Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-03-15 / 11. szám

misítse meg az engedélyt megadó tanácshatá­rozatot, rendeljen el új engedélyezési tárgyalást, s köteleztessék a város egy független vegyész­mérnök meghallgatására. § Városi közgyűlés. A múlt számunkban is említett képviselőtestületi közgyűlést a város polgármestere folyó hó 20-ikára tűzte ki a következő tárgysorozattal: 1. Koritschoner Vil ­mos kérelme a felsővárosi hosszu-utcai korcsma­épület bérbeadása iránt. — 2. A rendőrlegénység kérelme családi pótlék iránt. — 3. Özv. Todor Istvánné a részére megállapított nyugdíjon felül 350 korona kegydijat kér. — 4. A városi napidijasok segély iránti kérolme. — 5. A városi | tanács beterjeszti a városi takarékpénztár alap- I szabályait. — 6. A Hungária műtrágyagyár ré­szére 188'6 négyszög-öl terület megvétele és a vételárnak a múlt évi pénztármaradványból való utalványozása tárgyában javaslat. — 7. A városi tanács a villamostelep területének meg­nagyobbítása céljából 1000 négyszög-öl terület­nek 20.000 koronáért leendő megvételét java­solja. — 8. A város szintezése és a birtok­változások keresztülvezetése tárgyában a tanács jelentése. — 9. Kéményseprési szabályrendelet megalkotása és a kéményseprési dijak meg­állapítása. — 10. A veszprémi-, gyimóti-, som­lói- és borsosgyőri utak jjókarba helyezésére 3500 korona megszavazása tárgyában tanácsi javaslat. — 11. Az acsád—görzsönyi-ut át­helyezésére a tanács még 12213 koronát kér megszavazni. § Városi szállítók. A városi nyomtatvá­nyok szállítását a folyó évre a tanács a föisk. nyomdának és Ooldberg Gyula nyomdatulajdonos­nak ítélte oda s velük a szállítási szerződést megkötötte. A villamostelep nyomtatványainak szállítását a legelőnyösebb ajánlattevő Stern Ernő kapta meg, de miután Stern a szerződés aláirását megtagadta, a tanács felhívta öt, hogy a szerződést 8 napon belül írja alá, mert kü­lönben a szükséges nyomtatványokat terhére és veszélyére nyilvános árlejtésen fogja újból kiadni. — A városi tanács az idei tűzifa szállí­tást Billitz Ferencnek ítélte oda. § Sírhelyek ára. A városi pénztár a múlt szombati tanácsülésben számolt el a temetők múlt évi beveteleiről. E szerint az 1912. évben megváltott sirhelyek ára fejében a Kálvária­temető pénztárába befolyt 430 korona, a felső­városi temető pénztárába 28 korona és az alsóvárosi temető pénztárába 380 korona, össze­sen 838 korona, mely összegek az illető teme­tők pénztárába beutaltattak. tartóssága, ruganyossága, eleganciája utolérhetetlen í EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap, 16-án este 6 órakor saját helyiségében estélyt rendez a következő műsorral: 1. Jókai Mór Pápán. Irta s felolvassa dr. Bodola Gyula. 2. Soirées hong­roises. Aggházy Károlytól. Zongorán előadja Schneider Terike. 3. Költemények: a) Jókai Mórról; b) Márciusi ima, felolvassa a szerző Schneider (írói néven Szelényi) József. 4. Tartini : Ördög szonáta (La Trille du Diable) G-moll. Előadják hegedűn Kemény Béla, zongorán kiséri Gáty Lenke. = A leányegyesület március hó 16-án tartandó előadó estélyének műsora: 1. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Tomor Árkád. 2. Felolvasás. Tartja Kraft József. 3. Szavalat. Előadja Drach Bella. 4. Kuruc dalok. Énekli Vései Piroska, kiséri Hirscli Jenő. 5. Szavalat. Előadja Tihanyi Kiss Sándor. 6. Kvartett az Ocskay Brigadéros­ból. Előadják Sági Soma, Striss Gyula, Holler Konrád, Szentgyörgyi Sándor. Műsor kezdete 8 órakor. = A polgári kör vasárnap délután fél 3 órakor saját helyiségében rendkívüli köz­gyűlést tart. — Tárgy: elnökválasztás. ben minden oly kiadás, mely vagyonszaporulatot van hivatva előidézni, a beruházási kiadások között iránvoztatnék elő. így az országgyűlés budgetjoga is jobban volna érvényesíthető s a zárszámadás is áttekinthetőbb volna és nem ütköznék a költségvetéssel való összehasonlítása oly nehézségekbe, mint jelenleg. Kívánja zárszámadásunk egyszerűsítését, amire már az állami számvevőszék meg is tette a kezdeményezéseket ; az átfutó kezelés szabályozását, mely másfél évtized óta húzó­dik. Az ingatlan vagyonleltárból kihagyandónak tartja a vasútépítéseknél kibocsátási vesztesé­geket — kerek 406 millió —, mert a kibocsá­tási veszteség az államhitel kritériuma és nem ingatlan vagyonszaporulat. Nagyobb érdeklődést sürget politikusok körében zárszámadásunk iránt s nem olyan lanyhaságot, mint amilyen nálunk is tapasztalható, hol még az öt. év előtti zárszámadások sincsenek megvizsgálva s a parlament által elfogadva. A nemtörődés a zárószámadásokkal érthető volt 1848 előtt, mikor a rendek csak szubszidiumot szavaztak meg anélkül, hogy ezek felhasználásáról a kormányt megszámoltatták volna, de nem menthető most, mert a parlamenti felelős kormányrendszer mellett a számonkérés ép oly eminens jog, mint a költségvetés megszavazása. Az igen érdekes előadást a nagyszámú előkelő közönség élénk érdeklődéssel és tet­széssel kisérte. Á yÁROSHÁZÍROL. § Megfellebbezték a Hungária-gyárat. Két héttel ezelőtti számunkban megirtuk, hogy a városi tanács a Hungária műtrágya gyár ré­szére a telepengedélyt megadta. Sós József, Kovács Sándor, Klein József, Horváth Albeit és Berta Gizella, képviseletében dr. Scheiber Jenő ügyvéd most megfellebbezte a tanacsnak erre vonatkozó határozatát. Kérvényükben azt mondják a fellebbezők, hogy a város a telep­engedélyezési tárgyalás folyamán kizárólag a gyár érdekeire volt csak tekintettel, a szük­séges objektivitásról pedig teljesen megfeledke­zett. Konstatálják fellebezők, hogy az engedélyt megadó tanács tagjai között nincsen vegyészei­hez szakszerűen értő egyén és ilyent nem is alkalmazott, aki informálta volna a várost, hogy üzem esetén a környéken lakók levegőjét a gyárban keletkező gázok és gőzök megfertő­zik, másrészt az engedély megadasával a város magánjogot is sértett. Ezek alapján azt kérik fellebezők, hogy a közigazgatási bizottság sem­hogy mi történt nemes Józsa Ferenc deákkal és a többivel, mint békeőrök törvénytelen meg­támadójával, hanem hogy minő hasznot esz­közöltek a pápai polgárok ekkor a Pápán létező zűrzavarok lecsendeséttése érdemében. A pápai polgárok, mind a régi, mind a közép, mind pedig a mostanyi történetek azt bizonyít­ják, hogy ők Hazájuk, Fejedelmük, Földesurok s más minden elöljáróik eránt a legszebb példáit mutatták a hűségnek és érdemet tettek minden­kor, mert: 1-ször. Még az úgynevezett Jeruzsálemi szent András alatt már voltak kész pápai ka­tonák és a más helyekről öszvegyült tsapatok ezekhez csatolván magokat, itt publikáltatott a római Pápa bullája s innétt mentek el osztán távol földre, a keresztes háborúba, régi eleink tradíciója szerint. 2-szor. 1514-ben Dózsa György paraszt­háboiujakor ezen paraszthadnak egy veszedel­mes corpusát, melly Veszprém körül garázdál­kodott, Sitkey Gothárd Somlóvári kapitány vezérlete alatt a pápai polgári lakosok in massa fölkeltek és a somlóvári kevés száinu csapattal együtt ezek verték széjjel és tették semmivé. 3-szor. 1608-ban volt a pápai presidium­ban 1300 francia katona őrizeten, s ezek midőn hivtelenek lettek s a fejérvári törökökkel alat­tomban egyetértvén fel akarták adni a pápai várat a törököknek, ezen franciákat Nádasdy vezérlete alatt a pápai lakosok több szomszéd magyar helységek segétségével öidözték le a máig is úgynevezett Franciavágásnal, az ugodi határ mellett, s ezek* tartották meg a pápai várat a Felség számára, Haza hasznára, hogy török kézre ne kerüljön. 4-szer. A feleséges Fejedelem iránt való hivségére mutat az is a pápai polgároknak, hogy első Ferdinánd király midőn maga ide­jében nagyon meg volt szorulva az országban az akkori külső és belső környülállások miatt, legbiztossabbnak találta tanácskozás végett Pá­pára összehívni a hűsége alatt megmaradóit Rendeket. Említést érdemel még az is. 5-ször, hogy most mintegy néhány esz­tendőkkel ezelőtt, midőn Sobri hires rabló­bandája úgy elhatalmasodott a körül levő több megyékben, hogy pláne reguláris Ezredekből való katonacsoportok lettek szükségesek ezen rablótársaság kiirtására, ekkor is a pápai fegy­veres polgárság a maga tulajdon költségén vállalkozott és ment ki a legrosszabb téli időben a Bakony erdőségekbe eredményes ül­dözésre, de ha mindezek elöl nem adták volna is magokat, egyszóval már az is elégséges volna, hogy a pápai polgárság az országnak azon nevezetes adózó osztályából való népág, mely a Hazát népesedéssel, a kincstárt pénzzel, a nemességet szolgálattal, a királyi szék bátor­ságát kiontott vérével nagyobbrészint fenntar­totta. Már most ezek után kérdezzük, hogy egy garázdálkodó Józsa Ferenc nevü deákért, ha mingyárt nemes is, hogyan lehetne a böcsüle­tes és vitézlő pápai fegyveres polgárságot bün­tetéssel megsujjtani ? a Ennek a körülokadatolt instanciának meg is volt az eredményes foganatja és habár a sérelem nemes embert ért is, a legfelsőbb ítélőszék a pápai polgárokat a vád és követ­kezmenyei alól felmentette, mely egyenlő volt a kollégyiumbéli garázda deákok elítélésével. A kollégyiumbéli deákok azonban meg sem javultak meg, mert ennek utánna még vehe­mensebben láttak hozzá megkezdett garázdál­kodásaikhoz, különösen a Józsa deák, aki uj­jongva forgatta meg feje fölött bátorságának látható jelét, a zsebbe rejthető rózbuzogányt s vigyorogva kiáltotta oda a győzedelmes magiszt­rátus fele : „Eb ura fakó 1" Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosok­nak, székszorulásban szenvedőknek keserűvíz az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fill. Nagy üveg 60 fill. Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb fiiszeriizletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom