Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-03-09 / 10. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KOROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A szabadságharc öreg katonái. Akik egykor fiatalon, lelkesedéstől lángoló arccal térdig gázoltak vérben és babérban, megroskadva, meggörnyedve, száz és száz ránccal arcukon, mint reszkető, aggastyánok vonszolják közöttünk fáradt tagjaikat. De ha a legendás múltról, a dicsőség harcairól szólanak, szürke szemükben még most is kigyúl a régi mámor tüze. amely egykor csatazászló alá gyűjtötte őket, hogy harcoljanak minden emberi jogok közt a legszentebbért : a szabadságért. Hanem a tél, amelybe a mulandó idő sodorta őket, sürün szedegeti az elaggott hősöket az életpályáról. A halál megkímélte őket a csatamezőn és most az idő marokkal tépdesi le e fogatlan oroszlánokat. Hová lett az a százhatvan ezer hős, aki a dicsőségből egy-egy babér-erdőt hasított a nemzet számára? Eltűntek, elhullottak lassanként az élet harcában és poraik fölött az enyészet sírja tompa gyászénekét. Most már a diák honvédek is nyolcvan körül járnak, akik pedig mint életerős ifjak, pályájuk megszakításával léptek a honvéd-zászló alá, azok mind túl vannak a nyolcvanon. A legöregebb honvéd az egész országban a világtalan Horváth Ignác Kossuth-huszár alezredes, aki kilencvenhét éves. Kolozsváron lakik s mindenki a legnagyobb tisztelettel veszi körül az egykor oly vitéz daliát, akinek csak a szemevilágá borult el, de az elméje ma is tiszta s vissza tud emlékezni a nagy idők dicsőséges eseményeire. Utána mindjárt Görgey Artúr fővezér következik : ő a szepesmegyei Toporczon született ős nemes családból, akinek ősei között több szepesi gróf volt. Thököly és Rákóczi szabadsághfrczaiban is találkozunk a Görgey-ek nevével. A fővezér 1818-ban született. Most januárban tölti be 93-ik esztendejét. Nyolcvan éves korában tanult meg angolul, szelleme most is friss, termete is egyenes, csak szemevilága gyöngült meg. 0 az egyetlen élő tábornoka a szabadságharcnak. Az utolsó előtti volt Czecz János, aki Buenos-Ayresben halt meg. De ezredes is csak egy él már Debreczenben: Horváth Pál. Őrnagy még van vagy tiz, közötük Kovács Ernő, akinek aradvári fogolyéletéből rendkívüli érdekes feljegyzései vannak. Kitűnő memóriáju öreg ur, nyug. fogházigazgató, Dr. Kovács Ernő volt országos képviselőnek édes atyja. Hogy mennyi törzstiszt és főtiszt él az országban és a külföldön, azt pontosan nem lehet megállapítani. 1901-től fogva a nyudijazásoknál nem kérik a szegénységi bizonyítványt, ennélfogva majdnem mindenki folyamodott nyugdíjért, aki csak igazolni tudta magát. De élnek még néhányan Törökországban, Bulgáriában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Olaszországban is volt 48-as honvédtisztek. Ezeknek a számuk azonban együttvéve sem lehet félszáz. Az országban az összes nyugdíjas honvédtisztek száma háromszázhetvenhárom, az altisztek és közvitézek száma pedig négyezernyolczszáztizenhat. Mivel minden igazolt honvéd nyugdijat kap, tekintet nélkül vagyoni viszonyaira, de vannak sokan, akik igy sem vették igénybe, hozzávetőlegesen meg lehet állapítani, hogy most már az összes honvédek száma alig lehet több ötezernél. E számba belefoglaltuk azokat is, akik bajtársaik elhalálozása folytán nem tudják igazolni magukat s igy habár megérdemelnék, a szabályok szigorú és betűszerinti megtartása miatt még sem kaphatnak nyugdijat. Meg kel említenünk, hogy a nyugdíjazó bizottság a miniszterelnökségen tartja üléseit. Képviselve van ott a honvédség két taggal, ezek: dr. Balog Sándor az országos honvédegyletek központjának elnöke és Szegedi Maszák Hugó jegyző. A bizottságnak hivatalból előbb Tarkovics, azután Márffy Albin államtitkár volt az elnöke. Legmagasabb nyugdija van Görgei fővezérnek: évi nyolczezer korona. Előbb négyezer, aztán hatezer s csak pár év óta nyolczezer korona. Utána legtöbb nyugdijat élvezett haláláig Damjanich János özvegye. E kimutatásból látható, hogy az alantas tisztek nyugdija sem olyan, hogy abból gond nélkül meg lehetne élni, de legalább megfelel Kossuth Lajos amaz ünnepélyes Ígéretének, hogy a hazáért harcolók tiz hold földet vagy holtig tartó ellátást kapnak. A menházra felügyelő bizottság elnöke dr. Balogh Sándor, aki a legnemesebb önzetlenséggel és buzgósággal szenteli idejét az agg honvédeknek. Fenkölt lelkű felesége, Schweidel József vértanú tábornok leánya, sógora pedig Schweidel Béla huszárkapitány, aki az aradi vár foglya volt, mikor édes atyját kivégezték s még azt se engedték meg, nogy elbúcsúzzék tőle. Másodelnöke Kléger József huszárkapitány, nyug. törvényszéki biró, jegyzője Szegedi Maszák Hugó főrendiházi naplószerkesztő, pénztárnoka Greguss Lajos tüzérfőhadnagy, nyug. főpénztáros. Farkas Ernőd. Tisztviselők választása. Vármegyénk alispánja a polgármester előterjesztésére e hó 21-ikére tűzte ki a részleges tisztújító közgyűlést. Ezen a közgyűlésen kerülnek mindazok az álláA „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. A nép barátja. Lobogva jött, lobogva égett . . . Másoknak égett, mint a fáklya S új fényt lövelt az éjszakába. Jött: senkit utján el ne nyeljen Lidérces fertő, úttalan vadon S ne járjon félve, céltalan, vakon. Szivében, bár százszor csalódjék, Örökké szent tüz gerjedezzen, Szünetlen új fényért esengjen. Nagy volt, igaz volt, tiszta, jó volt, Minő nem élt a földön senki még.. S elosztá kincses, mély meleg szivét. Jött: ne maradjon senki koldus, Sivatag-lelkü, olcsó hústömeg; S ne szórjon másra szitkot és követ. Ne légyen senki olyan árva, Kit Isten, ember végleg elhagyott; S éledjen újra, aki már halott. Barátja jobb nem volt a népnek, Több jót nem adhat senki nála . . . ... S a nép elvitte — Golgotára. Szalay Mihály. Emlékeim a forradalomból. Irta: dr. Závory Sándor. I. Végre elértem a kort, hogy beleharapjak a tudás fájának gyümölcsébe. Az iskola padjára kerültem. Megtanultam ábécés könyvem titkait Továbbá, hogy ki teremtette e nagy világot', kik voltak az özönvíz előtt élt pátriárkák és hogy Saul után ki ült a zsidók királyi székébe ? és több eféle hasznos és szükséges dolgokat. „Csak egyszer nyerhetném meg azt a nagy lutrit!" — mondá boldogult Szép Gábor tanárom kollégáinak. — Ugyan mit csinálnál Gábor azzal a sok pénzzel ? — kérdé a kis Szilágyi tanár. — Mit ? — kitűzném pályadíjul! s annak adnám, aki meg tudná velem értetni Kerkápoly filozófiáját. Ilyenformán vagyok én az özönvíz előtt élt pátriárkákkal, a zsidó királyok haszontalan hosszú névsorával s a birák alatt viselt jelentéktelen háborúkkal. Mégsem birtam megérteni, mért kellett ezeket nekünk megtanulni ? — Három hunout gazembernek köszönheti az emberiség minden nyomorúságát — mondá egyik tudós barátom. — Az első az a majom volt, akiben fel-, ébredt az ambíció, hogy ő emberré kvalifikálja magát. — Maradtunk volna majmoknak ; most nem volna más dolgunk, mint gimnasztizálni a rengeteg erdők fái közt, ugrálni egyik fáról a másikra s udvarolni a majomkisasszonyoknak. — A második gazember az a feniciai volt, aki az első betűket csinálta. — A harmadik, Gutenberg, aki a könyvnyomtatást kitalálta. 1866-ban nevelő voltam Budafokon egy úri családnál. Egyik tanórán Mohamedről beszéltem ; mint terjesztették az Izlámot, mint törtek be az arabok Egyiptomba, foglalták el Alexandriát és égették el a világhírű könyvtárt. E szavamra felugrott a két gyerek s úgy táncolt a szoba közepén, mint hajdanában Dávid király táncolt a frigyláda előtt.* * II. Sámuel VI. 14. „Dávid pedig minden erejéből táncol vala." A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • • f F ^ EF technológiát végzett szabóm estei*, vago uezso^^^ Pápa, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. TI7I" 1 r »^^ kiváló minőség és csínos kiállít ásukért lVIUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.