Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-08-16 / 33. szám
Ezek hozzáadásával az intézet alapítványi tőkéje jelenleg 270.338 K 94 fillér. A nőnevelő-intézet felett a felügyeletet az egyházkerület képviseletében dr. Antal Gábor püspök, gróf Tisza István főgondnok gyakorolják, mig közvetlen kormányzó-testülete az igazgató-tanács. Az intézet tanári kara 24 tagból állott, beleértve a más vallású hitoktatókat is. Az elvégzett tananyagról szintén kimerítő és részletes kimutatást találunk. A polgári leányiskolába az egész év folyamán felvétetett 173, vizsgálatot tett 173 növendék, akik közül vallásra nézve 121 ref., 21 evang., 9 róm. kath. és 22 izr. volt. Anyanyelvre nézve 171 magyar, 2 német. Illetőségre nézve: 62 pápai, 33 veszprém megyei, a többi Bars, Esztergom, Fehér, Jásznagykunszolnok, Hont, Komárom, Pest, Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas és Zala megyei A szülők foglalkozása szerint 3 7 lelkész, 23 tanár és tanító, 21 kereskedő, mig a többi 92 növendék szülei más 14 foglalkozási ághoz tartozott. Szorgalomra nézve mind a négy osztályban nagy szorgalom volt 59 = 39'3%, kitartó 61 = 40 6%, kielégítő 21 = 14'0%, csekély 9 = 6"0%. Magaviseletre a polgári leányiskola mind a négy osztályában példás volt 131 = 87-3%, dicséretes 14 = 9'3%, jó 5 = 3'3%- Előmenetelre az I. osztályban: kitűnő 8 = 19"4%, jeles 12 = 29*6%, jó 13 = 31-6%, elégséges 8 = 19-4%; a II. osztályban: kitűnő 11 = 32'3%» jeles 12 = 35'2%i jó 10 = 29'5°/o, elégséges 1 = 2*9% 5 a III. osztályban: kitűnő 13 — 26'5%» jeles 15 = 30-6%, jó 12 = 24-5%, elégséges 7 14'2%, elégtelen 2 = 4-1% ; a IV. osztályban : kitűnő 12 = 27-9%, jeles 14 = 32-5%, jó 11 = 25-5%, elégséges 6 = 13'9%A tanítónőképző intézetbe felvétetett 113 növendék, vizsgálatot! tett 104. Vallásra és anyanyelvre nézve volt 74 református, 13 evang., 7 róm. kath. és 19 izraelita, de mind magyar anyanyelvű. Ezek közül pápai és Veszprém megyei volt 39, Komárom és Pest megyei 14—14, a többi pedig 17 más vármegyei. A szülök foglalkozására nézve lelkész gyermeke volt 20, tanár és tanítóé 28, köztisztviselőé 15, kereskedőé 13, a többi más 12 foglalkozási ághoz tartozott. Szorgalomra nézve mind a négy osztályban nagy szorgalom volt 57 — 59'3%, kitartó 35 = 36-1%., kielégítő 3 = 3'2%, csekély 1 = 1*4%. Magaviseletre példás 94 = 97'6 0/ 0, dicséretes 2 = 2'4%. Előmenetelre az I. osztályban: kitűnő 3=8'3%> jeles 11 = 30-5%, jó 14 = 38-8%, elégséges 8 = 22'3%; a II. osztályban: kitűnő 4=21 '1%, jeles 8 = 42-2%, jó 5 = 26-3%, elégséges 2 = 10*4% I a III. osztályban : kitűnő 5 = 18*5%, jeles 7 = 25-9%, jó 12 = 44'4°/ ( h elégséges 3 = ll*3°/o; a IV. osztályban: kitűnő 4 = 18'3%, jeles 8 = 36-7%, jó 7 = 3T8%, elégséges 3 = 13'2%Képesítő vizsgálatot tett 22 növendék. Az intézet növendékei az önképzés terén is eredményes munkásságot fejtettek ki s a két hetenként tartott előadó gyűléseken nem egy sikerült munkával tettek bizonyságot alkotóképességükről. Az értesítőt a fegyelmi, rendtartási, tandijmentességi és vizsgálati szabályok, valamint a z internátus bő ismertetése és a jövő iskolai évre szóló értesítés zárja be. Külön elismeréssel kell adóznunk az értesítő kiállításáért, mely 22 műmellékletével egyike a legdíszesebb értesítőknek, melyet tanintézetek valaha kiadtak szoktak. S ez a modern berendezésű főiskolai nyomda érdeme, melyet a kiállításért külön dicséret illet. Bergmann & Co. (Tetschen a. E.) Steckenpferd liliomtejszappana utolérhetetlen hatású szeplők eltávolítására és nélkülözhetetlen szer arc- és bőrápolásra, mit számtalan elismerőlevéllel bizonyíthatunk Gyógytárakban, drogériákban, illatszer- és foclrásziizletekben 80 fillérért kapható. Szintúgy páratlan hatású női kézápolásra a Bergmann „Manera" iiiiomkrémje, mely tubusokban 70 fillérért mindenütt kapható. Városi közgyűlés. — 1913 aug. 14. — Gyéren látogatott közgyűlésünk volt f. hó 14-én, amelynek valószinüleg egyrészt az lehetett az oka, hogy a közgyűlést a bevett szokástól eltérőleg 3 óra helyett - 4 órára tűzték ki. Tudtunkkal sokan 3 órakor mentek fel a gyűlésterembe, de mivel nem találtak ott senkit, abban a hitben, hogy úgysem lesz gyűlés, eltávoztak s vissza sem jöttek. Talán azért volt ez az intézkedés, mert azt hitte a hatóság, hogy a kevés számú sorozat rövid időre végére ér. Holott most is majdnem 2 óráig tartotta városatyáinkat a tanácsterembari a vitatkozás. Különösen a közkórház ügye foglalkoztatta a gyűlést több mint 1 óra hosszáig. Egyébként a gyűlés lefolyásáról következőképen szól referádánk: Megnyitás. Polgármester üdvözli az egybegyűlteket ; a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Gottlieb Sándor, Ács Ferenc, Halász Mihály, Molnár r István és Somogyi József v. képviselőket. A jegyzőkünyv felolvasása után — interpelláció hiányában — tárgyra tértek. A közvágóhíd építési költsége. Főszámvevő jelenti, hogy a Schlick-gyár követelése a berendezésért 36.473 korona, Geiringer építészé pedig a munkásbiztosítási dij, kötbér, kisebb hiányok stb. levonása után 20.128 kvrona, ebből mintegy 4000 korona levonandó, mert a munkálatokat a város fejezte be s így Geiringer nettó követelése 16 648 korona 83 fillér. Halász Mihály kérdezi, hogy ezen öszszegből nem lehetne-e a helybeli érdekelt iparosokat kifizetni. Polgármester válasza, hogy az összeget bírói letétbe helyezik. Wittmann Ignác nem tartja helyesnek, hogy Geiringer követeléséből 4000 K-t levonnak, mert mikor ő a munkát elvállalta, a szerződésből bizonyos részeket kikapcsoltak s különben is ő a munkát 2000 K-ért vállalta el. Dr. Hoffner Sándor felolvassa a szerződés 10. §-át, amelynek értelmében gyakorolta a város azt a jogát, hogy a munkát házilag fejezte be, ami 4000 K-ba került. Polgármester erre nézve az állandó választmány javaslatát ajánlta, amit a közgyűlés el is fogad. A közkórház ügye, Dr. Weltner Sándor v. orvos előadja, hogy a város már 1894 óta foglalkozik közkórház alapításának tervével, ennek megvalósítására azonban most kínálkozik a legjobb alkalo m, mikor Esterházy Pál gróf és neje ingyen telket ajánlottak fel e nemes ügy céljaira. A kórház 120 ágyra lenne berendezve. Javasolja, hogy a mérnököt bizzák meg, hogy az esztergomi s nagykanizsai kórházakat tanulmányozza, s ezután a tervekre s költségvetésre hirdessenek nyilvános pályázatot; hogy pedig csak elsőrangú építészek ajánlkozzanak, első dijnak 1600, másodiknak 1200, harmadiknak 800 koronát tűzzenek ki. Esterházy Pál grófnak és nejének pedig mondjanak jegyzőkönyvi köszönetet. Barthalos István szükségesnek tartja, hogy a közkórház mellett egy szanatóriumszerű kórházunk is legyen. Ő a helyet nem tartja alkalmasnak, mert az zajos, füstös, vizenyős. Győri Gyula utal arra, hogy Budapestén több kórház (Szt. István, Vörös-Kereszt) a vonat mellett van, a hely tehát alkalmas, annál is inkább, mert teljesen száraz. Dr. Kende x\dám szerint a hely miatt nem aggódhatunk, mert közegészségügyi szakértők, az orvosokból álló bizottsági tagok is kifogástalannak tartották. Ami pedig a kórházi alapokat illeti, közkórház létesítésével, még azon összegnél nagyobbat is meg fellene szavazni a rendkívüli nemes cél érdekében. Dr. Steiner József nagy jövőt jósol a kórháznak s a városra nézve gyümölcsöző üzletnek tartja. Hajnóczky Béla szerint nincsen szükség állami közkórházra, mert az irgalmasok készek kórházukat 120 ágyra berendezni és főorvos kinevezésével a városnak jogot biztosít. Dr. Fehér Dezső, Barthalos István, Győri Gyula felszólalásával polgármester a vitát bezárta. A közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát, amely megegyezik az előadóéval. Miután a virilisták jegyzékének kiigazítására dr. Hoffner Sándort, Hajnóczky Bélát, dr. Kluge Endrét, Saáry Lajost és Csoknyay Károlyt kiküldték, a gyűlés %6-kor véget ért. régbeválf a legjobb és leoolcsóbb DOBOZA K 1.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ÉS DR06ERIÁBAN Próbadobozt ingyen küld: HENRI NESTLÉ, Wien,I.Biberstn 137. ^t MMBMMuiiMuwin i mi Haszonbérbeadó egy 900 holdas, jó minőségű birtok. Bővebb felvilágosítást ad dr. Adorján Gyula ügyvéd Pápán, Deák Ferenc utca 4. sz. a. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az utcaszabályozási térkép. Két legutóbbi számunkban részletesen foglalkoztunk a belügyminiszternek az utcaszabályozási térképre vonatkozó döntésével, hogy t. i. mivel a törvényhatóság annak idején a térképre nem vezette rá a jóváhagyást, az jóváhagyottnak nem tekinthető. Nehogy azonban ez a felsőbb hatósági vélelem az építkezéseknél visszaélésekre okot szolgáltasson, az eredeti utcaszabályozási térképet a tanács lemásoltatta s a jóváhagyásnak utólag való reávezelése céljából a hét folyamán a vármegye alispánjához felterjesztette. § Regále bérbeadás. A város és a veszprémi pénzügyigazgatóság képviselője Horváth Károly pénzügyi számtanácsos mult hétfőn tartották meg a városházán az 1914—16. évekre a fogyasztási adók biztosítására vonatkozó egyezségi tárgyalásokat, melynek alapjául a kincstár nem kevesebb, mint 61.866 koronát vett. A tárgyalások folyamán azonban a kincstár a tagadhatatlan rossz viszonyokra való tekintettel a regále-haszonbér összegét az eddigi 54.000 koronában fogadta el, s így a fogyasztási adók bérlete ujabbi három esztendőre ezen bérösszeg mellett biztosíttatott. § Fizetésemelést kérnek. Rédei József adóügyi jegyző kérvényt adott be a városi közgyűléshez, melyben magát a VIII. fizetési osztályba kéri besoroztatni. A tanács a kérvényt a közgyűlés elé terjeszti. Thary Lajos napidíjas szintén fizetésjavításért és lakbéremelésért valamint azért folyamodott, hogy tiszteletbeli írnokká léptessék elő. Miután a dijnokok fizetése a többi tisztviselőkével együtt szintén rendeztetett, a tiszteletbeli állásokat pedig az 1912 évi városi törvény eltörölte s ilyenek szervezését meg nem engedi, a tanács folyamodó kérelmét nem teljesítette. § Ki akar munkásházat? Pápa város tanácsa felhívja mindazon mezőgazdasági munkásokat, kik munkáslakásokat kívánnak a vasút mellett a ref. hitközség lelkészi és tanítói, továbbá Klein Józsefnek a Tarczy-major melletti, valamint az Alsóvárosban a Verbőczy-utcában Csurgay Gyula és társai birtokán építeni, hogy a városi főjegyzőnél folyó évi augusztus hó végéig jelentkezzenek. Feltételül kiköttetik a feddhetlen előélet, a mezőgazdasági munkával való foglalkozás. A nagyobb családdal biró egyének előnyben részesülnek. § Hirdetmény. Pápa város háztartásának és közs. közmunka pénztarának 1914. évi költségvetése, továbbá az 1914 évi közs. közmunka összeírás a számvevőség jelentésével együtt az 1886: XXII. t.-c. 125. §-nak megfelelőleg f. évi aug. 14 tői fogva 15 napon át a számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesz. A költségvetés ellen az észrevételek, a közmunka összeírás ellen pedig a felszólalások ezen időtartam alatt, a polgármesteri hivatalnál írásban beadhatók. Pápa, 1913. aug. 10. A városi hatóság.
