Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-04-26 / 17. szám

ea •r- be Szabott árak ! Szolid kiszolgálás I Szabott árali I Halász Testvérek férfi- és gyermeköltöny, űri-divat áruháza Páp^ a postával szemben, i A nagyérdemű közönség szives figyelmébe ajánljuk raktárra érkezett tavaszi újdonságainkat, úri átmeneti kabát, felöltő, öltöny és gyermekruhákban, melyeknek megbízható elsőrendű minőségükért a legmesszebbmenő szavatosságot vállalunk. Borselino-, Pichler- és Gyukits-kalapok. Saját 1-észitményü úri fehérnemüek. Bőráruk. Bel- és külföldi nyakkendő-különlegességek nagy készletben. Sétabotok. csön átalakítása miatt. Billi tz Ferenc arra való tekintettel, hogy a telekre 5—5 ajánlattevő is van, zárt ajánlatok bekivánását indítványozza. Dr. Balla Róbert nem tartja a munkásházat szociális és humánus intézménynek, mert a munkásnak 35—50 évig egy helyen kell laknia, meg van fosztva költözködési jogától, sőt politikai szabadsága is veszélyeztetve van. Az egész intézmény a nagy agráriusoknak le akarja kötni a munkásokat, rabszolgatelepet akar létesíteni. Pénzügyi szempontból nem előkészített a dolog, mert a vízvezeték, utak, világítás költségei nincsenek előterjesztve. Azt sem tudja bizonyosan, hogy a 142 jelentkező közül hány van olyan, aki vagyontalan. Egyébként is a földmives munkásnak nem házat, de földet kell szerezni. Révész Arnold mérnök a benyújtott tervet műszakilag nem tartja helytállónak, mert a padló csak 10 cm.-rel van magasabban a földszinénél és padló nincs is tervezve, hanem földes a szoba. Szól a kombinációban levő telkekről, amelyek közül a ref. egyházi birtok közelebb van, de lapon fekszik, a Heller-féle távolabb esik, de dombos helyen s így a két telek egyenlő értékűnek mondható. A vízvezeték stb. költségre azt mondja, hogy ugyanannyiba kerül, ha egy irányban messzebb kiviszik, mintha három irányba közelebb. Sarudy György szerint Pápa nem mezőgazdasági város, itt nagybirtokosok nincsenek, mezőgazdasági rnunkásházra szükség nincs. A statisztika szerint a munkások évente 3-szor költöznek, nem is lehet tehát őket lekötni. Már a tisztviselőtelep is csökkentette a meglevő házak értékét, ha most még 100 munkásházat építünk, megbuktatjuk a régi adófizetőket, míg az új házak 20 évig adómentesek, tehát csak a város károsodik. Dr. Fehér Dezső szociális szempontból pártolta a munkásházak létesítését s pártolja ma is, ám ha igaz az, hogy olyan terhes szerződéssel kötnők le a munkásokat, ami meggátolja szabad mozgásukat, akkor inkább lemond a dologról. Elsősorban megvizsgálandónak tartja tehát, hogy dr. Balla adatai igazak-e. A 168 K évi bért túlmagasnak tartja, a város szempontjából aggályai vannak, hogy ha egyes lakások üresek maradnak, akkor nem szakad-e túlnagy teher az úgyis sok teher alatt nyögő város nyakába. Kis József ma is okos, humánus intézménynek tartja a munkásházakat. Hogy agrár érdeket szolgál ? De hisz Magyarország első sorban agrár állam s az agrár érdek előmozdítása előmozdítja az ipart és kereskedelmet is. Ma a mi munkásaink hitvány odúkban laknak, egy lakásba néha 7—8 család is be van zsúfolva. A munkásház révén nemcsak jó lakáshoz jut, de földhöz is, mit művelvén, a város jobb élelmezését mozdítja elő. Kötve hiszi, hogy a mezőgazdasági munkás családja ne szolgálhatna az iparban. A kölcsön a mai viszonyokhoz képest olcsó, örülnünk kell, hogy kapjuk, az állami segély elfogadása pedig erkölcsi kötelességünk. Varga Rezső kitart továbbra is régi nézete mellett, hogy ez jó szociális intézmény. A magyar állam itt igenis okosan és nemesen jő segítségére a munkásságnak. Nem hiszi, hogy gúzsba akarná kötni őket. 142 jelentkező van, nem jelentkező, kérő, akiket senki sem kényszerített a kérésre. A politikát e dologba nem keverné bele. A munkás csak arra kényszeríti magát, hogy fizet, másra nem. Hogy szigorú kikötés van a fizetésre, az csak a városnak, s mivel takarékosságra szoktat, a munkásnak áll érdekében. Ő se bánja, ha zárt ajánlatokat kérünk be s a megfelelő telkeket — további célokra — akár mind megvesszük. Dr. Kende Ádám a kölcsönt előnyösnek tartja, de felvételt mégsem javasolja, mert kérdés, elég lesz-e az összeg. Pénzügyi, jogügyi szempontból a kérdés alaposan tanulmányozandó. Az 50 éves kölcsönt az is ajánlja, hogy így a munkások mellett, a város érdeke is jobban meg lesz védve. Hogy a ház ide köti a munkást, abban nem lát veszedelmet, sőt a város szempontjából csak előnyt. A szerződés megkötése a városnak autonom, törvényes joga, olyan megszorításokat, mikről dr. Balla beszél, mi nem teszünk belé. Viszont megvizsgálandónak tartja, kik a jelentkezők, tudtával nemcsak mezőgazdasági munkások, hanem Írnokok, iroda szolgák is vannak köztük s ez esetben a segél yt elveszthetjük. Az ügynek az összes bizottságok előtt újból leendő letárgyalását s szintén zárt ajánlatok bekérését javasolja. Fischer Gyula tudomással bir arról, hogy Pápa melletti nagybirtokosok 4 munkáscsaládot helyeznek el 1 szobában. Az ilyen agráriusok nem érdemesek a megvédésre. A kérdés pénzügyileg egyáltalán nincs előkészítve,, a határozás ugrás lenne a sötétbe. Dr. Ballával egyetértve az ügynek napirendről levételét ajánlja. Győri Gyula ismerteti a kérdés történetét. A helybeli hitelszövetkezet át akarta venni az egész építési ügyet, de nem adták, most hogy a város maga akarja intézni, ellenzik. Ezt a hangulatváltozást nem érti. A Balla-féle feltételeket a minisztérium kikü

!dött szakközege soha nem említette s azokat a feltételeket mi nem is fogjuk előírni. így tehát rabszolga telepről szó sem lehet, de igenis helyes szociális intézményről, mely a városnak s a munkásoknak is javára lesz. Még a záró szó cimén jelenti Barthalos István, hogy a földek fixirozásától most eláll s dr. Lakos válaszolja dr. Baliának, hogy a financirozó altruista bank a várossal álla podik meg s így a szerződést mi kötjük. Dr. Balla fenntartja eredeti javaslatát, viszont dr. Fehér a dr. Kende álláspontjára helyezkedik. A kérdés feltevése közül még volt egy kis huzavona s aztán szavaztak. Dr. Balla javaslata mellett mindössze öten álltak fel, ellenben míjdnem egyhangúlag elfogadtatott az áll. választmány javaslata a dr. Kende pótlásaival együtt, így hát az ügy napirenden marad s alapos bizottsági munka után keríil döntésró. x Új orvos Pápán. Dr. Glück Sándor orvos, városunk szülötte, a pécsi és szombathelyi bábaképző tanársegédje, szülész és nöorvos, május hó 20-án Pápán működését megkezdi. Fö-utca, dr. Györkeféle új palota, 1. emelet. füstölgött indulásra készen. A két híd között óriási kerek szemafor nézett a tenger felé. Az ablakon kellemetlen halszag terjengett be a reggeli hüvösséggel együtt. A fürdő még némán aludta álmát s a házakig terülő buja vetéstáblák felett ködös fátyol lebegett. Alig nyugodhatott meg a tekintet a zöld szőnyegen szétszórt, nagyfejű füzeken, magas jegenyéken, virágos akác- és gyümölcsfasorokon, már föltűntek Rostok palotái és gótikus tornyai, amelyeket a gyárkémények sürü erdeje övezett. Az a pár pillantás, amit a körülmények engedtek, elég volt Rostok kereskedelmi jelentőségének megismerésére. A vasúti sinek szövevényes hálózata, a raktárak és hajóárbócok végnélküli sora elég hangosan beszéltek. Fontossága bizonyára nem sokkal kisebb azonban őstermelés tekintetében sem. Az irigy köd, amely szinte folyamként örvénylett a mélyebb helyeken, sokszor eltakarta ugyan előttem a tájat, de mégis sejtetni engedte azt a csodásan buja, jól művelt vidéket, amely kísérőnkül szegődött. Ez a kellemes kép azonban nemsokára megváltozott és elértük az unalmas egyforma, sablonos, északnémet kultúrát. Glédába állított fekete- és vörösfenyők, félig érett rozstáblák váltogatták egymást óraszámra, s a lapályos tájon csak itt-ott szakította meg az egyformaságot egy-egy téglaégető égnek meredő kéménye, Reggelizés előtt félpohár SehmidSfhaoer-féie Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek vagy valamely lábon álló, nyomorúságos szélmalom plakátokkal elégtelenített oldaia. A bekerített legelőkön fekete-tarka tehenek, lovak és más háziállatok legelésztek felügyelet nélkül, újabb bizonyságot szolgáltatván annak, hogy a pásztorkodás ürügye alatt elpazarolt drága munkaerőt okosabban is lehet gyümölcsöztetni. Ez a vigasznélküli egyhangúság húzódik az utas szeme előtt egész Berlinig. A nálunk megszokott, lépten-nyomon elmaradozó fatornyos faluk itt ismeretlenek, mert az ipar nagyobb centrumokba tömörítette az embereket. Mindamellett a legélénkebb érdeklődéssel kénytelen az utazó belemeredni a vidék képébe, mert a német vasutak közismert gyorsasága s az annyiszor agyba-főbe dicsért, páratlan vaspálya ugyancsak fölrázza az embert az ábrándozásból. Szerencse, hogy a tengertől Berlinig alig négy óra alatt fut be a gyorsvonat s mire-megszokottá válna a környezet, már fölbukkannak a világváros lüktető életét demonstráló jelenségek, amelyek bőséges tápot szolgáltatnak az érdeklődés már-már kimerülő forrásának. Délelőtt V

29-kor robogtunk be a StettinerBanhof ismerős csarnokába s mivel nem akartam ily pompás nappalt alvással elpazarolni, egy pár perc múlva már neki is vágtam a céltalan bolyongásnak. A nap élesen tűzött a szürke kövekre s félig csukott szemmel csöndes utcákba vetődt em. Talán ez a színtelen szürkeség adott célt céltalan utamnak. A „Gemálde-galerie" jutott az eszembe és Rubens az ő jóltáplált asszonyaival. Egy portyázgató képeslap-áru3 volt az egyedüli, akihez felvilágosításért fordulhattam. „ A Bildgalerie ?" — szólt az élelmes német. „Tessék, ez a legszebb Bildgalerie" — s azonnal előrántott egy három méteres albumot. Fáradt legyintéssel leintettem az üzletet s az ösztönre bizva magamat, nemsokára ott ültem Rubens fönséges vásznai előtt. Máskor szent csodálattal adóztam Rubens isteni művészetének, de most kemény küzdelembe keveredtem önönmagammal. A derűs csönd és a termek langyos levegője ránehezedtek fáradt szemeimre s azok vaskövetkezetességgel csukódtak minduntalan lejebb és lejebb. Mindent megpróbáltam a morál és a jóizlés nevében, de hasztalan; minél jobban odázgattam a leszámolást, annál kiméletlenebbül rontott rám a meglopott természet. Egy fáradt legyintéssel elintézte m tehát ezt is s fejemet lassan lehajtva a taburett párnázott karjára, a másik pillanatban boldog fesztelenséggel aludtam az igazak álmát, Rubens szépséges asszonyainak körében. az elrontott gyomrot 2—3 óra aíaít teljesen rendbeSiozza. Kis üveg 40 fill. Nagy üveg 60 fill. pfiir Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb fiiszeriizletben. ""SS®