Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-04-12 / 15. szám

20-2% (1911-ben: 18*8), magánvilágításra 58*8% (1911-ben 57"1) és közvilágításra 21% (1911-ben 24'1) jutott. Igen érdekes az a kimutatás, amely részletezi, hogy mily iparágak dolgoznak ma már nálunk villanyerővel: így lakatos és asztalos műhelyek, késes műhely, mosóberendezés, eukrázda, sódaráló, sörfejtő berendezés, stb. Gazdáink ma már 91'5 lóerőt kifejtő 6 motorral csépelnek. Hatalmas magánfogyasztót nyert a város az államvasutakban, amely a múlt évben 15140 2 Kwatt órát fogyasztott, úgyhogy nála az évi átlagos használati órák száma az 1911. évi 373-ról 1912 ben 896-ra emelkedett. Viszont az üzleteknél csökkent a használati órák száma 409-ről 376-ra, amit a jelentés a fémszálas lámpák mindinkább való térfoglalásáva] indokol — igen helyesen. Ezek után térjünk át a jelentés pénzügyi részére. A kiadások részletezésénél rögtön szemünkbe ötlik az az igen örvendetes és megnyugtató tény, hogy a telepen az elképzelhető legtakarékosabb gazdálkodás folyik, amit világosan dokumentál pl. az, hogy dacára a telep mult évi rohamos fejlődésének és ezzel kapcsolatban a növekvő szükségleteknek, az iroda és üzleti költségek mégis csökkenést mutatnak. A kiadások között legfeltűnőbb az emelkedés a légvezetékek tételénél, amely 2858"62 K ról 4695*56 K-ra emelkedett, amit az okozott, hogy a vasúti állomástól a villany-telepig az összes faoszlopok rácsos vasoszlopokra cseréltettek át s sok kiadást okozott a tisztviselőtelepi huzal felszerelése is. Ugyancsak ez a két körülmény okozta, hogy a beruházások táblázatán ugyané tételnél jelentékeny összeget találunk : 9041 K 32 fillért. Valamint ugyanitt kell keresni a 4912 K 73 f-t kitevő új beruházás indokát is, amely új árammérők beszerzésére fordíttatott. A bevételek közt a legnagyobb tétel a magánvilágításból befolyó összeg: 104.663 K 86 f, az 1911-ben befolyt összegnél 12.346 K 80 fillérrel több. Tudvalevőleg a telep házilag végzi a szere lési munkálatokat. Ez az üzletág szintén fényes eredménnyel zárult, amennyiben 3151'54 K-val több folyt be e cimen, mint 1911-ben. Itt az összes bevétel 1912-ben 7002^69 K volt. A telep nyers üzemi jövödelme 46.357 K 36 f volt, ehhez jön még az egyéb cimeken befolyt 8287 K 21 f, amivel együtt a nyers jövödelem 54.644 K 57 f. Tőkekamat törlesztésre felhasználtatott 17.544 K 68 f, a telep tiszta jövödelme volt tehát 37.099 K 89 f, amelyet az üzemvezetőség a személyzeti jutalékok levonása után az értékcsökkenési tartalék-alapnak, amely ez idő szerint 194.386 K 01 fillért tesz ki, növelésére javasol fordítani. Ez a fényes eredmény annál örvendetesebb, mert a város közvilágítás cimén az 1911-ben beszolgáltatott 13.741 K 10 f-rel szemben csak 6300 K-t fizetett be a lelep pénztárába, vagyis ha az így elmaradt 7491 K 10 f-t hozzászámítjuk a fentebb kimutatott tiszta nyereséghez, a telep tiszta nyeresége tulajdonképen 44.590 K 99 f-re rug, az 1911-ben elért 33.620 K 30 fillérrel szemben. Ezekben ismertettük a kimerítő jelentést és zárószámi)dást, amelyhez szakszerűen megszerkesztett és reálisan felépített mérleg-számla és nyereség veszteség-számla van csatolva, továbbá egy igen érdekes grafikai táblázat, amely villamos müvünk-9 éves fejlődését ábrán mutatja be. A minden téren való rohamos fejlődés eme képe biztató reménységet nyújt számunkra, hogy a telep biztos lépésekkel fog mindig előrehaladni a jövőben is hármas célja felé, amelyek a következők: közvilágításunk minél tökéletesebbé fejlesztése, a magánfogyasztás minél olcsóbbá tétele és a város jövedelmének minél nagyobb mértékben való gyarapítása. Tm. A japánok gyakorlati érzéke azonnal feiismerie az Í'M'T" uj Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide» gek rázkódtatása kizárva! Berscnmiivek Budapest, VI8. oooo Á YÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete jövő csütörtökön, folyó hó 17-én közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán néhány kisebb ügyön kivül a munkásházak építési ügye szerepel, mely a minisztériumtól a napokban érkezett vissza, jóváhagyva. § A villamos-telep felügyelő bizottsága f. hó 10-én Mészáros Károly polgármester elnöklésével ülést tartott, melynek főtárgya a telep zárószámadásának felülvizsgálása volt. A számadásokat, melynek örvendetes eredményeit külön cikkben ismertetjük, elfogadták és Major Gyula üzemvezetőnek elismerést szavaztak. A telep személyzetét 1500 K renumerációban részesítik. Városszerte közmegelégedéssel fog találkozni a bizottság azon határozata, illetve a képviselőtestület elé terjesztendő azon javaslata, hogy a világítás áramdíja 6 fillérre szállíttassélc le. Jelenleg ezt a telep már bátran megteheti, mert a fogyasztók számának folytonos emelkedése még így is biztosítja, hogy a jövedelem terén azért csökkenés nem fog beállani. § Vízvezetéki aknák. A képviselőtestület, még a múlt évben a vízvezetéki tolózáraknak aknákba való elhelyezésére 5500 korona hitelt engedélyezett s ebből 93 akna lett volna elhelyezendő, azonban csak 47 drb. készült el, mert a többire már nem volt fedezet. A tanács most a főszámvevő jelentése alapján a még aknákba el nem helyezett tolózárak költségeire 5969 koronát kér a vízvezetéki pénztár 14.000 koronát kitevő jövedelméből a közgyűléstől, tekintve, hogy vízvezetékünk biztonságba helyezése ezt a beruházást feltétlen megköveteli. Az ügy legközelebb már a közgyűlés elé kerül. § A Csatorna-utca rendezése. A Moravekféle ház lebontása folytán szükségessé vált a Csatorna-utca rendezése, melyet a város házilag fog elkészíttetni. A városi mérnök már be is terjesztette az erre vonatkozó költségvetést, melyet a tanács elfogadott és utasította a városi mérnököt, hogy ezen költségvetés alapján az utcarendezési munkálatokat készíttess el. Ez a munkálat a mérnöki számítás szerint 5120 koronába kerül. § A Cinca-árok. Hermann Pál kérvényt adott be a város tanácsához, melyben a háza alatt elvonuló Cinca árok beboltozását, esetleg a partnak betonfallal való ellátását kérte. A tanács a kérelemnek ebben a formában nem adott helyt, azonban megengedte, hogy kérvényező a háza végében egy betonf'alat húzhasson, melynek költségeiből a város egy negyedreszt fedezni hajlandó, felhívta egyúttal kérvenyezőt, hogy ezen építkezés tervét es költségvetését a tanácsnak előzetesen mutassa be. szednek kankalint az alvégi réten s nem látják többé Jánost, Pistát, Ferkót, kikkel homokbuckát emeltek az utca porából A nap felbukkant s ragyogó smaragdszemek lepték el az útszéli fákat. Halk fuvalom kapaszkodott le a hegyekből s lágyan megborzolta a törpe mogyoró bokrok felületét. A fák az útszélen hajladozva integettek egymásnak s mint a megolvasztott ezüst, halkan omlott le róluk a harmat. Névtelen sárga virág kidugta fejét az utilapu leveleiből, fürge szöcskék vigan kalimpázva indultak reggeli zsákmányra. Az út melleit tekergőzött a patak, fényes kigyóvonal, melynek tükörlapján akadálytalanul siklott tova a napsugarak özöne. Itt kell hagyni ezt a tündéri vidéket. A fákat, melyek latlak felnövésünket, örömünket, boldogtalanságunkat. A zöldben mosolygó erdőt, melyben árnyként bolyongtunk, ha megsebzett az élet. A hószakállas, magas hegyeket, melyről azt hittük gyermekkorunkban, hogy ott ölelkezik a földdel az ég . . . Csiszér Albert, akinek beszédére egyetlen szava nem volt feleségének, belemarkolt az asszony vállába. — Ne csüggedj, ne veszítsd el a fejed, te . . . Ha Timár János megélt, megszedte magát, lesz sütnivalója Csiszér Albertnek . . . Az asszony is megszólalt. Olyan bánatos volt a hangja, mint az őszi eső kopogása. — Jobb itthon éhezni, mint jóiakni olt, Albert. Idegen földben a fa is elszárad. Édesanyám pora mellett pihentek volna száradt csontjaim . . . Csiszér belevágott a szavába : — Nern meghalni született az ember, hanem élni, élni . . . Az asszonynak nem volt több szava. Kendője csücskét rátapasztotta könyező szemére. Nehogy meglássa a pogány, hogy omlanak a bánat forró csöppje i. A faalkotmány hágóhoz ért. A hajtó leugrott és megtépte a ló fején a hajzatot. Ahogy szekeres emberek szokták. Aztán lassú lépésben megindította a lovakat. A tetőn, jó fönn magasan, egy halom kavics világított, fehérlett a ragyogó napfényben. Mint egyrét Összegombolyitott vászon. Az alján fekete pont a fehérségben, mint a szenny az ingujjon, sötétlett, barnult valami. Amint halad fölfelé a szekér, megnagyobbodtak körvonalai, tisztábban kialakultak részei. Egy darab ásott kő, nem, zsákszén, elhullatott lópokróc — vélekedtek, mig végre kitetszett a rongycsomóból az emberi fej. Részeg koldus, leitta magát az istentelen, gondolták a kivándorlók. Jó lesz szótlan elhaladni mellette. Maradjon ott a sánc szélén, elaltatják a pocsolya békái — jegyezte meg a kocsis, fáradtan lépkedve lovai mellett. Kiértek a tetőre. Artikulátlan hang bujt elő a rongyokból. Reszkető, tikkadó emberi hang. A koldus megmozdult és fekete, esőáztatta arcát az utazók felé fordította. — Ki vagy te szerencsétlen ember? — fordult feléje Csiszér Albert. — Timár János Bekecsaljáról . . . Egy korty vizet esdeklek, hogy hazaérjek. Meghaini megyek jó emberek, meghalni . . . Halálos csend. Egy pillanatra mintha megdermedtek volna az élők. Lába mindnyájának cöveket vert. Szót se tudtak szólni a mélységes döbbenetben. Végre megmozdult a kivándorlókban az élet. A,sápadt asszony lement a patakhoz friss vizért. Azalatt Csiszér Albert a hajtóval megfordította a szekeret. Hazafelé. ELVÁLLAL: Földméréseket, parcellázásokat, bírtokés határrendezeseket, községi köz- és dülőút-kitüzeseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat. FÖLDES és TSA okleveles mérnök mérnöki és építési irodája PÁPA Széchenyi=tér 5., Kohn Adolf féle házban.