Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-06-14 / 24. szám

SZALMAKALAP ÚJDONSÁGOK! :S JS 3) 01 C •s E e v 1| JC w Í2. 'n <f) TURISTA- ÉS NYÁRI INGEK! r T I 8 A I AQ7 Tr QT\/r D ET ÍX ggermeköltöny és úri divat-különlegességek ' 1 "LnOZ- l LO I V L riLl\ áruháza, PAPA, a postapalotával szemben. ti^H^M^ Tavaszi és nyári újdonságaink feltűnést keltenek! Felöltőink,- férfi- és gyermeköltönyeink a legjobb anyagból, elsőrendű munkával, a legújabb fagonnal, olcsó, szabott árak mellett lesznek árusítva. Fiu torna-ingek. Fiu-sapkák. E héten kivételes ajánlat mosó fiu-öltonyökben, occassio árban, £5 koronáért, csak mig- a készlet tart. 7? c O: PC a ra •2| re ®

! VI V) <9. (Q n x társulatban : Irodalomtörténet : Kis Ferenc. Képzőtársulat története (nyomtatásban megjelent) : Szabó Imre III. é. pn. Természettan : Széky László. Egyházi beszéd: Falusi Gusztáv. Görög régiségtan: Járdánházi Béla VIII. o. t. Népdal: Szabó Imre III. é. pn. Katona Iván díj: T. Kiss Sándor. Kisebb költői elbeszélés: T. Kiss Sándor és Rózsás József VII. o. t. Novella : Zákányi József. Német műfordítás : Zákányi Józsefr Legjobb bírálat: Szabó Imre és Tildy Zoltán. Évközben beérkezett legjobb tudományos munka: Kis Ferenc VIII. o. t. 3. A theol. akadémián: Rendszeres theológiai díjat: Vass Vince, Maller László IV. é. pn. Történeti theológiából: 2/

3 részt Szabó Imre, V

8 részt Falusi Gusztáv (díj 60 kor.). Gyakorlati theológiából: Vass Vince és Falusi Gusztáv. Egyházi beszéd: Vass Vince szénior. Egyházi beszéd: Szabó Imre III. é. pn. Bibliamagyarázat : Vass Vince és Szabó Imre. Évzáró ima : Vass Vince. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Ress Lajos uradalmi főkertész leányát, Ress Manci úrhölgyet, ki műkedvelői előadásainkon annyi szép sikert aratott, eljegyezte Horváth László tisztviselő Győrből. — Eötvös-emlékünnep. A dunántúli ref. egyházkerület pápai nőnevelő-intézete 1913 junius hó 19 én, csütörtökön délutáni 5 órakor évzáró ünnepélyével kapcsolatban báró Eötvös József születésének 100 éves évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendez. Az emlékbeszédet az intézet igazgatója tartja, Eötvös-verseket szavalnak Szőnyi Ilona, Babay Margit, Lovaös Margit, Cser Bella, Horváth Irén, Schőnfeld Piroska, zongoraszámokkal működnek közre Kollár Etelka, Pruzsinszky Irma, Gyimóthy Anna, Erdélyi Edit, Balogh Erzsi, az intézeti énekkar Eötvös megzenésített verseit adja elő. Az évzáró beszédet Czike Lajos főisk. gondnok mondja. — A mentőkocsi beszerzése, amelyet egyik előző számunkban feltétlen szükségkép hangoztattunk, Muli József interpellációjából a múlt heti közgyűlésen is szóba került. Az interpellációra a polgármester azt válaszolta, hogy a mentőkocsi beszerzését a maga részéről is szükségesnek tartja, s felszólította interpellállót, hogy indítványát a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt írásban adja be, hogy a mentőkocsi beszerzésének költségeiről költségvetésileg gondoskodható legyen. így hát alapos reményünk van reá, hogy a lapunkban megpendített eszme hamarosan megvalósul s városunknak is lesz modern mentőkocsija. — Borsos birói szemle. Megírtuk annak idején, hogy a közvágóhíd ügyében a város Geiringer Károly vállalkozó ellen birói szemlét kért, melyet a biróság meg is tartott s arra szakértőül Déri József Győr városi mérnököt hivta meg. A pápai járásbiróság junius hó 7-én hozott végzésével a birói szemlén részt vett Figyeljen a névre és kérjen mindig határozottan Iőgy öng-yét. Hasonnevű értéktelen utánzatok visszautasítandók! Erdőgyöngyeművek Morítz Löw, Briinn-Hussowitz. szakértők költségeit nem kevesebb, mint 1241 K 60 fillérben állapította meg, melyből magának Déri Józsefnek költsége 1067 K 60 fillér. Ezt a borsos szakértői költséget a tanács Geiringer számlája terhére mai napon ki is utalta. — Rajzkiállítás. A pápai református főgimnázium igazgatósága a tanuló ifjúságnak az 1912—13-ik tanévben készült rajzaiból ezidén rendezi XI. rajzkiállítását, mely holnap, vasárnap, junius hó 15-én délután 4 órakor nyilik meg a főgimnázium rajztermében (II. emelet). A kiállítás, melyet Losonczi Jenő rajztanár nagy gonddal és a tőle megszokott művészi rutinnal állított össze, 10 napon át reggel 9 órától délután 6 óráig lesz nyitva és mindenki által megtekinthető. A kiállítást, mint minden évben, bizonyára most is igen sokan fogják látogatni. — Tanitógyülés. A pápai református egyházmegyei tanítóegyesület 1913 junius 21-én délelőtt 9 órakor a pápai református elemi iskolában közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Megnyitás, elnöki előterjesztések. 2. A hazaszeretet ébresztése és fejlesztése a népiskolában. Előadó Tóth Albert. 3. A tanítói önérzet és a Tanítók Háza. Előadó Jílek Ferenc. 4. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója. Előadó Barabás Lajos. 5. Az Eötvös-alap új szabályainak ismertetése. Előadó Tóth Kálmán. 6. Pénztári jelentés. 7. Indítványok. — Érettségi mulatság. Régi, hagyományos szokás, hogy a tanuló-ifjúság az érettségi vizsgálatokat mulatság rendezésével szokta megünnepelni. E régi hagyományhoz hiven, a pápai ref. főgimnázium 1912—13. tanévben érettségiző ifjak is megtartják eme szokásos táncmulatságukat, melyet folyó hó 27-én este a Kaszinókertben, kedvezőtlen idő esetén a Kaszinó összes helyiségeiben rendeznek. A rendezőség élén Németh István egyházker. főjegyző, Faragó János főgimn. igazgató és Fejes Zsigmond volt osztályfőnök állanak A nagy számban szétküldött meghívókból Ítélve a táncmulatság sikere máris biztosítva van. keblemet, szivem hangosan dobogott és szememben könny, az öröm könftye csillogott, a művészkezek szorítása nem nekem szólt, hanem a magyar hazának, a magyar művészetnek és a magyar hazaszeretetnek, én csak „egy magyar" voltam ott és a művészek „egy magyarnak" akarták kezét megszorítani. És e kézszorításokra büszke leszek, amig magyar szivem végsőt dobban. De van Ausztriában is egy művésznő, akire úgy kell feltekinteni, annyira kimagaslik társai közül művészet és szerénység dolgában. Brünn város szinháza fedezte őt fel ezelőtt negyedszázaddal. Morvaország fővárosának, Brünnnek színpadán aratta első sikereit, ott nőtt nagyra és ott emelkedett ad astra. Alig gördült le első fellépte után a függöny, már a bécsi Burg-szinház kívánta szerződtetni, hivta vendégszerepelni, de a művésznő kereken kijelentette, köszönöm, nem megyek. Természetesen, hogy a magyar művész után erről a művésznőről esett szó. Egy gondolat villant át agyamon. Látnom kell a művésznőt. Következő napon már Brünnben voltam. Láttam a színházat, mely oly sok világhírű művészt produkált és nevelt és láttam a művésznőt szerény lakásán ; még ugyanaz a házvezetőnője, ugyanaz a berendezése, aki, illetve amely volt negyedszázaddal ezelőtt. Hogy mi mindenről beszélgettünk, arról talán majd egy más alkalommal beszélek. „Csudálkozom — mondám távozás előtt, — hogy a Burg-szinház meghívása a művésznőt hidegen hagyta." „Engem Brünn nevelt, hűtlenségnek tartanám ezt a színpadot, ezt a közönséget itthagyni" — válaszolta ő. Sokat foglalkoztunk a régi és a mai szinházi élettel, a szinműirodalommal, színészettel, színészekkel. „A magyarok fejlett szinműirodalma és a magyar színészek tökéletes művészetének hűséges figyelemmel kísérője és bámulója vagyok" — mondta ő. Aztán elkísértem a „Monna Vanna" próbájára. Az én néhány szál virágomra — egy ajánlással ellátott arcképpel válaszolt a művésznő. Másnap a művészasztal egyik tagjának hozzám intézett kérdésére : hol volt ön tegnap? a brünni művésznőnek nemzeti szinü selyemszalaggal övezett rámába foglalt arcképének az asztal közepére helyezésével válaszoltam. A művész-kolónia elértette a célzást és a revanche-t „Hoch" kiáltásokkal honorálta. Aztán táviratilag üdvözöltük a művésznőt az összes üdvözlők nevének felemlítésével és az arckép az asztalon maradt távozásunkig. így ünnepeltünk egy szerény, de nagy művésznőt. Még egy ünnepelésről, egy a maga nemében talán páratlanul álló ünneplésről akarok megemlékezni, mely a holtak birodalmában játszódott le. Egy különös requiemről akarok még szólani. A bécsi „Zentralfriedhof"-ban jártam és a klasszikus zenevilág sírjait kerestem fel. Beethoven, Mozart, Schubert, Brahms, Gluck, Haydn sírjánál bizonyos áhítatszerü meghatottság vett erőt lelkemen, a könnyed muzsika nagyjai Millöcker, Suppé, Komzak, Strausz János az öreg, Strausz János a fiú, Strausz József, Lanner József sírjánál bizonyos hálaérzet fogja el az ember szivét a sok derűs óráért, melyet a könnyed múzsa terén muzikális és kevésbbé, de még éppen nem muzikális embereknek is egyaránt szereztek. De nini .. . hát ez mi? . . . egy siron fekszik egy kisebbszerü fehér márványlap . . . különös ... ki sirja ez? ah . . . egy kora ifjúságában lehullott szines muzikális virágé . . . a bécsi lokálpatriotizmus nagynevű megénekelőjéé, a korán elhunyt Krakauer Sándoré . . . a legnépszerűbb bécsi könnyű dalok költőjéé.. . . Megállottam a sir előtt és . . . önkéntelen reá kezdtem a holt nótaköltő egy közismert dalának dudolására . . . csakhamar mellém szegődött egy-néhány temetőlátogató: férfiak, nők, öregek, ifjak, a temető alkalmazottai, őrei, az útseprők . . . hogy, hogynem ... a dúdolt nóta átragadt szájról-szájra és egyszerre harminc-negyven ember nem dúdolta többé, hanem teljes hanggal énekelte az „Oh du guater Himmelsvóta (Him melsvater) szivről-szivre ható Krakauer-dalt ... és mindeneknek egy-egy könny csillogott a szemében ... ez volt a szép reményekre jogosító, de fiatalon elhunyt és az anyjával egy sirban pihenő nótaköltő megható és igazi requiemje. így becsülik meg az emlékét a dalnoknak, a poétának — odaát. Tanulhatnánk a szomszédtól. Érdek es sirok, de az uralkodóház családi sírboltjában a kapucinusoknál is találunk egy érdekes muzsikus sirt, a III. Ferdinánd sírját. III. Ferdinánd (1608—1657), aki mint koronás fő, a kormányzási tevékenység mellett kiváló előszeretettel kultiválta a zenét és komponált. Még egy érdekes és zenetörténeti nevezetességű sirt találtam ... de ezt nem Bécsben, hanem Salzburgban ... két ember alussza benne örök álmát ... a Weber Károly Mária anyja és Mozartnak az apja . . .