Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-04-18 / 16. szám

abban a rendelkezésben, amelyet az 1913. évi VII. t.-cikk illesztett bele sajtótörvényünkbe, hogy a fiatalkornak által elkövetett büntetendő cselekményekben megtartott tárgyalásokról szóló tudósításban a fiatalkorút semmi módon megnevezni nem szabad, nehogy az a nyilvános pelengérre állítás a tömeg előtt bélyegezze meg azt az ember-palántát, akinek a társadalom számára való megmentésén munkálnak azok a modern javító intézkedések, amiket a törvényhozás az utolsó években olyan lelkes ideálizmussal létesített. Rendkívül fontos és megnyugvást keltő a zsurnalizmus, mint kenyérkereső pálya érdekében a hírlapírónak a kiadóval szemben való szerződési jogának és kötelezettségének és a felmondási időnek törvény utján való szabályozása. A legjelentősebbek azonban azok a büntető rendelkezések, amelyekkel a zsarolás tényálladékát ugyan ki nem merítő, de az úgynevezett revolverezés határán álló hírlapírói visszaéléseket sújtja büntetéssel. Ugyanis a sajtótörvény 24. §. 6-ik pontja azt, aki fenyegető, tolakodó magatartással pénzt, vagy más előnyt kér, vagy kieszközöl azért, hogy valamit a sajtóban elhallgat, helyreigazít, vagy az ellenértékkel arányban nem álló díjért, egyébként valamit közzétesz, 1 évig terjedhető fogházzal és 200 koronától 2000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntet, ha pedig a hirlapiró ilyen revolverező eljárással üzletszerűen foglalkozik, ily cselekménye bűntett és 3 évig terjedhető börtönnel és 1000 koronától 8000 koronáig terjedő 1 pénzbüntetéssel büntetendő. Ezek a nagy, sajtót tisztító és selejtes elemektől megmenteni törekvő rendelkezések a tárgyilagosan gondolkozó embert megbékíthetik az új sajtótörvénnyel, amelynek egyes reakciós intézkedéseit remélhetőleg a közeli revízió enyhíteni éS kiküszöbölni fogja. Halmi Bódog. Steckenpferd liliomtejszappan Bergmann & Co. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb kedveltségnek és elterjedtségnek örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fogva s a bőr- és szépség gondozásában való fölülmulhatatlanságáért. Ezernyi elismerőlevél! Sok legnagyobb kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védöjegyre és a cég helyes nevére! Darabja 80 fillérért kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben stb. Hasonlóképen kitűnő Bergmann Manera liliom krémje (70 fillér egy tubus). Kitűnő szer női kezek gondozására. Szavazókörök. Legutóbbi számunk egyik közleményében jeleztük már, hogy az új választói törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszter utasítás szerint városunk ezentúl két szavazó körre lesz osztva. A két szavazókörre vak beosztásnak értelme az, hogy képviselőválasztás kor a szavazás két helyen fog történni. Mire mult heti közlésünk e tárgyban meg jelent, a vármegye alispáni hivatala már me is küldötte a belügyminisztérium által készíte részletes kimutatást, mely a választók száma utcák szerint is feltünteti. Ez a kimutatás nem pontos ugyan, mei hiszen az 1910. évi népszámlálás adatai alapjá készült, azóta pedig új utcák is keletkeztek, mir pl. a Liget-utca, amelyben a kimutatás elkész: tése alkalmával csak 6 szavazó volt, mo: pedig 40—50-re tehető, másrészt nincs felvév a kimutatásba 21 lakott hely (új utca, puszt* malom, szőllőhegy stb.), amelyek így összevév szintén 40—50 szavazót adnak, mégis Páp városában 2392 szavazó mutatkozik. Ez a szá: azonban a jelenlegi állapot szerint 2500-1 biztosan ki fog egészülni. j A kimutatott 2392 szavazó közül 84 egyén tartozik a munkásosztályhoz, mely £ összes szavazatoknak 30%'ÁT teszi. Az ÖSSZÍ szavazók közül 2352 magyar, 29 német, 7 tó 3 horvát és 1 egyéb nemzetiségű. A városnak 118 utcája, tere, illetve lakó helye két szavazókörre osztatván, tájékozás a szavazókörökhöz tartozó utcákat és az azo ban levő szavazók számát kerületenként i alábbiakban közöljük: rágalmazó tény valódiságának bizonyítása kérdésében kodifikált rendelkezéseiben olyan rideg tételeket, amelyekből bizonyos sajtóellenes hangulatokra lehet következtetni. Ezzel szemben azonban az új sajtótörvény igen sok terrénumon óriási szolgálatot tesz a magán és közéleti becsület védelemnek, ennek a legfontosabb honpolgári értéknek, amelyet a nem mindig tiszta motívumok diktálta némely újságcikk durván megcibált, sőt egyes esetekben foszlányokra tépett. Az új törvény kodifikálta ugyanis a helyreigazítási kényszert, amely a téves, hazug és rágalmazó tényállásnak ugyanazon lapban, ugyanazon helyen és ugyanazon betütechnika szerint a hazugság beismerésére kényszeríti a szer?öt, illetve a felelős szerkesztőt, vagy ezek ki nem nyomozhatása esetén a kiadót. Nem eldugott helyen, petit sorokkal, pár sornyi semmitmondó és a tömegek által észre nem vehető formában történik ezentúl a sajtó utján való rehabilitáció, hanem ugyanabban a terjedelemben és helyen, ahol az alaptalan támadás, a becsület ellen való merénylet megjelent, és emellett rendelkezésre áll a sértettnek nemcsak a büntetőbíróság megtorló intézkedése, hanem az anyagi kárpótlás, a pénzbeli elégtétel is a valótlan, becsületet érintő merényletért. Mert az ember talán annak a sokat rágalmazott materiálisztikus világnézletnek a hatása alatt belátására jutott annak is, hogy a személyi erkölcs ellen intézett merénylet, cselekvései önzetlenségének, tisztaságának és korrektségének sérelme gazdasági károsodást is jelent számára és hazug prüdéria lenne, ha a jogtalanul sérelmezőtől, aki ezt a károsodást előidézte, a bíróság mérlegelése szerint deklarált pénzbeli ellenértéket ne igényelne és így a valótlan és emberbe gázoló sajtóközleményt erősen megtorolhatja a megtámadott. Gyönyörű humanizmus foglaltatik Különösen egy arcra emlékezett élénken, a Sóthy Erzsike arcára. Szép, ovális arc volt, hamisan csillogó kék szemekkel. Ott laktak a Kőrös parton, a nagy kert közepén emelkedő régi kastélyban. Ez a nagy kert igazi nevezetessége volt a városnak. Ölnél magasabb téglafal vette körül s aki egyszer bent volt a kertben, az évekig eldicsekedett vele, Ö, a szegény rézműves fia, egyetlen egyszer sem jutott be, noha mindennap sóvár szemekkel nézte a díszfák terebélyes koronáját s a gyümölcsfák dúsan megrakott ágait. Volt egy nyárfa a Kőrös parton, oda gyakran felmászott, hogy láthassa a kert kavicsos sétautjait, a kényelmes zsöllyéket, az apró, szines sátrakat . . . Ezek a dolgok izgatták egykor gyermek-fantáziáját s most is, ötvenkét éves korában, megindultsággal gondolt rájuk vissza. A szállóban lakott. Akik vele együtt étkeztek, azok közül egyetlen egyet sem ismert. A fiatalabb generáció volt, mely azalatt serdült, mialatt ő a laboratóriumokban örök villanyfény mellett a tudományt szolgálta és világhírt szerzett. Az öreg urakról, kiknek gyermekkorában olyan tiszteletteljesen köszönt, már nem mert kérdezősködni. Csaknem valamennyire azt mondták, hogy meghalt. Eleinte csodálkozott rajta, de a matematika hamar felvilágosította. Azok az urak akkor már jó hatvanasak lehettek, azóta több mint huszonöt év telt el. E két összeg együtt meghaladja az átlagos emberi korhatárt. Azt is furcsállotta eleinte, hogy iskolatársai csupa kopasz, félig megrokkant, szürke, öreg urak. Igaz, hogy az ő haja is erősen deresedett, de ez sohse szerzett neki gondot. Alighogy észrevette. Egy este az öreg Szekér Antallal találkozott a vendéglőben. Ez az öreg úr egyike volt azoknak, kiket gyermekkorából ismert. Talán kilencven évesnél is több volt már, de keményen küzdött az elaggottsággal. Megtöpörödött ugyan, de fürgén járt, mozgott és élénken, megszakítás nélkül beszélt: — Hát emlékszel rám, Pista? — kérdezte. — Bizony én az apádnál is időseb voltam. Hallottam, milyen híres ember lettél. Jó az ? Szép, hogy hazádra is gondoltál. Itt bizony nem jók az állapotok. Az emberek szegényednek. Ott van a Sóthy-familia. Holnap árverezik a nagy kertet a Kőrös parton. Tudod, azt a nagy kertet, köröskörül jegenyékkel . . . Milyen büszkék voltak a Sóthyak a kertre. A püspök, ha erre járt, mindig odaszállt. Még a dédapjuk ültette a kertet. Szép is, azt meg kell adni. De már hat év óta nincs kertész benne. — Miért? — kérdezte a tudós, kit a dolog nagyon érdekelni kezdett. — Mert nagy a szegénység . . . Csak a Sóthy Erzsébet él már közülök. Az is özvegy. Ha nem lenne az a kis nyugdija, a templom felé mehetne koldulni. Mert a férje mindent eltékozolt. Országos képviselő volt legutóbb. Haszontalan fráter, ki szegény Sóthyékat teljesen kifosztotta. Különben de mortuis nil, nisi bene. — És hol lakik most az a . . . Sót] Erzsike? — Abban a kis házban, mely a birto hoz tartozott, ott a nagykert mellett a h felé. — Tudom. — Azt is elárverezik holnap. — És akkor hová megy lakni? — Kicsoda ? — kérdezte az aggastyá — Sóthy Erzsike? — Azt a jó Isten tudja — válaszo Szekér —, bizony szomorú dolog az . . . U tudom, háromszáz forint a nyugdija. Az ap valamikor tízszer annyi adót fizetett. Tudo mert városi pénztáros voltam . . . Másnap délelőtt Zsigmondi István me vette az árverésen a Sóthyék kastélyát és ke] jét. A tanyát már évekkel azelőtt adták Aztán felkereste az öreg Székért és így sz< hozzá: — Nem hiszem, hogy sokáig maradj itthon, bár megvettem a Sóthy-házat. Inti kedtem, hogy rendbe hozzák és újra lakh tóvá tegyék. Legyen szives egy kis postát < vinni ahhoz a szegény asszonyhoz, a Sót Erzsikéhez. — Szívesen vállalom — bólintott az öre — Csak annyit tessék neki mondani, ho kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknal, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható dsvdn\jvizkereskedésekben Qr'HílI TF's ArTKT Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállals' és gyógyszertárakban. OV^n LILIDÉ AVjrUOl Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. '