Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-07-12 / 28. szám

Szabott árak I HALÁSZ TESTVÉREK Szabott árak: I férfi-, gyermek-ruha és úri-divat áruháza Pápa, Kossuth Lajos utca, a postával szemben. A n. é. közönség becses tudomására adjuk, hogy az előrehaladt idény miatt a raktáron levő összes úri divatcikkek, úri- és gyermeköltönyök mélyen leszállított árak mellett kerülnek eladásra. Elsőrendű minőség! Megbízható kiszolgálás! § A rendőrségek államsegélye. A városi rendőrségek fejlesztésére adctt államsegély felosztásával úgy látszik a városok nem igen vannak megelégedve, mert igen sok városban a nyert összeg nagysága meglepetésszerűen hatott és érthető elégületlenséget szült. Egyes városok aránytalanul sokat, mások aránytalanul keveset kaptak. Komárom városának pl. az állam több mint 20 ezer koronát juttatott, mig Székesfehérvár csak 13, Pápa 6 ezer és még nagyon sok jelentős vidéki város ennél is kevesebbet kapott. Most aztán feliratot intéznek a belügyminiszterhez, hogy a segély megállapítása előtt a városok polgármesterei és rendőrkapitányai is meghallgattassanak, hogy így a városok a felosztást nagyobb megnyugvással fogadják. Ezen felirat támogatására városunk is felkéretett, de a tanács napirendre tért az ügy felett, mert úgymond ő meg van elégedve a neki nyújtott államsegély nagyságával. TARKA ROYAT. Apró tréfák. — Papa, igaz, hogy I. Lipót korában még kinpadra feszítették az embereket? — Igaz, a zongorát csak később találták fel. * — Láttad tegnap a napfölkeltét ? — Micsoda kérdés! Én mindig lefekszem napkelte előtt. — *. — Amit a férfi hall, az egyik fülén bemegy, a másikon kijön. — Amit pedig az asszony hall, az bemegy mind a két fülén és a szájacskáján jön ki. * Kalauz: Kérem, ne tessék kidugni a fejét az ablakon! Utas: Mi köze hozzá? Kalauz: Véletlenül meg talál sérteni a fejével egy vasúti hidat . . . * Feleség: Ha este hazajössz a korcsmából, már rendesen hajnal van. Férj: Ha pedig te reggel fölkelsz, kedves feleségem, akkor már delet harangoznak ! * — Tudod-e, hogy az én borbélyom szivesebben megborotvál két keresztényt, mint egy zsidót? — Mit? Olyan nagy antiszemita? — Dehogy! De két borotválásért több jár neki, mint egyért! * Húzták a cigányok a csárdást világos reggelig. Ugy

v hét óra tájban abbanhagyták, amikor szétoszlott a lakodalmas népség. A morék is hazafelé vették az útjukat, s otthon pihenés közben méla diskurzus, beszélgetés kezdődött az öregek és fiatalok között. Hogy, hogy nem, a többek között a születési évekre került a sor, s a barnaképű muzsikusok komoly ábrázattal számítgatták, hogy hány évesek. Egyszer csak megszólal a kályha mellett egy rekedt hang, kinek gazdája átszolgált már néhány generációt. Összeráncolt homlokkal szólt sz asztalnál ülő morék felé a vén Bandi — mert hát általánosan ez volt a neve —: — Gyerekek, azt számítsátok ki, hogy én hány éves vagyok. Öszi vásárkor születtem ! * Valahol az Isten háta mögött először indult meg a vasút. Megcsodálták kellő módon a jámbor falusiak. Igy szól az egyik : — Hallják kendtek, én nem hiszem, hogy gőz hajtja ezt a tömérdek sok kocsit. Ott elő az a vasbika nem bírhatja el. — Hát mér' nem hiszi kend ? — Azér' nem, mert egyik vagonyban ott látok egy csomó ökröt, meg lovat; no hát azok vontatják, csakhogy belül vannak befogva és nem kivül . . . * Egy hivatalnok cselédje, évek óta szolgál már a családnál. Nagyon dolgos, nagyon becsületes nőszemély, csak irni nem tanította meg szegényt senki. Abban a faluban, ahol ő született, nem volt iskola. Legelőször akkor érezte Írástudatlanságának kellemetlenségeit, mikor a szive bálványát katonának vitték. Nem tudott neki levelet irni. Hosszú tépelődés után asszonyához fordult segítségért: — Tekintetes asszony! Tessen megírni egy levelet a kedvesemnek, — mondta nagy szégyenkezve. A hivatalnok né meglepődött egy kicsit a különös kérdésen, de aztán azt mondta: — Jól van Kati, hát megírom neked. Gondolkodik egy darabig a Kati, aztán nagynehezen kiböki: — De azután ne tessék kérem elolvasni! HETI ÚJDONSÁGOK. Ne sirass meg.* (Dal.) Ne sirass meg édes rózsám, Ne ejts könnyet értem, Boldogság, meg vigasztalás Nincs a könny ezé sben. Ne várj vissza, ne gondolj rám, A szived se fájjon, Ugy sem volt más a szerelmünk, Csak sóhaj, meg álom. Nem siratlak én se téged, Csak emléked örzöm . . . Eszembe jutsz kikeletkor, Lombhullató öszön, Ha sirok is, az én könnyem Sohase szól másnak, Csak egy boldog, pillanatnyi, Rég elröppent nyárnak. Molnár Kálmán. *Zenésítette Fráter Lóránd. Másnak megzenésíteni tilos. — Mütanrendöri bejárás, A m. kirvasúti és hajózási felügyelőség, az érdekeltek és a város és vármegye képviselőjének közbenjötte mellett e hó 8-án tartotta meg a Hungáriaműtrágyagyár által építendő iparvasut mütanrendöri bejárását, s a szükséges forgalmi és műszaki kikötések imllett a vasút most már át lett adva véglegesen a forgalomnak. Itt említjük meg, hogy a csaknem 4 km. hosszú, 7 váltóval és fordító koronggal ellátott iparvasut 52 munkanap alatt készült el teljesen. A bejáráson részt vettek Frenreisz Géza vasúti és haj. biztos elnöklete alatt: Veszprém vármegye és a közig. biz. részéről: Bélák Lajos főszolgabíró, Molterer János áll. épít. hiv. főnök, Pápa r. t. város részéről: Mészáros Károly polgármester, Révész Arnold v. főmérnök, a M. Á. V. részéről: Weszelák József felügyelő, Ferincz Ferenc ellenőr, Kristóffy Gyula főmérnök, a gyár részéről: Stadler Richárd közp. műszaki igazgató. — A főiskolai igazgató-tanács e hó 10-én Czike Lajos és Szabó György együttes elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a theol. akadémiai, főgimnáziumi és nőnevelő intézeti igazgatók megtették szokásos évvégi jelentéseiket. A főgimnáziumból Futó Jenő r. tanárt, ki a jövő évben németországi tanulmányútra megy, egy évre szabadságolták. Elhatározták, hogy a főgimnáziumnál a 15-ik rendes tanári állást betöltik s erre pályázatot hirdetnek. A nőnevelőintézet polgári leányiskolájához segédtanítónőknek megválasztották Szántó Ilona és Lauer Gizella oki. polg. iskolai tanítónőket. Megható mozzanata volt az ülésnek annak bejelentése, hogy Czike Lajos főisk. e. gondnok az ötvenéves lelkészi jubileuma alkalmából a főgimnáziumban és a nőnev.-intézetben nevére létesített alapítványt a sajátjából 500—500 K-val gyarapította. Elhatározták azt is, hogy a szünidő folyamán az ókollégiumnak Szentlászló-utcai részét is renoválni fogják. — Kenyérgyár. Részben a kenyérdrágaság csökkentése, részben pedig higiénikus szempontok indították arra Mészáros Elek, helybeli péket és lisztkereskedőt, hogy Pápán egy modern, villamos erővel hajtott gépekkel és gőzhevítésre berendezett sütőkemencével ellátott. kenyérgyárat létesítsen, hogy így a közönség ízletes, higiénikus szempontból kifogástalan tisztaságú s lehetőleg olcsó kenyérhez jusson. Mivel pedig a városnak is érdeke, hogy Pápán modern kenyérgyár legyen, Mészáros Elek a várostól világítás és üzem céljaira ingyenes villamáramot, a vizdij elengedését és községi, pótadómentességet kért. Mielőtt azonban a tanács a kért kedvezmény tárgyában érdemlegesen nyilatkozna, felhívta folyamodót, hogy a felállítaniszándékoltkenyérgyárgépberendezési tervét, üzemképességét, a fogyasztandó villamáramot és vízmennyiséget feltüntető kimutatást terjesszen a tanács elé. Itt említjük meg, hogy Mészáros a kenyérgyárat 22.000 korona befektetéssel óhajtja létesíteni, s naponkint 603 klgr. barna kenyeret állítana elő, melynek kilogrammját a jelenlegi 26 fillér helyett 22 fillérért árusítaná, ami a fogyasztóközönségnél évenként 8760 korona megtakarítást jelent. — A berlini magyar egylet, mely a külföldön élő és szűkölködő honfitársaink segélyezése körül állandóan nemes missziót teljesít, minden esztendőben bekopogtat a mi városunk hatóságához is és az egyesület támogatását kéri. Most is elvándoroltatta hozzánk támogatást kérő írását az Őfelsége védnöksége alatt álló magyar testvéreink egyesülete, melyben kimutatja, hogy a mult évben a külföldi magyarok segélyezésére nem kevesebb, mint 27.500 márkát fordított. A városi tanács azonban lakonikus rövidséggel intézte el könyörgő testvéreink kérvényét, mondván: nincs pénz, irattárba! Pedig bizony nagyon sokszor, sokkal haszontalanabb dolgokra százakat áldozunk.