terheitől megvhassam. A Gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszeríte;k, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadk monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének hatalmi állásának megóvására és területi épségének ztonságára. A szerb királyság, amelyet állami létének első kezéétől fogva egész a legújabb időkig úgy elődeim, int én is támogatásban és segítségben részesítettünk, rorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az usztria-Magyarország elleni ellenségeskedés útjára 3ett. Az a rendelkezésem, amellyel Boszniában és Hercevinában teljesített három évtizedes áldásos békemunka án ezekre az országokra kiterjesztettem uralkodói maimat, Szerbiában a féktelen szenvedély és elkesedett gyűlölet kitöréseivel fogadtatott, holott ez ország ?ait semmi tekintetben nem sértette. Kormányom kor az erősebbnek szép jogával élve, a végletekig te elnézését és engedékenységét, csak csapatainak a kelétszámra leszállítását és azt az Ígéretet kivánta erbiától, hogy a jövőben a béke és a barátság utján járni. Amidőn két évvel ezelőtt a török birodalommal ott harcban Szerbia, kormányom ugyancsak a mérdet szellemétől vezettetve, a monarchia legfontosabb (föltételeinek megóvására szorítkozott. Elsősorban lek a magatartásnak köszönhette Szerbia a háború iának elérését. Nem teljesült az a reménység, hogy a szerb királyméltányolni fogja kormányomnak hosszútűrését békeszeretetét, és be fogja szavát váltani. Mindig magasabb hullámokat vert az Ellenem és zam ellen érzett gyűlölet. Mindig leleplezetlenebbiil előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarzággal elválaszthatatlanul egybetartozó területek elkítására irányul. A határon bűnös áramlat csap át, amely a monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatásara, a népnek, amelyről olyan atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való eltántorítására és a felnövő ifjúság félrevezetésére, és az őrület ós hazaárulás bűnös tetteire való felizgatására irányul. Gyilkos merényleteknek egész sorozata s egy tervszerűen szőtt és keresztülvitt összeesküvés, amelynek borzasztó sikere szivén talált Engemet és hű népeimet: ime, ezek messzelátható véres nyomai a Szerbiából munkába vett és vezetett titkos űzelmeknek. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fönn akarjuk tartani monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami,. gazdasági és katonai fejlődését. Hiába tett kormányom még egy utolsó kísérletet, hogy békés eszközökkel érje el ezt a célt s komoly figyelmeztetéssel megfordulásra birja Szerbiát. Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait ós megtagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésének természetes és szükséges alapjai. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bizom népeimben, akik minden viharban hiven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosobb áldozatokra is mindig készen állottak. Bizom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bizom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet. Kelt Ischlben, 1914 julius 28. EERENCZ JÓZSEF s. k. gróf Tisza István s. k.