Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-12-20 / 51. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos 'főszerkesztő: D

R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Tiz év után. A tegnapi napon kerek tiz esztendeje tellett el annak, hogy a Pápai Hirlap első száma megjelent. Tiz esztendő számottevő időszak egy ember életében, de egy sajtóorgánumnál, főkép olyannál, amelyet a valódi közérdek teremtett meg, amelynek tehát fenn is kell maradnia mindaddig, mig hűtlenség bűnébe nem esik ura és megteremtője ellen, tiz esztendei lét nem annyi idő még, hogy e mostani évfordulónak különösebb ünnepi jelleget lenne jogunk adni. S ha a tiz esztendős dátumnál egy rövid pillanatra mégis megállunk, ez nem hivalkodó ünnep, nem a harc utáni pihenő, de munkás alkalom gyanánt tesszük annak elmondására, hogy a reánk hajnalodó második évtizedben is hűek akarunk maradni önmagunkhoz. Semper idem: rendületlenül mindig ugyanazok leszünk. Leszünk becsületesek, megvesztegethetlenek, igazságkeresők. Amint nem félemlített meg bennünket soha hatalmi erőszak, úgy nem rettenünk meg semmi tömegterrortól sem. Magunk szemével nézzük a világot, járunk a magunk lábán. Nem szolgálunk egy osztályt sem külön, de szolgáljuk a város egyetemét s amennyire szük kereteink között lehet, a nemzet ügyét is — a tiszta, a valódi demokrácia szellemében. így volt ez a múltban, így lesz a jövőben is, mert ha nem így lenne, akkor ugyanaz a közérdek, mely megteremtette a Pápai Hírlapot, nyomtalanul el is söpörné a föld színéről. A városok orsz. nyugdíjintézete.* — Az adatgyűjtés főbb irányelvei. — Irta: dr. Antal Géza. Az első lépés a városok nyugdíjintézete kérdésében megtörtént; a bizottság megállapította a kérdőpontokat, melyekre a mathematikai mérleg elkészítése céljából feltétlenül szükség van és a kérdőlapok szétküldése rövid időn belül megtörténik, hogy ezek kitöltése és visszaérkezése után megkezdődjek az alapvető fontosságú munka: a jelzett mathematikai mérleg elkészítése. A számítások megejtése előtt korán volna a kérdéssel érdemileg foglalkozni; lesz időnk és alkalmunk bőven megtenni ezt a számítások megejtése után. Célszerűnek véljük már csak azért is, hogy a kérdő-lapok kitöltésénél esetleg felmerülhető kérdésekre mintegy előzetes útbaigazítást adhassunk, jelezni néhány szempontot, melyek a kérdőpontok összeállí* Országos képviselőnk jelen cikke egyidejűleg a „Városok Lapja" mai számában is megjelenik. tásánál a bizottság szemei előtt lebegtek és amelyek a kiszámításnál is érvényesülni fognak. A bizottság alapul az állami nyugdíjintézet rendelkezéseit vette, melyek közül ezúttal csak egyre, t. i. a tisztviselők belépési és évi járulékaira terjeszkedünk ki, hogy megvilágítsuk a kérdőpontok közül a legfontosabbakra, t. i. a tisztviselők szolgálati idejére, fizetésére s fizetésüknek koronkénti emelkedésére vonatkozókat. Az állami nyugdíjtörvény a tisztviselőktől nyugdijilletmény, vagy belépési járulék gyanánt fizetésük 600 koronán felüli részének egyharmadát és mindenkori fizetésemelkedésüknek is egyharmadát rendeli visszatartatni, azonkívül másfél százalékot az évi fizetésből vonat le, mint a tisztviselő évenkénti nyugdijjárulékát. Ugyanez lesz számításba véve a városok országos nyugdíjintézeténél is, melynél éppen ezért egyik legfontosabb kérdés annak a megállapítása, hogy a tisztviselők alapbefizetése és évi járuléka cimén mily összeget igényelhet az országos nyugdíjintézet az egyes városoktól, illetve tisztviselőktől. Azért tesszük ez utóbbi megkülönböztetést, mert amint azt már az indítványban jeleztük, a 137 város közül 37-nek még nincs nyugdíjintézete és ez utóbbiaknál természetesen a tisztviselők eddig nem teljesítettek, sem miféle befizetést sem alapbefizetésben, sem évi járulékban. Ilyen helyeken tehát a tisztviselők volnának kötelezve a nyugdíj-befizetés teljesítésére. Mig azonban a városokban, ahol a tisztviselők tényleg fizettek belépési és évi járulékot, ott a város volna kötelezve arra, hogy a tisztviselők helyett ezt a belépést, illetve évi járulékot a létesítendő országos nyugdíjintézet alapjába befizesse. Hogy ez kiszámítható legyen, azért van szükség az egyes tisztviselők szolgálati idejének és különösen nyugdíjjogosultságuk kezdetének, akkor élvezett fizetésüknek és a fizetés időnkénti emelkedésének ismeretére. Mert csak ezeknek az adatoknak a birtokában lehet megállapítani, hogy minden egyes tisztviselő az állami nyugdíjtörvény értelmében mekkora összeget lett volna köteles befizetni működése kezdetén (hogy tényleg befizette-e a városi pénztárba, vagy nem, az a kiszámítás szempontjából irreleváns); mekkora összeget kellett volna és mely időben fizetésének mindenkori emelkedése után beszolgáltatni ugyancsak a nyugdíjpénztárba és éppen így mekkora összegre rug az az évi járulék, amit fizetnie kellett volna, ha az állami nyugdíjtörvény értelmében járult volna fizetésének másfél százalékával a városi nyugdíjintézet bevételeihez. Az az összeg, mely így 4% kamatoztatással együtt kiszámíttatik, képezi minden tisztviselő nyugdijjárulékát 1914. évi január l-re kiszámítva. Ha a tisztviselő a befizetéseket a a meglevő városi nyugdíjintézetbe teljesítette, úgy ezért a nyugdijárulékért a városi nyugdíjintézet vállalja a felelősséget, ha pedig még nyugdijintézeti befizetéseket nem teljesített, úgy természetes, hogy maguk az egyes tesztviselők volnának kötelezve a nyugdíjjárulék befizetésére. Ami a városokat illeti, az a kérdés áll elő, hogy meglevő nyugdij-alapjuk fedezi-e majd az egyes tisztviselők után a városra kirótt, illetve kiszámított összeget. Ha a nyugdij-alap ez összeg fedezésére nem képes, úgy önként érthetően a nyugdíj-alapból hasíttatik ki a belépési járulék, mig a nyugdij-alapnak esetleg még fennmaradó része a városok rendelkezésére marad s általuk szabad tetszésük szerint lesz felhasználható. Ha pedig a meglevő nyugdij-alap nem volna elégséges a tisztviselők helyett egyszersmindenkor fizetendő belépési járulék kifizetésére, az esetben a városnak kellene gondoskodni arról, hogy ez a járulék az országos nyugdíjintézet javára biztosíttassák és pedig vagy úgy, hogy ezt az összeget a város készpénzben befizeti, vagy úgy — ami még egyszerűbb, hogy az összeggel az intézetnek adós maradna s addig csak e tőke kamatait szolgáltatná be, mig csak a kérdéses tőkeösszeget az intézetnek be nem szolgáltathatja. Ezzel az egyszersmindenkori befizetések s a múltban beszolgáltatott vagy legalább is esedékes évi járulékok ügye elintéztetnék s az országos nyugdíjintézet egyszerre hozzájutna akár tőkében, akár évjáradékban ahhoz az összeghez, mely alapját alkotni van hivatva. Nagy vonásokban ezek azok a szempontok, amelyek a kérdőlapok ezen pontjainak megállapításánál szem előtt lebegtek. A továbbiakra nézve szintén nagy általánosságban csak a következőt óhajtjuk megjegyezni: A nyugdij belépési és évi járulék mai tőke összegének befizetése révén létesülne tehát az országos nyugdíjintézet kezdő alaptőkéje, melynek kamatai szolgálnának első sorban a nyugdíjazás folytán előálló szükségletek fedezésére. Az alaptőkének kamatain kívül azonban, mivel ezek a szükségletnek aránylag kis részét fedezhetnék, ugyancsak a szükséglet fedezetére szolgálnának a nyugdijjogosultak és kötelezettek évi járulékai, esetleg a városok hozzájárulásai. Ugy, hogy a nyugdíjintézet felállításánál csak arra kell ügyelni, hogy a mathematikai mérlegben valószínűen várható összegben kimutatott szükséglet a jelzett forrásokban fedezetét találja. Ezt az általános elvet nagyon kevéssé alterálják azok a mellékkérdések, amelyek a nyugdíjintézet létesítésével kapcsolatban felmerülnek és melyek közé tartozik első sorban a már nyugdíjazottak, illetve az özvegyi nyugdíjban és nevelési segélyben részesültek átvételének kérdése, ami nézetünk szerint a nyugdíjintézet felállításával egyidejűleg megtörténnék, továbbá az altisztek és szolgák nyugdíjjogosultsága, amit azonban *&z országos nyugdíjintézet 75%-os ér&MuxLGgtákaritás Ragyogó, fehér fénnyel éé A valódi Osram drótlámpák kaphatók Pápán, ifj. Eisier Mór üvegkereskedésében. Képviselet és raktár Magyarország részéreTFinger és F,

:a Budapest, VI., Hajós-utca 41. Lapunk mai száma ÍO oldal.