Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-03-02 / 9. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Gyönyörű élet. Egy gyönyörű, mert áldásos élet méltó kitüntetéséről adott hirt a héten a hivatalos lap. Dr. Batthyány László gróf kapta a Szent-István rend kiskeresztjét. A szónak nem banális értelmében vett „nemes" grófot városunkból is sok an ismerik. Nem egy sínylődő beteg felkereste őt tőlünk is, hogy hasznát lássa emberbaráti működésének, melyről a Budapesti Hirlap nyomán a következő ismertetést közöljük : Batthyány László gróf neve eddig alig szerepelt a közéletben. Ő nem politizál, nem futtat, a nyilvánosságot egy finom lélek tartózkodásával tartja távol a cselekedeteitől. Pedig e cselekedetek értéke sokszorosan felülmúlja mindazt, amiért annyi reklámot élvez sok modern „emberbarát", akinek van szive „jót tenni" az államsegítségből és a társadalmi jótékonyságból begyült fillérekkel. Batthyány László gróf élete elejétől végig a legnemesebb önfeláldozás az emberszeretet szolgálatában. Ö nem képviseli mások jó szivét, mint a jótékonyság sok cégjegyzője, hanem maga gyürkőzik neki a munkának és föláldozza annak mindazt az előnyt, amit a születés és a vagyon biztosíthat. A nagy név birtokosa, a hatalmas vagyon ura reggeltől estig és igen sokszor estétől reggelig is ott áll a beteg ágya mellett abban a kórházban, amelyet ő építtetett és szerélt föl az orvostudomány legmodernebb fegyvereivel. Batthyány gróf magánkórházában, amelyet mosonmegyei uradalmi székhelyén Köpcsényben építtetett 1902-ben, huszonégy ágy szegénysorsu betegek befogadására szolgál. A kórházban minden ingyenes: a kezelés, az orvosság, ellátás. A szegény beteg még segítséget is kap, amikor a kórházból távozik. A köpcsényi kórház valóságos gondviselése a környéknek. A gróf, aki maga kiváló orvos, az általa fizetett kórházi főorvos és segédorvos által támogatva, a kórházi kezelésen kivül évenkint 6—7000, a közeli környékről, de távolabbról, sőt más vármegyékből is bejáró beteget kezel ingyen. A vagyontalan beteg a községben ingyen ellátást, sőt igen gyakran anyagi támogatást is kap. És ezzel távolról sem merül ki mindaz, amit Batthyány László gróf a szenvedőkért tesz. Sohasem zárkózik el egyesek, vagy egyesületek kérelme elől, ha a jótékonyság nevében fordulnak hozzá. Batthyány gróf a köpcsényi kórházra — az építési és berendezési költségeket nem te kintve — évenkint minlegy százhúszezer koronát költ. A gróf egész életét a betegei közt tölti el, és az ő egyéni önfeláldozásához arányítva csaknem eltörpül az óriási anyagi áldozat, amellyel az emberszeretetnek ezt az otthonát megteremtette és fönntartja. Pedig ez az összeg valósággal amerikai arányú: eddig is már mintegy két millió korona. Batthyány László gróf mindig elzárkózott minden olyan törekvés elöl, amely nemes munkásságát az azt megillető külső elismeréshez juttatta volna. És külső segítséget se vett igénybe sohasem. Megóvta minden beavatkozástól azt a mindennél értékesebb erkölcsi tőkét, amely a saját erejéből nemeset alkotó férfiú öntudatában rejlik. Ugy tudjuk, hogy cz a mostani kitüntetés, amelynek megokolása a grófnak a jótékonyság, különösen közegészségügy terén kifejtett kiváló emberbaráti működése, meglepetés lesz Batthyány gróf számára. De bele kell nyugodnia ebbe a leleplezésbe, mert az országnak szüksége van arra, hogy a köpcsényi példát minél többen ismerjék meg. Végtelenül értékes erkölcsi tanulság ez a férfikor delén álló magyar úr, aki egész életét a maga kórházában tölti el fehér műtőköpenyegben a betegei közt, akikre milliókat költ el. A nemesszivü emberbarátot nem lehet megkímélni a leleplezéstől. Erről az országról annyi rosszat beszélnek és irnak, hogy nem állhattunk ellent a csábításnak : be kellett világítanunk a köpcsényi gróf kitüntetésének fenségesen egyszerű hátterébe, hadd lássák meg az ellenségeink cáfolatul, és mi magunk — tanulságul. Halastó városunkban. A'városunk határában létesíteni szándékolt halastó dolgáról már többször volt szó lapunkban. Az eszmét mi elejétől fogva pártoltuk s ha a kivihetőség szempontjából voltak aggodalmak, azok eloszlatására alkalmas a földmivelésügyi minisztérium fenhatósága alá tartozó halászati felügyelőségtől a városházára érkezett leirat, melyben Répdssy Miklós, műszaki tanácsos a következő leirását adja a helyszínrajzzal, hosszkereszt-szelvényekkel és a müépitmények rajzaival renkivüli gondosan felszerelt, nagyon szépen kidolgozott tervnek: Pápa városa közélelmezése javítása érdekében nalasgazdaságot kiván berendezni. Arra alkalmas területnek mutatkozik a Tapolcza patak balpartján a patak és a Zavari malomnál kiágazó Horgosér szögeletében elterülő rétparcella. A helyszínrajzból kivehetöleg a terület 3 tóra volna osztandó, töltések emelésével : a töltések koronájának szélessége 1-5 m. Oldalaik a vizfelől 1:1 V 2-hez A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Régi kapu előtt* Oh, jöjjetek, ti drága, régi képek: Te füstös műhely, rémes, nagy mesék, Halk őszi órák, csöndes téli élet És arcok, kiknek nem tudom nevét I Kirakatkincsek, kósza, kis diákok, Meleg mélységű, méla esti.fény, Ti áhítatos, halk minisztrálások, Tömjénezés az oltár lépcsején l Ti álmodásos ünnep-délutánok, Magamba rejtett, félénk vallomások, Te szent, te jámbor, kedves szerelem . . / ÓK jöjjetek, ti drága, régi képek S helyezzetek el egy kis ékességet Fáradtra hajlott, árva fejemen ! ^ Finta Sándor. * „A rettenthetetlen ólomkatona" c. kötetből. A második látogatás. Irta: Radier Iván. Gsobán felkelt az ágyból, belelépett hiuzbőr papucsaiba, magára öltötte reggeli toilettjót és az ablakhoz lépett, hogy züllött tetemót meg mártogassa a friss dunai levegőben. Ahogy az ablakot feltárta, hirtelen erős léghuzam csapta meg, amely majdnem leverte lábairól: a szobája végén levő ajtó is kinyílt ós egy elegáns, koromfekete hajú asszony lépett be rajta. Csobán visszanézett és mivel nem ismerte fel hirtelenében a látogatót, félig türelmetlenül, félig boszusan odaszolt: — Naa ! Nem tud vigyázni ? Majd mikor fölismerte a jövevényt, kicsit enyhébb hangon folytatta. — Azt hittem a szobalány. Az asszonyt ez a fogadtatás láthatólag zavarba hozta. Mig a belépésben volt valami diadalmas rohanásszerü, (mint aki a helyre való bejáratosságávaV tüntet), most egy kiosit meglappadt kedvvel, immár bizonytalanul imbolygott Csobán felé. Utoljára mégis megerőltette az arcát egy bátor, szinte hetyke mosoly erejéig és mire szemtül-szembe álltak, már ismét sugárzásig derült mosoly közül lebbent el ajkáról, lágy, engesztelő hangon : — Rosszkor jöttem, úgy-e ? Zavarom a gondolataiban. Csobán első pillanattól fogva tisztában volt vele, miért jött az asszony. Vagy egy hete adták új darabját a „Középfajú drámák színpadán", ós a nő, aki már ott is annyira tapsolt neki, hogy majdnem kiesett a páholyából, levélben engedélyt kórt tőle, hogy a lakásán fölkereshesse. Az engedélyt ugyan nem kapta meg, de azért a premiéret követő másnap már ott volt Csobán Boston-szállóbeli lakásán. Ebből a második, ugyancsak nem engedélyezett megjelenéséből a gyanakvó lélekbúvár ösztönével azt sejtette, hogy az asszony huzamosabb viszonyt akar berendezni kettejük között; mivel pedig ehhez Csobánnak semmi kedve sem volt, így felelt amannak a mentegetőzésére : — Ha már itt van, osak üljön le ós mondja el, mi járatban van ? Ez a nem várt torz-bánásmód az asszonyt teljesen kihozta a sodrából. Egy pillanatig retiküljéhez kapott, gyömöszölt valamit benne, aztán hirtelen erőre kapva villámgyorsan körülA legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • • W W WW technológiát végzett szabómester, vago llezso aes^ Pá D a. Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére tkivánatrá [vidéken is megjelenek. TI7Í 1 r » kiváló minőség és csínos kiállít ásukért lVItHliVcillll több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
