Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-03-23 / 12. szám
állami közigazgatásra való alkalmazásából fölmerült költség megtérítését. A városokban a biztossági és a közforgalmi rendészet, valamint a rendőrségi szolgálat államosítandó; de a biztosság] és közforgalmi rendészet terén is a városok jogszabályalkotó jogát épségben kell hagyni. Az előadó ama javaslatával szemben, hogy a képviselőtestület kizáróan a választóközönség választottjaiból álljon, a bizottság amellett foglalt állást, hogy a képviselőtestületet felerészben az összes választók, másik felerészben pedig a legtöbb adót fizetők közül válasszák. A képviselőtestület tagja a városnál elintézés alatt álló ügyekben díjazásért közben nem járhat. Ügyvédi minőségben pedig a képviselőtestületi tag csak oly ügyeiben járhat el, melyekben a város mint hatóság szerepel; oly ügyekben ellenben, melyekben a város mint magánjogi alany szerepel, továbbá kisajátítási ügyekben a képviselőtestület tagja a város ellen ügyvédi képviseletet nem vállalhat. A városi választói jogot az országgyűlési választói joggal azonosan kell megállapítani háromévi helybenlakás kikötésével. Intézkedő hatóságok: A városi önkormányzati hatáskörben: törvényhatósági és tanácsi szervezettel biró vármegyebeli városokban első fokon a tanács, másodfokon a képviselőtestület, illetve bizonyos taxatíve fölsorolt ügyekben a képviselőtestület föllebbviteli küldöttsége, polgármesteri szervezettel biró vármegyebelí városokban első fokon a polgármester vagy a képviselőtestület, másodfokon a képviselőtestület. Állami közigazgatási hatáskörben: törvényhatósági és tanácsi szervezettel biró vármegyebeli városokban első fokon a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon a miniszter; polgármesteri szervezettel biró vármegyebeli városokban első fokon a polgármester, másodfokon az alispán, harmadfokon a közigazgatási bizottság. A vármegyei önkormányzat a vármegye területén levő városokra is kiterjed, az állami közigazgatási hatáskör és a városi (községi) önkormányzati hatáskör által szabott keretek közt. Ha a város a vármegye valamely intézkedését saját önkormányzati jogkörébe ütközőnek véli, az intézkedés ellen panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. A vármegyei képviseletben a vármegyebeli városok lakossága a törvényben megállapítandó módon vesz részt. A vármegyei önkormányzat szervei a tanácsi szervezettel bíró városokban a tanács, a polgármesteri szervezettel biró városokban a polgármester ; a föllebbvitel pedig következőkép alakul: a tanácsi szervezettel biró városokban első fok a polgármester, másodfok az alispán, harmadfok a vármegyei képviselőtestület. A városok csak oly vármegyei szükségletek költségének viselésébe vonhatók be, amely szükségletek kielégítéséről maguk nem gondoskodnak: a vármegyei általános igazgatási kiadások fedezéséhez egyáltalában nem tartoznak hozzájárulni. A YAR0SHÁZÁR0L. § Részleges tisztújítás. Az új szervezeti szabályzatban kreált állásokat e hó 21-én tartott közgyűlésében töltötte be a v. képviselőtestület. A közgyűlésre, melyen Koller Sándor alispán elnökölt, a v. képviselők oly nagy számban jöttek össze, amire példa még sohasem volt. Miután az elnöklő alispán dr. Teli Anasztázt, Faragó Jánost, Lőwenstein Adolfot és Kluge Károlyt bizalmi férfiaknak nevezte ki, beterjesztette a dr. Antal Géza, Galamb József, Steinberger Lipót és Sült Józsefből álló kandidálóbizottságnak a közigazgatási aljegyzői állásra történt megállapodását. A bizottság egyhangú határozattal első helyen jelölte dr. Répássy Gyulát, második helyen Szokoly Viktort. Minthogy 10 képviselő névszerinti szavazást kért, az alispán ezt elrendelte és a szavazatszedő küldöttség elnökéül Németh Istvánt, tagjaiúl Baldauf Gusztávot és dr. Hirsch Vilmost kérte fel. Beadtak 100 szavazatot, ebből 2 érvénytelen volt. Dr. Répássy kapott 53, Szokoly Viktor 105 szavazatot s így az alispán Szokoly Viktort aljegyzőnek megválasztottnak jelentette ki. Az adóügyi jegyzői állásra jelöltettek 1. Rédei József v. alszámvevő, 2. Dencsák János, 3. Horváth Aladár, 4. Fazekas Antal. A közgyűlés lelkes éljenzéssel egyhangúlag Rédei Józsefet választotta meg. Az így megüresedett alszámvevői állásra jelöltettek 1. Cseke Zoltán v. irnok, 2. Dencsák József, 3. Tóth Ferenc v. számtiszt. A közgyűlés ugyancsak lelkes egyértelműséggel Cseke Zoltánt választotta meg. A számtiszti állásra jelöltettek 1. Dencsák Józséf, 2. Schlosszer Ernő, 3. Horváth Aladár, 4. Kéger Lajos. Itt névszerinti szavazást kértek, melynek eredményekép a beadott 152 szavazatból Horváth Aladár nyert 55, Kéger Lajos 13, Schlosszer Ernő 84 szavazatot s ennek alapján az alispán a számtiszti állásra Schlosszer Ernőt jelentette ki megválasztottnak. Az Írnoki állások elsejére jelöltettek 1. Horváth Kálmán, 2. Kéger Lajos, 3. Stankovics Géza, 4. Tomor Imre, akik közül a közgyűlés közfelkiáltással Horváth Kálmánt választotta meg. A második írnoki állásra jelöltettek 1. Török Mihály, 2. Gram Ferenc, 3. Wohlmuth Lajos. Ez állásra névszerinti szavazás volt, melynek eredményekép a beadott 152 szavazatból Gram Ferenc 62, Wohlmuth Lajos 7 és Török Mihály 79 szavazatot nyert, 8 szavazat érvénytelen volt s így az állásra Török Mihályt választották meg. A harmadik írnoki állásra jelöltettek: 1. Kéger Lajos, 2. Stankovics Géza, 3. Gram Ferenc, 4. Wohlmuth Lajos. Itt is névszerinti szavazás volt s a beadott 149 szavazatból Gram Ferenc 52, Kéger Lajos 10, Stankovics Géza 1 és Wohlmuth Lajos 82 szavazatot nyert, 4 szavazat érvénytelen volt s ennek alapján Wohlmuth Lajos jelentetett ki megválasztottnak. A választások befejeztével az új hivatalnokok letették az esküt. Az ünnepi aktus után az alispán intette őket kötelességeik lelkiismeretes teljesítésére. Majd köszönetét fejezte ki az alispán a szavazatszedő küldöttség elnökének, Németh Istvánnak nehéz munkájában való fáradozásáért, köszönetet mondott a bizalmi férfiak s a szavazatszedő küldöttségi tagoknak s a tisztújító közgyűlést, mely d. e. 10-től d. u. l-ig, tehát teljes 3 óra hosszat tartott, bezárta. A közgyűlés az alispán lelkes éltetésével oszlott szét. Márciusi ünnepélyek. A márciusi nagy nap emlékezetét hálás kegyelettel újította meg idén is városunk közönsége. Az iskolákban és egyesületekben rendezett ünnepélyekről időrendi sorrendbea itt következő tudósításunk számol be : Az első ünnepélyt, mint rendesen, az ev. nőegylet rendezte a nagy nap előestéjén. Az , ünnepélyen Nagy Kálmán gecsei lelkész Damjanich János mártiról tartott kegyeletes hangú szép felolvasást. A férfi- és a leány-énekkar külön-külön sikerült számokkal élénkítették a műsort. Tomka Gusztáv hévvel szavalt, Kemény Béla művészeisen hegedült. Nagy hatást ért el Dienes Sándor saját márciusi ódájának elszavalásával, melyből itt közlünk néhány sikerült strófát: És jött a hajnal. Fénybe öltözött A ránk boruló hosszú éjszaka És börtönünk e fénytől összedőlt Miként kürtszóra Jerikó fala. S a nagy tusákban meg nem halt remény Varázsütésre most valóra vált; Megbékült Hadúr, lelkének fele A szabadság a földre visszaszállt. ságról így szól : „Hazánk rútul el van darabolva pártfelek, hitvallás, nemzetek és munieipália alkotmányunk által. Á pártfelek vagy Öt részre, a hitvallás talán hatra, a külön nemzetek yagy tizre, munieipália alkotmányunk vagy 52-re és így összesen 73 külön részre szakítják hazánkat, ide nem számítván a jászok, kunok stb. kerületeit, kir. városokat stb.: és mi gyengeségünk okát nem látjuk át — és sokan közülünk nem is sejtik, hogy milyen gyengék vagyunk — pedig ez az elboncolás teszi hazánkat egy beteg, egy haldokló testéhez hasonlóvá, melyben a vér nem kering és ha valóban tisztán akarunk látni, a heterogenitásban keressük a mult idők viszontagságait, melyek annyiszor gyászba verték anyaföldünket; e természet szerinti állásban keressük a. kor szégyenét, mely mindaddig a nem ismert, meg nem nevezett kisded nemzetek sorába törpeszt minket. Széchenyinek mindent átfogó szelleme látja> hogy itt, ebben a széttagoltságban van a magyar nemzet gyengeségének főoka ég ezért egész ere jét arra fordítja, hogy ezt a széttagoltságot lehetőleg megszüntesse és amenyiben megszüntethető nem volna, a magyar nemzeti egység magasabb harmóniájába oldja fel. „Főcélom az, hogy hazánk erei központosuljanak ; a megyei, városi, mágnási, nemesi, polgári, vallási nemzeti stb. különzések egy magasabb célra olvadozzanak össze. Sokkal világosabb látású államférfi volt, hogysem ne tudta volna, hogy mig a széttagoltság egyeB fajtái, így különösen a vármegyékre való széttagoltság, sőt a társadalomnak az élvezett jogok szerint egyes osztályokra való Széttagoltsága is megszüntethetők egyszerű törvényhozási intézkedéssel, addig a nemzetisé gek és hitfelekezetek szerint való széttagoltság a törvény segélyével meg nem szüntethető és az ezen széttagoltságból a nemzeti egységre ós ezzel kapcsolatos erőkifejtésre ható hátrányok csak társadalmi úton enyhíthetők, sőt tehetők esetleg a nemzeti élet összes erői kifejtésének munkás eszközeivé, A helyzet a nemzetiségi és felekezeti széttagoltság tekintetében nyilván ma is ugyanaz, mint Széchenyi idejében volt, sőt azt mondhatjuk, bizonyos tekintetben az ellentétek nemhogy enyhültek volna, sőt mindkét téren élesedtek és így az a veszély, amitől Széchenyi látnoki szelleme óvni akarta a hazát: a nemzeti egységnek külön érdekkörökre való töredezése, bizonyos tekintetben még imminensebb, mint az ő korában volt. Hiszen nem hunyhatunk szemet az előtt a jelenség előtt, hogy a nemzetiségi izgatások ma sokkal erősebb mértékben jelentkeznek, mint jelentkeztek a mult század 30-as éveibea és eze n izgatások következtében másnyelvű honfiaknak részéről a magyar nemzeti mozgalmak sokkal keserűbb megítéltetésben részesülnek, a magyar nemzeti egység kiépítésére irányuló és az ország törvényei keretén belül maradó törekvések is nálunk sokkal erősebb ellenhatásra találnak mint Széchenyi korában. Avagy nem panaszkodhatunk e több joggal talán, mint Széchenyi panaszkodott, hogy „miért kell szent foglalatosságunk között hazánk nem egy nemzetiségeitől, kik odakünn is élnek és gyarapodnak s ránk és vesztünkre nem szorultak, mégis mindig nemzeti idomulásunk körül akadályt, rosszakaratot, sőt nyilvános ellenzést is tapasztaltunk, nekünk magyaroknak, kik valóban tán több gyámolt, nagyobb barátiságot és szorosabb igazságot remélhetünk, tán várhattunk is volna irántunk, mint amennyivel találkozni mindig szerenosénkvala ? u Hasztalan volt a nemzetiségi törvény megalkotása, mellyel a magyar nemzet más nyelvű polgártársainkkal szemben a legmesszebb menő szabadelvüséget tanúsította, mindjárt a törvény megalkotása után és azóta is fokozott mértékben látunk törekvéseket, melyek a magyar, mint államfenntartó A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • • ¥ W WW technológiát végzett szabómester, vago p áp a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. "II 7T 1 ' kiváló minőség; és csínos kiállít ásukért IVlUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
