Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-07-18 / 29. szám

Hiszen csak az 1907-ben a külföld egy országába kiszórt milliók már passzivra billentik mérlegünket, ha meggondoljuk, hogy éppen a módosabb honfitársaink tették ki azt a több, mint 200.000 ausztriai fürdövendéget! Honnan várják hát a magyar fürdők a pártolást, a segítséget ? Csakis onnan, ahol ez ország és e nép minden baját és javát meglátni és intézni kell: a kormánytól, a törvényhozástól, melynek kötelessége volna jó közigazgatással, kellő kedvezményekkel, a hitelképesség megteremtésével a fürdők vállalkozási kedvét, befogadó képességét növelni úgy, mint ahogy gondja van iparunk és mezőgazdaságunk szerintünk is helyes istápolására s ahogy azt a nyugati államok már évszázadok óta megcselekszik. De még e sokat áhított segély, a fürdőügy országos rendezése sem elég s magában mit sem ér azok lelkes segítsége és hazafias kötelességteljesítése nélkül, akiknek szava parancsszerüleg intézi a fürdőzők és gyógyfürdők sorsát egyaránt, akinek intésére a bizó betegek serege ott fog gyógyulást keresni, ahol ők akarják : értem ezalatt hazánk orvosait. Hogy csakis ott akarják, ahol betegeik meggyőződésük szerint azt meg is találhatják, az lelkiismereti szent kötelességük. De kérdem, nem találnak-e már majdnem minden bajra jó, sőt jobb forrást és fürdőt itthon, mint külföldön és nem válogathat-e itthon is a szerény, a közepes és nagyigényű páciens magának alkalmas fürdőt és életmódot? És hogy az orvosok pártfogásának a legcsekélyebb fokozódása mit jelent a fürdők és az ország gazdasági életében, azt a fenti számok mutatják. Hiszen, ha hazánk 5000 orvosa az idén csak egy-egy beteggel többet irányít magyar fürdőbe, az csak egy kisérö személyt véve hozzá, 10.000-rei szaporítaná az állandó vendégek számát, 3 millióval növelné a fürdők, VB millióval közlekedési intézményeink forgalmát! Erre a segítségre, az orvosok pártolására számítanak most és mindenkor a magyar fürdők, mert hiszen eddig is csak ennek révén értek el arra a fejlődési fokra, amelyen most vannak s lettek minden külső segítség nélkül a semmiből valamivé, ez ország nagyfontosságú gazdasági faktoraivá. Megnyugvással tölti el fürdőinket az a tudat, hogy azon kívánalmakból, miket velük szemben orvosok és közönség méltán felállíthatnak, évről-évre többet tudtak teljesíteni s ma már ott állunk, hogy vagy 20 fürdőnk felveheti a legjobban berendezett nyugateurópai fürdőkkel a versenyt. Dr. Yámossy Zoltán. Steckenpferd liliomtejszappan Bergmann & Co. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb kedveltségnek és elterjedtségnek örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fogva s a bőr- és szépség gondozásában való fölülmulhatatlanságáért. Ezernyi elismerőlevél! Sok legnagyobb kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védöjegyre és a cég helyes nevére! Darabja 80 fillérért kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben stb. Hasonlóképen kitünö Bergmann Manera liliomkrémje (70 fillér egy tubus). Kitűnő szer női kezek gondozására. Városi közgyűlés. — 1914 jul. 16. — Csütörtökön városi közgyűlés volt, melynek látogatottságán a nyári hő ugyancsak éreztette hatását. Legfeljebb ha 40 városatya gyűlt össze. Igaz, hogy a tárgysor sem igért nagyobb érdekességet. A tárgyak legnagyobb részét vita nélkül vagy kurta felszólalások után intézték el, csak éppen az acsád—görzsönyi vicinális út ügyének tárgyalása húzódott hosszabb ideig. A gyűlés lefolyásáról itt következő tudósításunk számol be : Megnyitás, a város részvéte. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyitván, jegyzőkönyv hitelesítésére. Ács Ferenc, Baráth Károly, Botka Jenő, Koréin Vilmos, Muli József v. képviselőket kérte fel. Napirendre térés előtt bejelentette a polgái mester, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös éj hitvese minden magyar szivet megdöbbent és részvéttel eltöltő halála alkalmából a n kir. miniszterelnökség útján juttatta el a várc részvétét Őfelsége elé. Interpellációk. Ugyancsak napirend előtt Wittman Ignác interpellált a városba vezető megyei uts jókarba helyezése tárgyában. Most van enne az ideje, de nem látja, hogy valami is törtéi nék. A polgármester kijelenti, hogy az alispái sürgős intézkedésre fogja kérni. Ugyancsa Wittmann Ignác a celli úti vízlevezető csatorr miatt szólt, mely csak egyik oldalon készü holott mindkét oldalon kéne. Válasz: a jö\ évi költségvetésben gondoskodnak róla. Ács Ferenc a miatt interpellál, hogy Devecseri utca végén nagyobb eső után a fi dek hasznavehetetlenek lesznek szintén vi levezető csatorna hiányában. Válasz. Enni költségei is a jövő évi költségvetésbe leszm felvehetők. Kovács József öt interpellációt mondc el egy végtében, melyek mind a tüzoltósi dolgaival függtek össze. Először előadta, ho a város által igért egy pár ló nem áll állam készenlétben, aztán hogy a kocsisok éjj tűzhöz nem akarnak befogni, harmadik int( pellációjában kérte, hogy legalább a jobb ti oltókhoz tűzjelzőt vezettesen be a város, n gyedszer: kérte, hogy a tűzoltó őrtanya bőv tessék ki és ötödször : tudatta, hogy a vár drága öntözőkocsiját nem gondozzák kellőkép s így majd hamar tönkremegy. A polgármest minden interpellációra külön válaszolt: a fogat, kocsisok és öntözőkocsi ügyében mí ígérte, hogy a panaszokat orvosolni fogja, ti jelző és az őrtanya dolgában pedig azt jele; kívánatosnak, hogy a tüzoltó-testület válás mánya irjon át a képviselőtestülethez. Részé szívesen támogatja a testület minden jo£ kérését s hiszi, hogy a közgyűlés sem fog zárkózni tűzoltóságunk modern fejlesztése el Napirend. Egyhangú határozatok, A napirend első tárgyaként szerepelt tanácsnak az a javaslata, hogy a Kvassay Vilr Kvassay Gábor és gróf Wallis Gyuláné birto ból a kéttornyulaki, illetve a pápa-kovácl határhoz tévedésből csatolt birtokrészek a pá| határhoz visszacsatoltassanak. A képviselőtes let a javaslatot egyhangúlag elfogadta s utíj totta a tanácsot, hogy erre vonatkozólag szükséges lépéseket tegye meg. Ugyancj egyhangúlag kimondotta, hogy a holt Bakony s magában azon évődött, hogy mit is mondjon ő az Úristennek, ha eléje kerül. Elsirja-e a panaszát, megmondja-e, hogy éhezik a családja s a gyermekei alig egyszer ehetnek egy kis meleg ételt egy héten? Vagy imádkozzon csak és ne szóljon egy árva szót se arról a nagy nyomorúságról, ami itt lent sovány, csontos vállaira nehezedik? Nem tudta magát elhatározni. De alig határozhatta el magát, már is ott állt az Ur trónja előtt, lehajtott fővel, de egy kukkott sem szólva. De az Isten barátságosan fogadta és megkérdezte, hogy mi lenne a kívánsága, mert jámborságáért meg akarja jutalmazni. Ábris eleinte elfogódottan és félénken válaszolt az Ur kérdéseire, de mikor a kívánságát kérdezték tőle, beszédes lett és bátran elmondta, szinte sírva panaszolta Ínséges, mostoha, földi sorsát. — Uram Istenem *— mondotta többek között Ábris — nagy a szegénységem és még nagyobb a nyomorúságom. Három apró gyermekem van, de nem tudom őket jóllakatni. Nem keresek néha napokig semmit. Pedig Uram a te földjeid dúsan termik a búzát, adsz te némelyiknek annyit, hogy bőségnek is sok és sokan vagyunk, akik egy falat kenyérhez alig jutunk. Ha minden a te hatalmadban vagyon, én jóságos Uram, Istenem, ugy oszd föl igazságosan közöttünk a földet, a termést és barmaidat, hogy mindenkinek egyformán jusson belőle és ne legyen másé se ínségben odalent. Az Ur meghallgatta Ábris keserű vádjait s azután összeráncolta rettentő nagy homlokát és újra kérdezte: — Meghallgattalak, felelj, hát mi lenne most a kivánságod? — Csak az, — szólt szerényen Ábris — hogy legyen egy istállóm és abban egy jó fejős tehénke, legyen egy ólam, abban meg két szép hizó malacom, legyen vagy tiz hold kövér földecském, meg csikóm, aki a vásárokra elviszen. De leginkább azt kívánom, ha lenne egy kis kunyhóm, ahol a családommal meghúzhatom magam, mikor az időjárás fedél alá kergeti még a gazdátlan csavargó kutyát is. — Jól van Ábris — felelt az Úristen — kívánságodat teljesíteni fogom, eredj csak haza és töltsd jámborságban hátralevő napjaidat. Ezzel az őrangyal ismét karonfogta Ábrist és kivezette a mennyek országából. Ábris miután végigálmodta a mennybeli látogatást, fölébredt, olyan élénk volt az álr hogy még az ébredés első pillanatában is hitte, hogy megtörtént az Istennel való t£ kozása, de ann ál nagyobb szomorúság és hangoltság fogta el, mikor föleszmélt és gondolta, hogy csak egy balga álom volt s h| épp olyan szomorúságra ébredt, mint amil} nel lepihent tegnap éjszaka. Délutáni g mégis csak egy kis keresmí hez jutott. És mert megszabadult egy keserves gondtól, betért egy meszely borrg| piaci fogadóba. Hetivásár lévén, hangos a fogadó. Az egész környék földesgazdái ott voltak, ettek, ittak s elbeszélték egymásr a megye eseményeit. Ábris ott könyökölt s nyilván azon az esze, hogy éjszaka mennyi mindent kn magának az Úristen magas szine előtt, annak csak felével is megáldaná a Mindenh| akkor ő volna ennek a kerek világnak boldogabb teremtménye. Amint így mélá^ magában, hangos beszéd üti meg a fülét, módos gazda a szomszéd asztalnál káromk<| és szidja a világ rendjét, mint a bokrot. — Pokollá teszik már az ember él[ •— mondja az egyik, majd így folytatja —, mi Reggelizés előtt félpohár Schmidthaucr-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek keserűvíz az elrontott gyomrj 2—3 óra alatt teljese rendbehozza. Kis üveg 40 fii Nagy üveg 60 fll Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb füszeriizletben.