Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-12-20 / 51. szám

— Halálozás. Molnár iparosainknak egy derék, szorgalmas tagja dőlt ki az élők sorából Hevesi György molnár mester személyében. A törekvő iparos e hó 19-én, 59 éves korában, rövid ideig tartó betegség után halt meg s temetése holnap délután fél 4 órakor lesz a gyászoló család Jókai-utcai házából. — Jégtermelés. A városi tanács a természetes jég kitermelésére a tél folyamán a kishantai szőllövel szemben fekvő Csillag és Pollák-féle rétet jelölte ki s utasította a városi gazdát, hogy a jégtermelés ügyében a telektulajdonosokkal lépjen érintkezésbe, a területeket pedig erre a célra rendeztesse be. Egyúttal felhívta a rendőrkapitányt, hogy a jégbeszerzési szabályrendeletet módosítva terjessze nyolc nap alatt a tanács elé. — Az áll. tanítóképző intézet hangversennyel egybekötött táncmulatság tartását tervezi, melyet február 7-én akar megtartani. A hangverseny előkészületei már nagyban folynak s előreláthatólag nagyszabásúnak ígérkezik. — A posta figyelmeztetése. A soproni postaigazgatóság az ünnepek előtt ismét közzéteszi a csomagokra vonatkozó ismert figyelmeztetést. Kiemelendő ebből, hogy a posta felette kívánatosnak tartja, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatajt feltüntető papírlap legyen magában a csomagban elhelyezve, arra az esetre, ha a burkolat címzése elveszne vagy olvashatatlanná válnék. — A házi-ipar terjedése megyénkben. A veszprémvármegyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi kormány támogatásával Marczaltő községben is létesített az idén kosárkötő háziipari tanfolyamot, melynek ünnepélyes megnyitása december 10 én volt. A község gazdaközönsége felkérte az egyesület kiküldöttjét Kajdacsy Endre ügyvezető titkárt, hogy alakítson az egyesület Marczaltőn gazdakört és községi állatbiztosító szövetkezetet, továbbá létesítsen államsegéllyel a Marczal partján nemes füztelepeket. Az egyesület kiküldötte örömmel vette tudomásul Marczaltő község gazdaközönségének nemes törekvéseit és Hunicár Dénes főispán felhatalmazása alapján kijelentette, hogy a vármegyei székhelytől legtávolabb fekvő Marczaltő községben a jövőre agilis tevékenységet fog kifejteni s igyekszik megvalósítani a központtól távol eső földmivelőnép összes kívánságait. x A Világ a szabadelvű haladásnak, a demokráciának harcos újságja. Ami a nép ügyét, a kultúra érdekét szolgálja, a Világ hasábjain mindig lelkes pártolásra talál. Cikkei elsőrangú irók munkái, hírforrása, szelleme friss, élénk : Információi megbízhatóak, politikája az egész magyar nép politikája. Tartalma változatos, az olvasó minden igényét kielégíti. Programmja: az általános, titkos, egyenlő választójog, az egyházi javak szekularizációja, a közoktatás államosítása és a nemzetiségi kérdés igazságos megoldása. A Világ előfizetési ára: egy évre 28 korona, félévre 14 korona, egy hónapra 2 korona 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Gyár-utca 4. sz. — Öngyilkossági kísérlet. Vida Pál nagygyimóti lakos családi perpatvar következtében f. hó 14-én, magára lőtt. Sebét a hivott orvosnak sem kimosni, sem bekötni nemengedte. Hölgyek figyelmébe! Elegáns fazon és legjobb kidolgozású női paletó, kosztüm, aljak stb. a legújabb divat után csak egyedül HORVÁTH ISTVÁN angol, francia női dívattermében készülnek — Pápán, Jókai-u. 36. ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, javít és hangol zongorát, pianinót. Pápa, Főtér. IRODALOM. Kogutowicz-Littke: Világatlaszának 8-ik füzete is megjelent már és ezzel a mű fele elkészült. Lapozgatva elnézzük ezt a remek 63 térképlapot és örömmel látjuk, hogy a szerkesztők és a kiadó nemcsak, hogy megígérte, hanem dicséretre méltóan be is tartotta, meg is valósította az első magyar nagy kéziatlaszt. Immár nem kell a német sógor szemüvegén át látnunk a világot, nem csupa német gyarmatokból állanak a messze földségek, Magyarországot sem látjuk abban a torztükörben, amelyet akarva, nem akarva elénk tartott minden német kéziatlasz. De nemcsak az válik dicsőségére ennek az uj munkának, hogy Magyarország áll az egész mű középpontjában — ami különben természetes is — lévén egy eredeti magyar készítésű műben, hanem különösen az, hogy gazdaságilag bennünket leginkább érdeklő területek is, tehát a bennünket körülvevő szomszédos államok, főképen pedig a Balkán államok, szokatlan nagy méretben, rendkívül pontos és részletes térképlapokon vannak ábrázolva. Különösen figyelmébe ajánjuk a karácsonyi vásárló publikumnak. Ez a magyar Világatlasz lesz az első a világon, amelyik már a balkáni átalakulások alapján az uj Szerbiát, Bulgáriát, a hatalmasan megnövekedett Görögországot, Albániát, Montenegrót, Romániát és a szegény Törökországot is külön lapokon fogja bemutatni. Véletlen, hogy ez így sikerült, de a szerkesztők helyes belátással minden lapot visszatartottak mostanáig és azok most a békeszerződés megkötése, ratifikálása után, amikor az uj határokat már pontosari ismerjük, hagyják majd el a sajtót. Éppen ezért karácsonyi ajándéknak a serdülő ifjúság számára bárminél jobban ajánlhatjuk ezt a művet. A karácsonyig megjelenő 9 füzet a diszes félbőrkötésü gyüjtőtokkal együtt 34 koronáért kapható, a hátralévő füzetek pedig kényelmes havi 3 koronás részletekben is beszerezhetők. Az egész mű ára 60 korona lesz és 1914. évi juiiusig elkészül. Bővebb felvilágosítással a könyvkereskedők, vagy a kiadó Magyar Földrajzi Intézet R. T. Budapest V. Rudolf tér — szolgál. Uj Maupassant-novellák. A modern novella 1 egnagyobb mesterenek nálunk eddig ismeretlen négy novelláját fordította le Benedek Marcell Radó Antal Magyar könyvtár-a szám áru s a füzet most jelent meg. Maupassant egész nagysága, mély emberismerete, csodálatos komponáló képessége és előadásának elragadó művészete benne van ebben a négy novellában, melyeknél szebbet, megragadóbbat alig tud felmutatni a modern irodalom. Mutatóul mai számunkban a Simon apja c. mélyen megható történetet közöljük. Benedek Marcell fordítása teljes művészettel adja vissza az eredetit. A füzet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában jelent meg ; ára 30 fillér. A Sanfranciscóban készülő Panamavilágkiálítas tervrajzaiból közöl kilenc igen érdekes képet a Váradi Antal és Falk Zsigmond dr. szerkesztette s immár harmincnegyedik évfolyamát járó Ország• Világ e heti száma. E minden eddigi világtárlatot fölülmúló kiállítás Amerika nemzeti ünnepe lesz, s nemcsak ipari, hanem művészeti tekintetben is fölülmúl minden képzeletet; a jeles szépirodalmi újság igazán okos dolgot cselekedett, mikor a tárlat csodáiból már előre is izlelítőt ad a maga szép képsorozatában. Egyébb igen szép és részben aktuális képek: „Ferenc József jubileumi szobra", „A kis belga hercegnő", „A British-American Home jótékony bazárja" (7 kép), „Az Apollo szinház új mozidarabja" (4 kép), „A Nemzeti Szalon téli kiállítása" (5 kép), „Az orosz aviatika legújabb hőse" stb. Egy sereg arckép meg divatkép egészíti még ki az e heti Ország-Világ illusztratív tartalmát. A lap irodalmi részébe regényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket és verseket írtak: Bende János, Bicsérdy Tibor, Falk Zsigmond dr., Fonyó Berta, Kiss Ferenc, Molter Károly, Neszmélyi Lőrinc, Thomée József, Váradi Antal, Vidor Marcel stb. Tartalmas, kitűnően szerkesztett rovatok ezenfelül: Szinház, Művészet, Irodalom, Hírek, Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. ker., Hold utca 7), ahová az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 kor. Simon apja. — Guy de Maupassant. — Az óra éppen elütötte a delet. Az iskola kapuja kinyílt, s a lurkók lökdösődve iparkodtak, hogy minél gyorsabban kijuthassanak. De a helyett, hogy hamarosan eloszlottak és ebédelni mentek volna, mint minden más napon, most megálltak néhány lépésnyire az iskolától, csoportokba verődtek és suttogni kezdtek. Mert hát ennek a napnak reggelén jött iskolába legelőször Simon, a Blanchotte fia. Valamennyien haliottakodahaza Blanchotteról; és ámbár nyilvánosan jól szokták fogadni, az anyák maguk között valami kissé megvető szánakozással beszéltek róla, ami a gyerekekre is elragadt, bár maguk sem tudták, mi az oka. Ami Simont illeti, őt nem ismerték, mert sohasem járt el hazulról és nem csavargott velük a falu utcáin vagy a folyó partján. Ennélfogva nem is igen szerették; bizonyos, nagy csudálkozással elegy örömmel fogadták és ismételgették egymás közt egy tizennégy-tizenöt éves kamasznak a szavát, aki, úgy látszott, sok mindent tudhatott, mert nagyon ravaszul hunyorított a szemével. — Tudjátok, — mondta, — Simon . . . no hát — Simonnak nincs apja. A Blanchotte fia is megjelent az iskola küszöbén. Hét-nyolc esztendős lehetett. Sápadtacska volt és igen tiszta; félénk, szinte ügyetlen viselkedésű. Hazafelé indult az anyjához, mikor az iskolatársak csoportjai — folyvást suttogva és a gonosz csínyt tervező gyermekek huncut és kegyetlen tekintetével nézve rá — lassankint körülvették és végre egészen elzárták az útját. Ott állt közöttük, meglepetve, zavartan, nem értve, hogy mit akarnak vele. De az a kamasz, aki azt a hírt mondta róla, az első sikertől megrészegedve kérdezte tőle: